18/2011. (IX. 23.) ORFK utasítás

a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer egységes és kötelező használatáról, jogosultsági rendjéről, az adatvédelem, valamint a rendszerfejlesztés előírásairól

A Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer (a továbbiakban: Robotzsaru rendszer) egységes és kötelező használata, fejlesztése, a jogosultsági szintek meghatározása, a kapcsolódó felelősségi rendszer szabályozása, valamint a rendszerben végzett ügyfeldolgozással összefüggő adatkezelés adatvédelmi jogszabályoknak való megfeleltetése érdekében kiadom az alábbi utasítást:

I. Általános és értelmező rendelkezések

1. Az utasítás hatálya kiterjed:

a) az Országos Rendőr-főkapitányságra (a továbbiakban: ORFK);

b) a Készenléti Rendőrségre, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központra, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központra, a Nemzetközi Oktatási Központra, valamint a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra (a továbbiakban együtt: területi szervek);[1]

c) a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre (a továbbiakban együtt: helyi szervek); (a továbbiakban együtt: rendőri szervek).

2.[2]

3. Az utasítás alkalmazásában:[3]

3.1.-3.16.[4]

3.17. országos szintű adatszolgáltatás: a Robotzsaru rendszerben tárolt adatok összességéből - egyedi megkeresés alapján - végrehajtott adatszolgáltatás;

3.18. releváns adat: minden olyan kötelezően rögzítendő adat, amely visszakereshető, és amelyre kimutatás kérhető;

3.19.-3.33.[5]

I/A. A fejlesztéstámogatási, képzési és alkalmazástámogatási kapcsolatrendszer[6]

A kapcsolatrendszer felépítése

3/A.-3/H.[7]

II. A Robotzsaru rendszerhez kapcsolódó hozzáférési és jogosultsági szintek, valamint szerepkörök[8]

4-10.[9]

III. A Robotzsaru rendszer irat- és ügykezelése

11-19.[10]

Az irat továbbítása, expediálás, iratok fejlesztése, releváns adatok rögzítése

20-23.[11]

Adatszolgáltatás

24.[12]

25.[13]

26.[14]

27.[15]

IV. A Robotzsaru rendszer bűnügyi használata

Bűnügyi ügyvitel és ügyfeldolgozás

28. Az ügy iktatását végző vagy az ügy előadója - legkésőbb a bűnügyi iktatást követően, majd azt követően folyamatosan - a bűnügyi számhoz köteles szerelni azokat az ideiglenes és általános számon keletkezett iratokat, amelyek az ügyhöz tartoznak. Ennek végrehajtását legkésőbb az első parancsnoki revízión ellenőrizni kell.

29. A bűnügyi szignálás, iktatás után - legkésőbb az ügyirat átvételét követő 3 munkanapon belül - az ügy előadója ellenőrzi az iratokban szereplő releváns adatok adatbázisban való rögzítésének megtörténtét és azok helyességét. A hiányzó adatokat pótolja, a tévesen bevitt adatokat javítja, kiemelt figyelmet fordítva az események rögzítésére, kiküszöböli az esemény, személy és tárgy adatok többszörös bevitelét. Ennek végrehajtását legkésőbb az első parancsnoki revízión az azt végző ellenőrizni köteles.

30. Az ügyfeldolgozás során az ügy előadója köteles az ügyben keletkezett releváns adatokat rögzíteni, folyamatosan aktualizálni, karbantartani, felelős a Robotzsaru rendszerben rögzített adatok helyességéért, pontosságáért. Az ügy előadójának közvetlen felettese köteles az adatrögzítést ellenőrizni, azt a Robotzsaru rendszerben nyomon követni.

