2/2013. (IX. 13.) BVOP utasítás

a büntetés-végrehajtási szervezet belső szabályozási tevékenységéről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján a büntetés-végrehajtási szervek működésével kapcsolatos belső szabályozó eszközök és a közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésének, kiadásának és módosításának rendjéről kiadom az alábbi utasítást.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az utasítás hatálya

1. Az utasítás hatálya a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: BVOP), a bv. intézetekre, intézményekre, valamint a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságokra (a továbbiakban együtt: bv. szervek) terjed ki.

II. FEJEZET

Belső szabályozó eszközök

2. A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka

a) normatív utasítást (a továbbiakban: utasítás) és

b)[1]

adhat ki.

3. A bv. intézetek, intézmények vezetői normatív tartalommal nem rendelkező intézkedés, valamint a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározott belső szabályozó eszköz kiadására jogosultak.

3/A. Az agglomerációs központok vezetői az agglomeráció egészére kiterjedő hatállyal jogosultak normatív tartalommal nem rendelkező intézkedés kiadására.[2]

4. A fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok vezetői ügyvezetői utasítást adnak ki.

5. A belső szabályozó eszköz jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel ellentétes rendelkezést nem tartalmazhat. A szervezeti hierarchiában alacsonyabb szinten kiadott szabályozó eszköz nem határozhat meg a magasabb szinten kiadott normában foglaltakkal ellentétes rendelkezést, kivéve, ha azt a magasabb szintű norma megengedi.

6. Az utasítás közjogi szervezetszabályozó eszköznek minősül, a bv. szervezet számára kötelező tartalmú normatív rendelkezés, ami a büntetés-végrehajtás szervezetére, tevékenységére, működésére vonatkozó előírások, illetve a személyi állomány egészét vagy jelentős részét érintő feladat(ok) meghatározására szolgál. Utasítás kiadására kizárólag az országos parancsnok jogosult.

7.[3]

III. FEJEZET

Az utasítás előkészítése, kiadmányozása, közzététele

8. Az utasítás előkészítésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy

a) szükséges-e a felmerült kérdés szabályozása, a korábbi szabályozás megváltoztatása, a tervezett megoldások alkalmasak-e a kitűzött cél elérésére,

b) a szabályozás milyen szintű és típusú belső szabályozó kiadását igényli.

9. Utasítás előkészítésének kezdeményezésére akkor kerülhet sor, ha

a) jogszabály kötelezettséget állapít meg,

b) a végrehajtást igénylő jogszabály vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz azt indokolttá teszi,

c) a szakmai feladatok egységes végrehajtásának biztosítása ezt indokolttá teszi.

10. A tervezet összeállítása, szövegszerű megfogalmazása a szabályozási tárgykör szerint érintett szakterület(ek) feladata. A szövegszerű tervezet előkészítése szükség szerint más szerv vagy szervezeti egység bevonásával, bizottság alakításával is történhet.

11. Az előkészítő szakterület megkeresésére a tervezet szakmai szövegének összeállításában a BVOP Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) jogalkotási szakmai támogatással közreműködik.[4]

12. Ha a kiadandó utasítás végrehajtása költségkihatással jár, az előterjesztést a gazdasági kérdésekben döntésre jogosult vezetővel, ha személyügyi intézkedést tesz szükségessé, a személyügyi kérdésekben döntésre jogosult vezetővel közösen kell elkészíteni.

13. Az utasítás tervezetét - a tartalmi megalapozottság biztosítása érdekében - valamennyi érintett szakterülethez eljuttatva kell véleményeztetni. Ez a belső egyeztetés mindazon szervre, szervezeti egységre kiterjed, amelynek ügykörét, feladat- és hatáskörét a tervezetben foglalt szabályozás érinti.

14. Az utasítás véglegesítése során az előkészítő szakterület a koordinációs vélemények, javaslatok felülvizsgálatát követően gondoskodik azok beépítéséről.

15. Amennyiben az utasítás tervezetének véleményezése vagy jóváhagyása szükséges a Belügyminisztérium, Legfőbb Ügyészség vagy más külső szerv részéről, arra csak a belső koordinációt követően kerülhet sor. A felterjesztés a Hivatalon keresztül történik.[5]

16. Az előkészítésért felelős szakterület vezetője a kiadmányozásra előkészített utasítást elektronikus formában a Hivatal részére küldi meg.[6]

17. A Hivatal a megküldött utasítást jogi szempontból ellenőrzi, egyetértése esetén az országos parancsnok részére kiadmányozás céljából felterjeszti.[7]

18.[8]

19. A Hivatal gondoskodik az utasítás[9]

a) Hivatalos Értesítőben történő megjelenéséről,

b) intranetes oldalon történő közzétételéről,

c) a bv. szervek tájékoztatásáról.

