A Kúria Pfv.21596/2012/5. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 215. §, 237. §, 337. §] Bírók: Pusztai Ágnes, Tamáné dr. Nagy Erzsébet, Wellmann György

A határozat elvi tartalma:

A szerződés egyetemleges kötelezettjeit a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeként alkalmazott eredeti állapot helyreállítása során is egyetemlegesen kell kötelezi a kapott szolgáltatás visszaadására. 1959. IV. Tv. 237. §, 1959. IV. Tv. 337. §

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.21.596/2012/5.szám

A Kúria a Tomcsányi Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Tomcsányi László ügyvéd által képviselt felperesnek a személyesen eljáró I. r. és a jogtanácsos által képviselt II. r. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Városi Bíróságnál 1.P.20.876/2007. szám alatt folyamatban volt és másodfokon a Törvényszék 2.Pf.25.210/2012/6. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

A felperes költségmentessége folytán le nem rótt 192.500 (százkilencvenkettőezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperes és az I. r. alperes jogelődje, K. L. élettársak voltak. Együtt éltek a felperes H., H. M. utca 38. III/9. szám alatti ingatlanában, amelyre az I. r. alperes jogelődje haszonélvezeti jogot szerzett. Az I. r. alperes jogelődjét a Gyöngyösi Városi Bíróság 7.P.132/2001/8. számú ítéletével 2001. július 24-től cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte. A felperes cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésére a Hatvani Városi Bíróság 3.P.20.235/2006/9. számú ítéletével 2006. július 28-ától került sor. A felperes már ezt megelőzően is hosszabb ideje idült téveszmékkel és érzékcsalódásokkal jellemzett tudathasadásos elmezavarban szenvedett.

A felperes és az I. r. alperes jogelődje 2005. augusztus 11. napján hitelszerződést kötött a II. r. alperessel, amelyben mindketten hitelfelvevőként szerepeltek. Ezen túlmenően a felperes zálogkötelezettként is feltüntetésre került, mert a kölcsön fedezete a tulajdonában álló H., H. M. utca 38. III/9. szám alatti ingatlan volt. A kölcsön folyósítására 2005. augusztus 29. napján került sor 1.996.000 forint összegben. Az összeget K. L.-nek a II. r. alperesnél vezetett számlájára utalták át, amelyre vonatkozóan a felperes mint meghatalmazott is eljárhatott. A kölcsönből 1.000.000 forint innen a felperes OTP számlájára került átutalásra. A hitelből kifizették továbbá a felek a hitelközvetítő sikerdíját, valamint a felperesi ingatlan elmaradt kommunális adóját és késedelmi pótlékát. A teljes kölcsönösszegből az I. r. alperes jogelődje 70.775 forintot fizetett vissza a banknak a 2005. december 8. napján bekövetkezett haláláig.

Az I. r. alperes néhai K. L. fia és törvényes örököse. K. L. hagyatékát hagyatéki teherként a temetési és közjegyzői költségek terhelték. A hagyatéki eljárás során hitelezői igényt jelent be az I. r. alperes édesanyja, mint a néhai elvált felesége, a felperes és a II. r. alperes is. Ez utóbbiakat a közjegyző külön perre utasította.

A felperes keresetében kérte a kölcsönszerződés és az ehhez kapcsolódóan a közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozata érvénytelenségének megállapítását. A Ptk. 215. § (1) és (2) bekezdése alapján hivatkozott arra, hogy élettársa cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt állt a szerződéskötéskor, de a felperes is cselekvőképtelen állapotban volt annak ellenére, hogy akkor nem volt még gondnokság alá helyezve. Kérte a semmisség jogkövetkezményeként az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 62. és 63. §-a alapján a felperes ingatlanán fennálló jelzálogjog törlését. Álláspontja szerint a felvett összeg visszafizetésére a felperest nem lehet kötelezni, mert annak folyósítása K. L. számlájára történt meg és azt nevezett saját céljaira használta fel. A felperes részére átutalt 1.000.000 forint nem a kölcsön megosztását jelentette, hanem K. L. ezzel korábbi tartozását törlesztette a felperes felé.

Az I. r. alperes a keresetet elismerte, kérte azonban figyelembe venni, hogy a kölcsönt a felperessel közösen használta fel a jogelődje.

A II. r. alperes a kereset elutasítását kérte. Másodlagosan az eredeti állapot helyreállítása esetére a még vissza nem fizetett tőke forint összegére és annak a Ptk. 301. §-a szerinti kamatai megfizetésére kérte kötelezni egyetemlegesen a felperest és az I. r. alperest.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperes, a II. r. alperes és K. L. között 2005. augusztus 11. napján megkötött szerződés, valamint a közjegyző előtt a felperes és K. L. által tett 1419/991/2005. számú egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat érvénytelen. Ugyanakkor elrendelte, hogy a felperes és az I. r. alperes 15 napon belül fizessen meg egyetemlegesen a II. r. alperesnek 1.925.225 forint tőkét és ennek 2005. augusztus 29. napjától járó törvényes késedelmi kamatát. Megállapította, hogy az I. r. alperes felelőssége a hagyatéki vagyon erejéig áll fenn. Az elsőfokú bíróság rendelkezett továbbá a felperes ingatlanát terhelő, a II. r. alperes javára bejegyzett jelzálogjog törléséről. Emellett kimondta, hogy a perben felmerült költségeket a felek maguk viselik.