31. A Robotzsaru rendszer bűnügyi alkalmazása során bűnügyi releváns adatnak minősülnek:

a) a bűnügyben szereplő esemény;

b) az esemény történeti és törvényi tényállása;

c) az ügyekben szereplő személyek személyazonosító adatai;

d) az ügyekben szereplő személy bűncselekményhez kapcsolódó jellege;

e) a gyanúsítottként kihallgatott személy személyleírása, fényképei, fénykép azonosítója, ujj- és tenyérlenyomat azonosítója és a DNS mintavétel azonosítója;

f) az üggyel kapcsolatos tárgyak adatai, egyedi azonosítója;

g) a pénzhamisítással, a hamis pénz kiadásával kapcsolatban elrendelt nyomozások esetében a hamis pénz adatai;

h) a kábítószerrel kapcsolatos ügyek esetében a kábítószer jellemzői, a nyomozás elrendelésekor;

i) a kábítószerrel kapcsolatos ügyek esetében a kábítószer jellemzői, amit a szakértői vélemény tartalmaz; j) a szakértői vélemények érdemi része, melyben a szakértő a feltett kérdés(ek)re válaszolt;

k) a Magyarországon elkövetett azon bűncselekmények földrajzi koordinátái (GEO kódja), amelyek helyszínhez köthetőek;

l) a vagyon elleni és a gazdasági bűncselekmények esetében az elkövetési érték, az okozott kár;

m) a bűncselekmények elkövetésének eszköze, módszere; n) a helyszínen rögzített nyomok, fényképek; o) az ügyben kezelt bűnjelek.

32. A nyomozás érdekeire való tekintettel a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes jogosult egyes esetekben előzetesen engedélyt adni a 31. pontban nevesített bűnügyi releváns adatok utólagos, az ügy lezárását követő felvitelére.[16]

33. Az adott ügyben szereplő eseményekre vonatkozó releváns adatot tartalmazó, külső forrásból érkező iratot - a lefoglalt irat kivételével - be kell emelni a Robotzsaru rendszerbe. A beemelés történhet teljes terjedelemben elektronikus iratként, a releváns adatokat tartalmazó rész kivonatolásával vagy - amennyiben az elektronikus formában nem áll rendelkezésre, és a kivonatolás aránytalan munkaterhet jelentene - szkennelt kép formában.

34. Az ügy előadója külön jogszabályban meghatározott esetekben a bűnügy lezárásakor elkészíti:

a) az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENYÜBS) elektronikus adatlapjait;

b) a statisztikai kísérőlapot, valamint

c) a "Robotzsaru összefoglalás az ügy adatairól" elnevezésű iratot.

35. A bűnügyek végrevízióját végző vezető az ügyet ismételten ellenőrzi, amennyiben az hibajelzéseket tartalmaz, az ügyet - javítás céljából - visszaadja az ügy előadójának.

36. Bűnügy csak akkor zárható le és adható át kivezetésre, ha:

a) elkészültek és hibátlanok az ENYÜBS statisztika adatlapok és kísérőlapok;

b) nem tartalmaz hibajelzést;

c) elkészült a "Robotzsaru összefoglalás az ügy adatairól" elnevezésű irat.

37.[17]

Bűnjel-nyilvántartás

38. A bűnjelek elektronikus rögzítése kötelező a Robotzsaru rendszerben, amely a lefoglalást foganatosító, a bűnjelet rögzítő személy, illetve az ügyelőadó feladata. A bűnjelekkel kapcsolatos nyilvántartási műveleteket a bűnjelkezelő végzi.

Bűnügyi ügyfeldolgozáshoz kapcsolódó ellenőrzési tevékenységek

39.[18]

Adatkérés, adatközlés, adatszolgáltatás

40. A jogszabályi feltételek fennállása esetén saját eljárási adatairól, ügyeiről az adott büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság, illetve nyomozó szerv szolgáltathat adatot a Robotzsaru rendszerből.

41. Országos szintű adatszolgáltatásra jogosult:

a) az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály;

b) az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztály.

V. A Robotzsaru rendszer rendészeti használata

A releváns adatok kezelése

42-85.[19]

86.[20]

XII. Vegyes és záró rendelkezések

87. Az utasítás a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.

88.[21]

89.[22]

90.[23]

Dr. Hatala József r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

1. melléklet a 18/2011. (IX. 23.) ORFK utasításhoz

A Robotzsaru rendszerben feldolgozott egyes ügyek szintjéhez kapcsolódó jogosultságok meghatározásáról

A Robotzsaru rendszer használata során az ügy előadójának közvetlen vagy felettes elöljárója az ügyhöz különböző hozzáférési szinteket határozhat meg, az egyes ügyekkel kapcsolatban jogadásra más nem jogosult. Alapvetően négyfajta hozzáférési ügy-jogosultság van: a priorálás, a betekintés, az iratrögzítés, és a "jogadás".

1. A priorálási joggal rendelkező felhasználó kereshet az ügy releváns adataira és megtekintheti azokat (ezek azok az adatok, amiket az ügyelőadó kiemelt az iratokból).

2. A betekintési joggal rendelkezők bele is nézhetnek az egyes iratokba, kinyomtathatják őket, illetve megvizsgálhatják az ügyben szereplő eseményeket, tényállásokat, személyek adatait.

3. Az iratrögzítési joggal bíró felhasználók készíthetnek az ügyhöz új iratokat (kihallgathatnak, jegyzőkönyveket vehetnek fel stb.).

4. A "jogadási joggal" rendelkezők megváltoztathatják az ügy hozzáférési szintjét, illetve az ügyben a mások számára adott jogokat.[24]

A "jogadási joggal" rendelkező felhasználók egy adott ügyhöz alapesetben tizennégy különböző hozzáférési szint közül választhatják ki a legmegfelelőbb hozzáférési szintet. A programban az egyes hozzáférési szintet a szinthez tartozó megfelelő betű-, vagy számjelzés megadásával lehet meghatározni. A betű- és számjelzés közötti különbség az ügy lezárását követő hozzáférésre vonatkozik. Ha az előadó elöljárója a hozzáférési szinthez betűjelzéssel ellátott szintet határoz meg, akkor az ügy lezárását követően zárt marad, tehát az ügyhöz hozzáférni jogosult felhasználók köre és jogosultsága az ügy lezárását követően sem bővül, azaz megmarad az ügy folyamatában lévő állapot. Az ügyhöz hozzáférő minden más felhasználó csak priorálási jogosultsággal fog rendelkezni.[25]

Ha az előadó elöljárója a hozzáférési szinthez számjelzéssel ellátott szintet határoz meg, akkor az ügy lezárását követően nyílttá válik, tehát az ügyhöz hozzáférési lehetőséggel rendelkező felhasználók köre és jogosultsága az ügy lezárását követően bővül. Ez azt jelenti, hogy azt a lezárást követően az ügyhöz hozzáférni jogosult minden felhasználó priorálhatja, továbbá betekinthet az adott ügy adataiba.[26]

A felhasználók tekintetében az ügyhöz történő hozzáférési jogosultság alapvetően az alá-, fölérendeltségi struktúrát követi, de a rendszer rugalmasságát kihasználva ettől eltérő jogosultsági struktúra is kialakítható. A rögzített szervezeti struktúra alapján egy ügyhöz az alábbi hozzáférési szintek határozhatóak meg:[27]

1. "0" vagy "a" hozzáférési szint:[28]

Az ügy előadójának és az ügyhöz hozzáférő minden felhasználónak priorálási, betekintési, iratrögzítési joga van. A közvetlen parancsnok és a felettes parancsnokok ezek mellett jogadási joggal is rendelkeznek.

2. "1" vagy "b" hozzáférési szint meghatározása esetén:[29]

Az ügy előadójának, közvetlen munkatársainak, közvetlen beosztottainak és az ő beosztottaiknak priorálási, betekintési, iratrögzítési joga van. A közvetlen parancsnok és a felettes parancsnokok ezek mellett jogadási joggal is rendelkeznek. Az ügyhöz hozzáférő további felhasználóknak csak priorálási joguk van.