20. Az utasítás előkészítéséért felelős szakterület vezetője évente köteles az általa vagy jogelődje által előkészített utasításokat tartalmilag áttekinteni, felülvizsgálni. Szükség szerint gondoskodik az utasítások módosításáról, valamint a jogszabállyal vagy magasabb szintű normával ellentétessé vált utasítások vagy rendelkezések deregulációs célú hatályon kívül helyezéséről.

21.[10]

IV. FEJEZET

A bv. szervek belső szabályozó eszközeinek kiadása

22. A bv. szervek a belső szabályozó eszközeik megalkotására vonatkozó szabályokat a szervezeti és működési szabályzatban, intézkedésben vagy ügyvezetői utasításban határozhatják meg.

22/A. A büntetés-végrehajtási intézet vezetője előzetes véleményezés céljából a Hivatal részére felterjeszti[11]

a) az agglomeráció egészére kiterjedő hatályú intézkedést,

b) az új tárgykört szabályozó vagy az adott tárgykör alapvető újraszabályozását eredményező intézkedést,

c) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdése szerinti gazdálkodási szabályzatot és szervezeti és működési szabályzatot,

d) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti intézkedést,

e) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (4) és (5) bekezdése szerinti intézkedést,

f) a belső kontrollra és a belső ellenőrzésre vonatkozó intézkedést.

22/B. Az agglomerációba tartozó büntetés-végrehajtási intézet vezetője előzetes véleményezés céljából az agglomerációs központ vezetője részére felterjeszti a 22/A. pont alá nem tartozó valamennyi intézkedést.[12]

22/C. Azon tárgykörökben, amelyekben agglomerációs szintű szabályozás kialakítható, az agglomerációba tartozó büntetés-végrehajtási intézet vezetője kizárólag helyi sajátosságra tekintettel indokolt esetben adhat ki intézkedést.[13]

22/D. A Büntetés-végrehajtás Gazdasági Ellátó Intézete, valamint a Büntetés-végrehajtás Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja vezetője előzetes véleményezés céljából valamennyi intézkedését felterjeszti a Hivatal részére.[14]

23. A bv. szervek az általuk kiadmányozott belső szabályozó eszközökről kötelesek nyilvántartást vezetni.

24. A belső szabályozó eszközöket a bv. szerv intranetes portálján közzé kell tenni.

V. FEJEZET

A belső szabályozó eszközök szövegezésére vonatkozó általános követelmények

25. A belső szabályozó eszközöket a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan, közérthetően és ellentmondásmentesen kell megfogalmazni. A belső szabályozó eszköznek szakszerűnek kell lennie, nem tartalmazhat szükségtelen általánosságokat és a tárgykörtől eltérő rendelkezéseket.

26. A belső szabályozó eszközt lehetőség szerint kijelentő módban, egyes szám harmadik személyben kell megfogalmazni.

27. A belső szabályozó eszközben az ismétlődően előforduló kifejezés, szókapcsolat vagy szövegrész esetén az ismétlődő elem helyett rövid megjelölést lehet alkalmazni. A rövid megjelölést a rövidíteni kívánt elem első előfordulásakor kell meghatározni, és "a továbbiakban:" kifejezéssel együtt zárójelben kell feltüntetni. A rövid elnevezés bevezetése esetén a későbbi előforduláskor az ismétlődő elem helyett a bevezetett rövid elnevezést kell használni.

28. Ha a belső szabályozó eszközben jogszabályra, közjogi szervezetszabályozó eszközre vagy más belső szabályozó eszközre történő hivatkozás szükséges, akkor annak a hivatkozás alapján egyértelműen azonosíthatónak kell lennie. A hivatkozás a belső szabályozó eszköz szövegébe beépítve történhet

a) ezek címének, szabályozási tárgykörének megjelölésével, vagy

b) ezek tételes megjelölésével cím, szám, a kibocsátás évének száma, valamint a kibocsátásra jogosult elnevezésének rövidítésével.

28/A. A belső szabályozó eszközben jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz rendelkezését tilos megismételni, az egyéb belső szabályozó eszközök tartalma beépíthető.[15]

29. A belső szabályozó eszköz - terjedelmétől, jellegétől és tartalmától függően - fejezetekre, alcímekre, pontokra és alpontokra tagolódik, valamint szükség szerint melléklettel, függelékkel egészül ki.

30. A belső szabályozó eszköz

a) fejezeteit római számokkal folyamatosan és a fejezet címével,

b) alcímeit arab számokkal folyamatosan és az alcím címével,

c) pontjait arab számokkal,

d) alpontjait a latin ábécé kisbetűivel és ")" jellel

kell jelölni.

31. A belső szabályozó eszköznek a következőket kell tartalmaznia:

a) a belső szabályozó eszköz megjelölése és címe,

b) a bevezető rész,

c) az általános rendelkezések,

d) a részletes rendelkezések,

e) a záró rendelkezések.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

32. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Csóti András bv. vezérőrnagy s. k.,

országos parancsnok