BH 2013.6.155 A perben vitás dolog értékének megváltozása nem jelenti egyben a pertárgy értékének változását, ezért nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyben, amelyben a per tárgyának értéke a jogerős ítélet meghozatalakor nem haladja meg az egymillió forintot [Pp. 24. § (1) bek., 271. § (2) bek., 273. § (2) bek., 4/2008. PJE].

Pertörténet:

Szolnoki Törvényszék Pf.20602/2011/15., Kúria Pfv.20017/2012. (*BH 2013.6.155*)

***********

Az örökhagyó és az I. r. alperes között 2008. január 1-jei keltezéssel jött létre 15 év időtartamra haszonbérleti szerződés az örökhagyó tulajdonát képező 2 hektár 1248 m2 területű, 30 AK értékű szántó művelési ágú - a továbbiakban: perbeli - ingatlanra vonatkozóan.

Emellett az I. rendű alperes és az örökhagyó 2008. szep­tember 12. napján öröklési szerződést kötöttek a perbeli ingatlanra. A szerződésben az ingatlan értékét 300 000 forintban jelölték meg.

A felperesek mint a 2008. október 9-én elhunyt örökhagyó törvényes örökösei keresetükben az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítását és ezzel összefüggésben az I. és II. r. alperest - akik házastársak - a visszajáró szolgáltatás megfizetésére kérték kötelezni.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felpereseknek az I. rendű alperessel szemben az öröklési szerződés érvénytelenségére irányuló keresetét elutasította.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta és megállapította, hogy a támadott öröklési szerződés érvénytelen.

A jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az I. rendű alperes kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását. A felülvizsgálati kérelmére 36 000 forint eljárási illetéket rótt le és kérte az ügyben tárgyalás tartását.

A Kúria felhívására a felülvizsgálati kérelemben vitatott értéket 1 100 000 forintban jelölte meg. Ezt követően, újabb felhívásra további 30 000 forint eljárási illetéket lerótt bélyegben.

A felperesek ellenkérelme az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmének elutasítására irányult.

Az I. rendű alperes a felülvizsgálati tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az 1 100 000 forint összegű vitatott értéket a perbeli ingatlan jelenlegi forgalmi értékéhez igazodóan jelölte meg.

A Pp. 271. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték a felülvizsgálati kérelem 2011. december 13-i előterjesztésekor hatályos rendelkezés szerint az egymillió forintot nem haladja meg.

Jelen esetben az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a vitatott értéket nem jelölte meg, a Kúria ezért e vonatkozásban a fentiek szerint hiánypótlásra hívta fel. Az arra adott válasz szerint 1 100 000 forintban meghatározott vitatott érték mellett a felülvizsgálat nem volt kizárt.

A Kúria a felpereseknek a felülvizsgálati tárgyalás kitűzését követően előterjesztett alaki ellenkérelmére tekintettel ismételten vizsgálta a per tárgyának értékét és az I. rendű alperes tárgyaláson tett nyilatkozatának figyelembevételével azt állapította meg, hogy a felülvizsgálat nem megengedett. A Pp. 24. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) pontjának alkalmazási kérdéseiről alkotott 4/2008. számú Polgári jogegységi határozat (PJE) II. pontjában foglaltak szerint a tartási, életjáradéki, valamint az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítására és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazására irányuló perekben a pertárgy értékét a Pp. 24. § (1) bekezdésének általános szabálya alapján kell meghatározni.

A Pp. 24. § (1) bekezdése szerint a pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog - jelen esetben az ingatlan - értéke az irányadó.

A perbeli ingatlan értékét mint pertárgyértéket a Pp. 26. §-a alapján a felperesnek kell megjelölnie. Azt a bíróság abban az esetben határozza meg, ha a felperes által megjelölt érték a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkezik, vagy egyébként valószínűtlen, úgyszintén ha azt az alperes vitássá teszi. A felperesek ezt az értéket a szerződésben megjelölt 300 000 forinttal azonos összegben jelölték meg, és ennek az értéknek, illetve a II. rendű alperessel szemben előterjesztett marasztalási igényük szerinti összegnek a figyelembevételével rótták le az eljárási illetéket. Habár az eljárás folyamán többször hivatkoztak arra, hogy az ingatlan a szerződésben megjelölt értéknél jóval magasabb értékű, nem került sor az eljárásban a pertárgy értékének módosítására, és a kereseti illeték ahhoz igazodó kiegészítésére. Az I. rendű alperes maga volt az, aki a felpereseknek az ingatlan magasabb, 2 000 000 forintot is elérő értékére történő hivatkozását vitatta a hagyatéki eljáráshoz beszerzett adó- és értékbizonyítvány tartalmára hivatkozva, amely szerint a perbeli ingatlan értéke 240 000 forint. A felperesek ugyanakkor a másodfokú eljárásban csatoltak egy, a jegyző által a perbeli felhasználás céljára kiállított adó- és értékbizonyítványt, amely szerint a perbeli ingatlan egészének forgalmi értéke 750 000 forint. A másodfokú bíróság szintén nem változtatta meg a felperesek által a keresetlevélben megjelölt pertárgyértéket. Az eljárás úgy fejeződött be jogerősen, hogy a pertárgyérték az 1 000 000 forintot nem haladta meg. A perben felmerült adatok, nevezetesen a hagyatéki eljárásban és jelen per tartama alatt beszerzett adó- és értékbizonyítvány megállapításai is azt támasztják alá, hogy a perbeli ingatlan értéke az 1 000 000 forintot nem haladja meg.

A fentebb hivatkozott 4/2008. PJE úgy szól, hogy a Pp. 24. § (1) bekezdése szerinti követelés vagy más jog értéke alapján kell a pertárgy értékét számítani a fellebbezési, illetve a felülvizsgálati perérték meghatározásakor is. Ebből következően a rendkívüli perorvoslati eljárásban sem térhet el a per tárgyának értéke - a keresetfelemelés esetét kivéve - az elsőfokú eljárásban meghatározott pertárgyértéktől, amely mindig az érvényesített követelésének vagy vagyontárgynak, vagyoni értékű jognak a keresetlevél benyújtásakori értéke. A per tárgyának értékváltozása pedig a Kúria - korábban Legfelsőbb Bíróság - évtizedek óta egységes gyakorlata szerint (BH 1976.29.) nem jelenti a pertárgy értékének változását.

Az I. rendű alperes nyilatkozatából az volt megállapítható, hogy kizárólag a perbeli ingatlan időközbeni értékváltozása alapján jelölte meg a perértéket olyan összegben, amely mellett a felülvizsgálat megengedett. A perérték ekkénti számítására azonban a fentiekben kifejtettek szerint nincs lehetőség.

A fentiekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a felperesek alaki ellenkérelmének helyt adva hivatalból elutasította [Pp. 273. § (2) bek. a) pont].

(Kúria Pfv. I. 20.017/2012.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 2.Pf.20.602/2011/15. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az I. rendű alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő