A Budapest Környéki Törvényszék K.26263/2011/16. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 82. §, 164. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 38. §, 43. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 7. §, 14. §, 16. §, 27. §, 28. §, 44. §, 47. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 32. §, 109. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inytv. Vhr.) 40. §, 64. §, 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet 3. §] Bíró: Króneisz Gábor

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Törvényszék K.26263/2011/16.*, Kúria Kfv.37771/2011/10., 3140/2013. (VII. 2.) AB végzés

***********

Pest Megyei Bíróság

3.K.26.263/2011/16.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A Pest Megyei Bíróság a ..........által képviselt I. rendű és dr. Petkes Emőke ügyvéd (1431 Budapest, Pf. 121.) által képviselt II. rendű felpereseknek, a Gecse Gyula kormánytisztviselő által képviselt Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala (1051 Budapest, Sas u. 19.) alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében...........által képviselt I. rendű, II. rendű, III. rendű, Nagy László által képviselt IV. rendű, V. rendű, VI. rendű, VII. rendű, VIII. rendű és Boros Zoltán által képviselt IX. rendű felperesi beavatkozók beavatkoztak - meghozta a következő:

Í T É L E T E T

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 30.000,- (azaz: harmincezer) Ft perköltséget.

Az eljárási illetéket a felperesek viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A bíróság a felperesek keresete, az alperes érdemi nyilatkozata, valamint a csatolt közigazgatási iratok alapján a következő tényállást állapította meg.

A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonú ........hrsz-ú ingatlan 23587/261122 arányban az I. rendű felperes, míg 16276/261122 arányban a II. rendű felperes tulajdonát képezte. A felperesi beavatkozók szintén valamennyien az ingatlan tulajdonosai voltak. A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránt először 2002. február 28. napján érkezett kérelem a.........Földhivatalhoz (elsőfokú hatóság).

A ............Rt. 2006. március 27-én kelt beadványában bejelentette, hogy a.........hrsz-ú ingatlan "b" alrészletének szőlő művelési ága megváltozott, a ........ Hegyközség 2001/37/a és 44/2001. számú határozatai alapján kivágásra került 17 ha, 1192 m2 területű szőlő, az alrészlet új művelési ága szántó. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy ezen ingatlannal kapcsolatban a közös tulajdon megszüntetése iránti eljárás van folyamatban, ezért 2006. május 17. napján kelt..........számú végzésével - a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005.(IV.8.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 3. § (3) bekezdésére figyelemmel - a művelési ág változás átvezetésére irányuló eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 32. § (1) bekezdése alapján felfüggesztette. A jogerős végzésben a művelési ág változás átvezetésére irányuló eljárás kezdeményezőjeként tévesen a .........Kft. került feltüntetésre.

A megosztás eljárásban az elsőfokú hatóság 2006. szeptember 11. napján kelt, ..........számú határozatával meghatározta a megosztás kiindulási helyét és irányát, majd a 2008. augusztus 28. napján megtartott sorsolást követően a sorsolási jegyzőkönyv mellékletét képező változási vázrajz, valamint a ........ munkaszámú megosztási földkönyv alapján 2010. július 16. napján kelt, .......... számú határozatával az osztatlan részaránytulajdont megszüntette. Ezen határozat alapján a.......külterület ........hrsz-ú ingatlan - amely 23364 m2 nagyságú, 182,68 AK értékű, 3. minőségi osztályú szőlő, illetve 15663 m2 nagyságú, 54,51 AK értékű, 4. minőségű osztályú szántó művelési ágú alrészletekből áll - az I. rendű felperes kizárólagos tulajdonába került, míg a .........külterület.......hrsz-ú, 20929 m2 nagyságú, 163,66 AK értékű, 3. minőségi osztályú szőlő művelési ágú ingatlan a II. rendű felperes kizárólagos tulajdonába került. Ezen határozattal szemben az I. rendű felperes fellebbezést terjesztett elő, azt azonban elkésettségére tekintettel az elsőfokú hatóság elutasította. Az I. rendű felperes igazolási kérelmét az alperes ........... számú végzésével elutasította.

A megosztási eljárás lezárultát követően az elsőfokú hatóság a művelési ág változás ügyében felfüggesztett eljárását folytatta és a 2010. szeptember 10. napján kelt ............... számú határozatával a megosztással kialakult ..........hrsz-ú ingatlanok, illetőleg a .........hrsz-ú ingatlan "a" alrészletének nyilvántartásban szereplő 3. minőségi osztályú szőlő művelési ágát helyszíni osztályba sorozás szerint 3. minőségi osztályú szántó művelési ágra változtatta. Az I. rendű felperes ingatlana "a" alrészletének AK értéke, így 182,68 AK-ról 97,41 AK értékre, míg a II. rendű felperes ingatlanának 163,66 AK értéke 87,27 AK értékre csökkent. Indokolásában rögzítette az elsőfokú hatóság, hogy helyszíni szemlét tartott a tárgyi ingatlanokon, melynek során megállapította, hogy a vizsgált földrészletek természetbeni állapota eltér a nyilvántartottól, a szőlő állomány kivágásra, a támrendszer eltávolításra került, a termőföld szántóföldi növénytermesztéssel hasznosított. Mindezekre tekintettel az érintett földrészletek művelési ágát a helyszíni szemlén tapasztaltak alapján a természetbeni állapottal megegyezően - figyelemmel az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999.(XII.29.) FVM rendelet (Vhr.) 40. § (1) bekezdésében foglaltakra - szántóként állapította meg. Rögzítette, hogy a helyszínen tapasztaltak és a községi mintatér leírása alapján a 3. minőségi osztályú szőlőnek 3. minőségi osztályú szántó felel meg. A határozatban az elsőfokú hatóság a művelési ág változás bejelentőjeként tévesen a ........Zrt-t tüntette fel.

A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes 2011. január 4. napján kelt,......... számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú hatóság megalapozottan járt el, amikor a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése alapján eljárását felfüggesztette az osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránti eljárás jogerős befejezéséig. Megállapította, hogy az elsőfokú hatóság az ingatlanok osztályba sorozását megalapozottan, az irányadó jogszabályok alkalmazásával helyesen végezte el, az adatváltozás átvezetésével érintett termőföldek területarányos AK értékének számítása az elsőfokú határozatban pontos. Utalt arra, hogy az eljárásban nem sérült az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 7. § (1) bekezdésében foglalt rangsor elve, a jogalkotó ugyanis pontosan erre a speciális tulajdonosi jogviszony megszüntetésére vonatkozóan külön jogszabályt alkotott, amely az ingatlan-nyilvántartási eljárások általános szabályaival szemben kivételt jelent a rangsor tekintetében is. Mivel a természetbeni állapot szerint az érintett ingatlanokon nincs szőlő ültetvény, az Inytv. 28. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével nincs lehetőség az ingatlanok szőlő művelési ág szerinti nyilvántartására. Tájékoztatta továbbá a fellebbezőket, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetése ügyben lefolytatott ingatlan-nyilvántartási eljárás kapcsán felvetett érdeksérelmük az adatváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránti eljárásban nem orvosolható.