1013/1997. (II. 13.) Korm. határozat

az ügyészség szervezetének és működése feltételrendszerének a bírósági reformra figyelemmel kidolgozott koncepciójáról

A Kormány

1. megtárgyalta és a további munka alapján elfogadta az ügyészség szervezetének és működése feltételrendszerének a bírósági reformra figyelemmel kidolgozott koncepcióját;

2. elrendeli, hogy a bíróságokra vonatkozó jogszabályok reformjának és a bírósági szervezet hatékonyabb működését szolgáló intézkedések koncepciójáról szóló 1099/1996. (X. 1.) Korm. határozat (a továbbiakban: H.) 1. pontjában, illetőleg a H. mellékletének IV/1-2. pontjában megjelölt - az ügyészségre vonatkozó - jogszabálytervezeteket az e határozat mellékletében megszabott szempontok szerint kell kidolgozni, figyelembe véve az e határozat 1. pontjában említett koncepcióban és a H. mellékletének IV/1-3. pontjában foglaltakat is.

3. Az ítélőtábláknak megfelelő szintű ügyészségi szervezeti egységek létrehozásához szükséges törvénymódosítás hatálybalépése időpontjának meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a szükséges ügyészi és más ügyészségi alkalmazotti létszám, valamint a tárgyi feltételek biztosításához elegendő idő álljon rendelkezésre.

4. a) Meg kell oldani az ítélőtábláknak megfelelő szintű ügyészségi szervezeti egységek elhelyezését.

b) Az ügyészségek elhelyezésével, az épületek felújításával kapcsolatos költségeket folyamatosan ütemezni kell. Kiemelt feladatként kell kezelni a Fővárosi Főügyészségnek a Fővárosi Bíróság közelében történő komplex elhelyezését.

5. Az ügyészségi informatikai rendszernek a bírósági informatikai rendszerhez igazodó kiépítését az 1997. évben a PHARE-támogatás megpályázásával meg kell kezdeni. A Kormány felkéri a legfőbb ügyészt, hogy a támogatás iránt a pályázatot nyújtsa be, és az informatikai rendszer kiépítéséről gondoskodjék.

Melléklet az 1013/1997. (II. 13.) Korm. határozathoz

I.

A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosítását a következő szempontok alapján kell előkészíteni:

1. Az ítélőtábláknak megfelelő szintű ügyészségi szervezeti egységeket a következők szerint kell létrehozni:

a) A felállítandó három ítélőtábla székhelyével azonos székhellyel és azonos illetékességi területre kiterjedő működéssel három, az ítélőtábláknak megfelelő szintű, új ügyészségi szervezeti egységet kell létrehozni.

b) A jelenlegi katonai ügyészségi szervezet megtartásával a Katonai Főügyészségnek alárendelt, önálló szervezetként működő új katonai ügyészségi egységet kell létrehozni a budapesti székhelyű ítélőtábla mellett. Ennek feltétele az, hogy a megyei bíróságok katonai tanácsai, mint elsőfokú bíróságok határozataival kapcsolatos másodfokú eljárásokra a budapesti székhelyű ítélőtáblának legyen kizárólagos illetékessége. Ezt a szempontot az új büntetőeljárásról készülő törvényjavaslat tervezetének kidolgozása során figyelembe kell venni.

2. A bírósági szintekhez képest kell meghatározni az ügyészségi szintek feladatait.

3. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács létrehozására és a Legfelsőbb Bíróság jogegységi feladataira figyelemmel meg kell vizsgálni, és a szükséghez képest módosítani kell a legfőbb ügyész feladatait meghatározó rendelkezéseket.

4. A jogrendszerben bekövetkezett változásokra figyelemmel a törvény szabályainak egyéb korszerűsítését is el kell végezni.

II.

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítását - a bíróságok esetében kialakítandó szabályozásra is figyelemmel - a következő szempontok alapján kell előkészíteni:

1. Az ügyésszé válás feltételeit szigorítani kell a fogalmazói idő meghosszabbításával, a titkári működés általánossá tételével, a pályaalkalmasság és a tényleges büntetlenség vizsgálatának előírásával.

2. Az ügyész első kinevezése határozott időre szóljon.

3. A hatályos törvényi szabályozás szerinti minősítési rendszert megtartva - annak keretében - pontosítani kell az alkalmatlanság megállapításának szabályait.

4. Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetésére vonatkozó szabályokat ki kell egészíteni azzal, hogy az ügyészt az általános nyugdíjkorhatárt meghaladó, meghatározott életkor elérésekor kötelező felmenteni.

5. Az ítélőtábláknak megfelelő szintű ügyészségi szervezeti egységekre figyelemmel a hatályos törvényi szabályokat igazítani kell a megváltozó ügyészségi szervezet felépítéséhez, így különösen az ügyészségi testületek létrehozása, a pályázati rendszer, a munkáltatói jogkör gyakorlása tekintetében.

6. Az ügyész előmenetelének és javadalmazásának új rendszerét kell kialakítani, kimondva, hogy az ügyész a tisztségéhez méltó javadalmazásra jogosult. Az ügyész illetményalapját és egyéb javadalmazását megállapító szabályokat úgy kell kialakítani, hogy azok a bírákéval azonos javadalmazást biztosítsanak.

7. A javadalmazás alapvetően a szolgálati időn alapuljon, kiegészítve - a helyi ügyészség kivételével - az ügyészségi szintekhez igazodó pótlékkal. Lehetővé kell tenni a kiemelkedő szakmai munkát végző ügyészek részére az eggyel magasabb ügyészségi szintnek megfelelő ügyészi cím adományozását, az adott ügyészségi szintre irányadó pótlékkal együtt. A vezetői pótlékrendszert továbbra is fenn kell tartani.

8. Ki kell mondani, hogy az ügyész naptári évenként két alkalommal jogosult különjuttatásra; a törvényben kell meghatározni a részére járó egyéb juttatásokat is.

9. A nem ügyész ügyészségi alkalmazottak jogállását, előmenetelét és javadalmazását - a jelenlegi szabályozási módot megtartva - az ügyészekre is vonatkozó egységes törvényben kell továbbra is szabályozni. A nem ügyész ügyészségi alkalmazottak javadalmazását megállapító szabályokat úgy kell kialakítani, hogy azok a bírósági dolgozókéval azonos javadalmazást biztosítsanak.