3. "2" vagy "c" hozzáférési szint meghatározása esetén:[30]

Az ügy előadójának és közvetlen munkatársainak priorálási, betekintési, iratrögzítési joga van. A közvetlen parancsnok és a felettes parancsnokok ezek mellett jogadási joggal is rendelkeznek. Az ügy előadója közvetlen beosztottainak és azok beosztottainak csak priorálási és betekintési joguk van. Az ügyhöz hozzáférő további felhasználók csak priorálási joggal rendelkeznek.

4. "3" vagy "d" hozzáférési szint meghatározása esetén:[31]

Az ügy előadójának és közvetlen munkatársainak priorálási, betekintési, iratrögzítési joga van. A közvetlen parancsnok és a felettes parancsnokok ezek mellett jogadási joggal is rendelkeznek. Az ügy előadójának közvetlen beosztottai és azok beosztottai, illetve az ügyhöz hozzáférő további felhasználók csak priorálási joggal rendelkeznek.

5. "4" vagy "e" (alapértelmezett) hozzáférési szint meghatározása esetén:[32]

Az ügy előadójának priorálási, betekintési, iratrögzítési joga van. A közvetlen parancsnok és a felettes parancsnokok ezek mellett jogadási joggal is rendelkeznek. Az ügy előadójának közvetlen munkatársainak priorálási és betekintési joga van. Az ügy előadójának közvetlen beosztottai és azok beosztottai, illetve az ügyhöz hozzáférő további felhasználók csak priorálási joggal rendelkeznek.

6. "5" vagy "f" hozzáférési szint meghatározása esetén:[33]

Az ügy előadójának priorálási, betekintési, iratrögzítési joga van. A közvetlen parancsnok és a felettes parancsnokok ezek mellett jogadási joggal is rendelkeznek. Az ügy előadóján és felettesein kívül más felhasználónak még priorálási szinten sincs hozzáférése az ügyhöz.

7. "6" vagy "g" hozzáférési szint meghatározása esetén:[34]

Ugyanazok a jogok illetik meg a felhasználókat, amelyek az "5" vagy "f" hozzáférési szintnél.[35]

2. melléklet a 18/2011. (IX. 23.) ORFK utasításhoz[36]

3. melléklet a 18/2011. (IX. 23.) ORFK utasításhoz[37]

4. melléklet a 18/2011. (IX. 23.) ORFK utasításhoz[39]

4/A. melléklet a 18/2011. (IX. 23.) ORFK utasításhoz[40]

5.melléklet a 18/2011. (IX. 23.) ORFK utasításhoz[41]

6. melléklet a 18/2011. (IX. 23.) ORFK utasításhoz[42]

A rendőrségi dolgozók személyes adatai a Robotzsaru rendszerben való rögzítéséhez

1. Személyes adatok:

a) név,

b) születési idő,

c) nem;

2. szolgálatvezényléshez, változó bér kifizetéséhez:

a) rendfokozat,

b) beosztás,

c) tevékenységbesorolás,

d) jelvényszám,

e) szolgálati forma,

f) dolgozót megillető pótlékok,

g) szabadságadatok,

h) vezénylési adatok,

i) adószám,

j) TAJ-szám;

3. Harcérték jelentő modulhoz:

a) lakcím,

b) kiértesítési cím,

c) telefonszám,

d) rendelkezésre állás (otthonából a munkahelyre beérkezési idő);

4. Cafetéria modulhoz:

a) név,

b) anyja neve,

c) születési helye:

d) személyi igazolvány száma,

e) szolgálati forma,

f) egészségpénztári tagság (egészségpénztár neve, számlaszáma, adószáma),

g) nyugdíjpénztári tagság (nyugdíjpénztár neve, számlaszáma, adószáma)

h) önsegélyező pénztári tagság (önsegélyező pénztár neve, számlaszáma, adószáma),[43]

i) gyermekek, hozzátartozók adatai:[44]

ia) név,

ib) anyja neve,

ic) születési idő,

id) születési hely,

ie) személyazonosító igazolvány száma,

if) adóazonosító jel,

ig) TAJ-szám,

ih) lakcím,

ii) rokonsági fok,

ij) oktatási intézmény neve,

j) OTP Széchenyi Pihenő kártya száma, érvényessége.