T/2036. számú törvényjavaslat indokolással - a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosításáról

2010. évi CLXXVIII. törvény a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosításáról

1. §

(1) A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Jogellenes a sztrájk:]

"a) ha az 1. § (1) bekezdésébe, (3) bekezdésébe, a 2. § (1) bekezdésébe vagy a 4. § (2) bekezdésébe ütközik,"

(2) Az Sztv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.

(3) A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit.

(4) A munkaügyi bíróság (3) bekezdés szerinti eljárására az 5. § (1) bekezdésének hatásköri és illetékességi szabályait kell alkalmazni. A munkaügyi bíróság öt napon belül, nemperes eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. A munkaügyi bíróság határozata ellen a közléstől számított öt napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ügy összes iratával együtt a beérkezése napján fel kell terjeszteni a másodfokú bírósághoz. A másodfokú bíróság öt napon belül határoz."

2. §

(1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás során is alkalmazni kell.

(2) Az Sztv. 2. § (1) bekezdés a) pontjának az "egyeztető eljárás [Mt. 66/A. § (2)-(5) bek.]" szövegrésze helyébe a "kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás" szöveg lép.

(3) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349. § (2) bekezdés c) pontjának Jogellenes magatartásra," szövegrésze helyébe a Jogellenes magatartásra vagy törvényben előírt kötelezettség teljesítésére," szövegrész lép.

Indokolás

A sztrájkjog gyakorlása a közszolgáltatásokat nyújtó munkáltatóknál a még elégséges szolgáltatás biztosításához kötött, amelynek mértékét és feltételeit a sztrájkról szóló törvény a felek megállapodására bízza. A megállapodás elmaradása jogbizonytalansághoz vezet a sztrájk jogszerűsége tekintetében, ezért a Javaslat a még elégséges szolgáltatás mértékének és feltételeinek meghatározását törvényben is lehetővé teszi. Ha az adott közszolgáltatásra nézve nincs e tekintetben törvényi szabályozás, ilyen esetben biztosít lehetőséget a Javaslat a sztrájk előtti egyeztetés keretében a megállapodásra. Ha azonban a megállapodás nem jön létre, bármelyik fél kérelmére erről a munkaügyi bíróság dönt. A Javaslat ezzel biztosítja, hogy mindenképpen legyen döntést hozó fórum és döntés, egyben egyértelművé teszi, hogy megállapodás vagy bírói döntés hiányában a sztrájk nem tartható meg. Ez a megoldás minden fél számára megnyugtató, és a jogbiztonságot erősíti, mert kiszámíthatóvá teszi a sztrájk során is teljesítendő kötelezettségeket. A munkaügyi bíróság eljárásának rövid határidői biztosítják, hogy a bírósági eljárás időtartama ne lehetetlenítse el a sztrájkjog gyakorlását.

A Javaslat ezzel összefüggésben egyértelművé teszi azt is, hogy jogellenes az a sztrájk, amely a még elégséges szolgáltatás biztosítására vonatkozó törvényi követelményt sérti, valamint a sztrájkjoggal való visszaélés is jogellenességhez vezet.