BH+ 2014.12.548 Az ún. támogatási szerződésben rögzített támogatási összeg kifizetésének megtagadása esetén a támogató intézménynek kell bizonyítani, hogy a támogatott a közbeszerzési eljárás szabályait megszegte [Ptk. 198. § (1) bek.; Pp. 164. § (1) bek.; 2003. évi CXXIX. tv. (Kbt.) 317. § (1) bek.; 327. § (1) bek. g) pontja és (2) bek.].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék G.40704/2010/6., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21524/2012/3., Kúria Gfv.30179/2014/4. (*BH+ 2014.12.548*)

***********

A felperes az alperes jogelődjével 2006. január 27-én támogatási szerződést kötött, melynek tárgya: fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megteremtése közös munkán alapuló összefogással O. községben és kistérségében. A támogatás mértéke a teljes költség 93,99%-a, legfeljebb 78 850 000 Ft volt.

Az alperes mellett beavatkozó 2008. március 11-én arról tájékoztatta a felperest, hogy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségei ellenőrzése miatt szabálytalansági eljárást kezdeményez. Ennek eredményeként 2008. július 15-én azt közölte a felperessel, szabálytalanság valósult meg azáltal, hogy a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 199. § (2) bekezdés a) pontját, és ebből következően a támogatási szerződés VI.1. és 13. pontját. Ezért egy 13 094 269 Ft és egy 5 048 941 Ft összegű számla elszámolását elutasította. A felperes 2009. szeptember 22-én - fenntartva az ellenőrzési eljárás jogellenességére tett panaszát - fizetési előírásnak eleget tett.

A felperes keresetében 17 840 000 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, elsődlegesen a szerződés teljesítése, másodlagosan szerződésszegéssel okozott kár megtérítése jogcímén. Arra hivatkozott, hogy nem szegte meg a támogatási szerződést, ezért az alperes köteles a támogatási összeg kifizetésére.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes a Kbt. rendelkezéseibe ütköző közbeszerzési eljárással megszegte a támogatási szereződés VI.1. pontját (beszerzések tisztasága) és XIII.1. pontját (együttműködés és fokozott gondosság alapelve). Az alperes a szerződéstől nem állt el; annyi történt, hogy a felperes egy részteljesítését nem fogadta el, amire a Ptk. 306. § (1) bekezdés b) pontja, 317. §-a, és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Amr.) 88. § (1) bekezdése is lehetőséget ad.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a felek között ténybeli vita nem volt. A jogvita arra korlátozódott, hogy a felperes a jogszabályoknak megfelelően döntött-e az alkalmazott közbeszerzési eljárásról, és ennek feltételeként jogszerűen állapította-e meg, hogy a közbeszerzés megkezdésekor a közbeszerzési érték nem érte el a 15 000 000 Ft-ot. A Pp. 164. § (1) bekezdése értelmében a felperesnek kellett azt bizonyítani, hogy a közbeszerzés megkezdésekor a közbeszerzési érték nem érte el a 15 000 000 Ft-ot. Az elsőfokú bíróság szerint a felperes nem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítani ezt a tényt, ezért azt sem tudta igazolni, hogy jogszerűen választotta a hirdetményi felhívás helyett a meghívásos eljárást. Ezért nem bizonyította, hogy a Kbt. 299. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárási forma alkalmazásának előfeltételei fennálltak.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. E jogerős végzés ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Kúria végzésével a jogerős végzést hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

A megismételt másodfokú eljárásban meghozott ítéletével a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes fellebbezésének indokaira tekintettel arra hivatkozott: a felek között nem jött létre olyan jogviszony, amelyből a Ptk. 198. § (1) bekezdésének alkalmazásával kötelezettség keletkezett a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Álláspontja szerint a perben annak volt jelentősége, hogy a beavatkozó által lefolytatott szabálytalansági eljárás miként zajlott le, annak eredménye, a meghozott döntés megfelelt-e a jogszabályoknak, a Kbt. rendelkezéseit helyesen alkalmazták-e. Megítélése szerint - figyelemmel a Kbt. 318. § (1) bekezdésére is - a polgári perben eljáró bíróság hatásköre nem terjed ki annak kimondására, hogy a felperes a támogatási szerződéssel összefüggésben a közbeszerzési eljárást jogszerűen, vagy jogszabálysértéssel folytatta-e le. A közbeszerzési eljárás lebonyolításának szabályszerűsége tekintetében hiányzik annak a hatáskörrel rendelkező szerv általi kimondása, hogy a felperes a közbeszerzési eljárás szabályainak megfelelően járt el. E körben a bizonyítás a felperest terhelte. Mivel a per során egyik fél sem szolgáltatott olyan adatot, hogy a vitatott közbeszerzés tekintetében a közbeszerzési döntőbizottság előtt eljárás indult volna, így a felperes azt sem bizonyította, hogy az alperes a támogatási szerződést megszegte, vagy a támogatási szerződésen alapuló teljesítési kötelezettsége állna fenn.

A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helytadó ítélet meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a Pp. 164. § (1) bekezdésébe ütköző módon állapította meg, hogy a felperesnek kellett volna bizonyítania azt a tényt, hogy az általa választott közbeszerzési eljárás megfelel a Kbt. rendelkezéseinek. Kereseti kérelmét a támogatási szerződésre alapította, az alperes azt nem mondta fel, hanem vállalt kötelezettségének nem tett eleget. Ezért az alperesnek kellett volna bizonyítania azt a tényt, hogy a szerződés nemteljesítése körében jogszerűen járt el. Hivatkozott arra is, hogy a másodfokú bíróság a Kbt.-t is tévesen értelmezte: a közbeszerzési döntőbizottság vonatkozó gyakorlata alapján megfelelően választotta a perbeli közbeszerzési eljárást.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.

A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt az abban hivatkozott indokok alapján jogszabálysértőnek találta.

A Kúria nem értett egyet a másodfokú bírósággal abban, hogy a perbeli támogatási szerződés alapján a Ptk. 198. § (1) bekezdése szerint nem keletkeznek jogosultságok és kötelezettségek. A támogatási szerződés - melynek megkötésének módját, tartalmát a felek egyes jogait és kötelezettségeit jogszabályok is meghatározzák - annak ellenére magánjogi jogviszonynak kell tekinteni, hogy abban közjogi elemek is megtalálhatók [1/2012. (XII. 10.) KMK-PK vélemény a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos perek hatásköri kérdéseiről].

A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a másodfokú bíróság helyesen, jogszabálysértés nélkül alkalmazta-e a Pp. 164. § (1) bekezdését, helyesen terhelte a felperesre a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) határozatának hiányát.