Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

BH 1999.8.366 Tartási szerződéssel kapcsolatban állított érvénytelenségi okok vizsgálatánál irányadó körülmények [Ptk. 17. §, 18. §, 200. § (2) bek., 201. §, 202. §, 586. § (1) és (2) bek., 658. § (1) bek., 1991. évi XLI. tv. 117. § (3) bek., Ptké. 38. § (3) bek., Pp. 206. §].

A felperes néhai H. J.-né eltartottnak a testvére, a törvényes öröklés rendje szerinti örököse, az alperesek az eltartott szomszédai voltak. Az eltartott J.-n a felperes pedig B.-n élt, a felperes évente két-három alkalommal látogatta meg testvérét.

Az eltartott havi 14.000 forint nyugdíjjal rendelkezett, 1994 őszéig önmagáról gondoskodott, tartásra és gondozásra nem szorult. 1994. október 14-én tüdőgyulladást kapott, melyből felgyógyult, majd október 28-án érsebészeti problémával került kórházba, ahol 1994. november 13-ig állott kezelés alatt. Ezt követően már ágyban fekvő beteg volt, ügyeit a részére már korábban is segítséget nyújtó alperesek intézték, a II. rendű alperes várta haza a kórházból, majd az alperesek gondozták, ápolták és teljes körű ellátást nyújtottak a részére.

1994. november elején az eltartott az alperesekkel tartási szerződést kívánt kötni. A helyi polgármesteri hivatal tanácsára a tartási szerződés elkészítése érdekében őt dr. K. K. ügyvéd a titkárnőjével felkereste, az eltartottal elbeszélgetett, ennek alapján meggyőződött arról, hogy az eltartott szellemi állapota megfelelő. Kioktatta őt a tartási szerződés lényegéről, majd a szerződés írásba foglalása után észlelte, hogy az eltartott aláírása olvashatatlan, ezért annak elkészítését nem vállalta, közölte, hogy a szerződés elkészítéséhez közjegyző közreműködése szükséges.

1994. november 14-én dr. B. G. közjegyző kereste fel az eltartottat a lakásán, aki szintén azt állapította meg, hogy az eltartott tudata tiszta, de látásromlása miatt nevének aláírására és olvasására képtelen, ezért a tartási szerződést írásba foglalása után az eltartott előtt felolvasta, majd az eltartott kinyilvánított egyetértése után azt két tanú jelenlétében aláírta.

A tartási szerződés tartalma szerint az alperesek vállalták, hogy az eltartottat élete végéig élelmezik, ápolják, gyógykezeltetik, ruházatát és lakását tisztán tartják, végül illően eltemettetik. Ezzel szemben az eltartott rájuk ruházta a tulajdonában álló házas ingatlant, mezőgazdasági ingatlanát, értékpapírjait és ingóságait.

1994. december 28-án az eltartott meghalt.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az eltartott és az alperesek között létrejött tartási szerződés a Ptk. 17. és 18. §-ai alapján, illetve a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése és 202. §-a alapján semmis. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

A bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy az eltartott a szerződés megkötésekor cselekvőképes volt, ezt tanúként igazolták dr. K. K., dr. B. G., továbbá a szerződéskötéskor jelen volt J. A.-né, aki a közjegyző titkárnője volt, valamint dr. K. K., az eltartott háziorvosa, de ezt a következtetést lehetett levonni a felperes fiának: J. I.-nek a tanúvallomásából is.

A Ptk. 200. §-ának (2) bekezdésében írt semmisségi okkal kapcsolatban a bíróság kifejtette, hogy a szerződés nem ütközött a jó erkölcsbe, mert a felperes levelei már a korábbi évekre visszamenően is bizonyították az alpereseknek az eltartotthoz fűződő jó viszonyát és az általuk nyújtott segítséget, továbbá az orvos szakértői vélemény sem tartalmaz olyan megállapítást, hogy az alperesek a szerződés megkötésének időpontjában az eltartott közeli halálának bekövetkeztére számíthattak volna. Alaptalannak ítélte a felperesnek a Ptk. 202. §-ában foglalt uzsorás szerződésre való hivatkozását is, figyelemmel arra, hogy a tartási szerződés ún. "szerencse jellegű" szerződés, melyben a szolgáltatások egyenértékűsége, az arányosság kérdése a szerződés érvényességét nem befolyásolja. Végül alaptalannak minősítette a felperesnek azt a kereseti kérelmét is, hogy a szerződés megkötése a kötelező alakiság megsértésével történt, mert a Ptké. 38. §-ának (3) bekezdése szerint a közokirat minden más alapszerűséget pótol, így a tartási szerződés közokiratba foglalása a szerződés érvényességéhez szükséges alakisághoz képest többletgaranciát tartalmaz. Ezzel kapcsolatban arra is rámutatott, hogy az eltartott szerződési akaratát a közjegyző nem befolyásolta, hiszen a tartási szerződés megkötésére irányuló szándékát az eltartott már korábban, ügyvéd előtt is egyértelműen kifejezésre juttatta.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!