A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27151/2017/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (AGRÁRTÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. §, 2007. évi XVII. törvény (Támtv.) 69. §, 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 9. §] Bíró: Bana Imre

Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

12.K.27.151/2017/6. szám

A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Törőcsik Attila ügyvéd által képviselt felperesnek, - dr. Olasz József ügyvéd által képviselt Miniszterelnökséget vezető miniszter alperes ellen, agrártámogatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes JHÁT-JF/261/1 (2017) számú határozatát 9.735.120 (Kilencmillió-hétszázharmincötezer-egyszázhúsz) forint visszafizetési kötelezettséget előíró részben hatályon kívül helyezi az elsőfokú határozatra is kiterjedően.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint perköltséget.

A le nem rótt 30.000 (Harmincezer) forint eljárási illetéket az Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a keresetlevél, az alperes írásbeli nyilatkozata, valamint a beszerzett előzményi államigazgatási iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Közvetlen Támogatások Igazgatósága a felperes kérelmére fiatal mezőgazdasági termelők indulását segítő támogatást állapított meg 1119354709. számú határozatával.

Ezen támogatás 90%-ának kifizetése iránt benyújtott felperesi kérelemre az elsőfokú hatóság 9.735.120 forint támogatást állapított meg a felperes részére 1231738377. számú határozatával és rendelkezett a fenti összeg ügyfélnyilvántartási rendszerben nyilvántartott fizetési számlára történő átutalásáról. A határozat közlésére 2010. november 25. napján került sor.

A fent megállapított támogatás összege - a felperes által nem vitatott összegű köztartozás levonása mellett - a felperes számlájára átutalást nyert.

A felperes 2016. március 31-én a fent nevezett támogatás 10%-ának kifizetése iránti kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz.

Az elsőfokú hatóság 1773253343. számú határozatával a kifizetés iránti kérelmet elutasította, mert megállapította, hogy a felperes által igénybe vett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül és ezért annak visszafizetésére kötelezte a felperest.

A fenti határozattal szemben a felperes fellebbezéssel élt, amely fellebbezés eredményeként az alperes JHÁT-JF/261/1 (2017) számú határozatával - az indokolás megváltoztatása mellett - az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az elutasítás érdemi indoka az volt, hogy a felperes nem teljesítette a 4. évre vállalt 12,6 EUME-t. Az igénybe vett támogatás jogosulatlan támogatásnak minősülését azzal indokolta és állapította meg az alperes, hogy a felperes nem teljesítette a kérelembenyújtási kötelezettségét.

A fenti határozattal szemben a felperes keresettel fordult a bírósághoz, amelyben kérte a határozat hatályon kívül helyezését a hatóság új eljárásra utasítása nélkül, kérte egyidejűleg az alperes perköltségben történő marasztalását. Az 1/2011. (V.9.) KK. vélemény 2. pontjára hivatkozással elsődlegesen eljárási jogszabálysértésre alapozta keresetét.

Hivatkozott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72.§ /1/ bekezdésének c) pontjában foglalt követelményre. Az elsőfokú határozat tárgyaként csak a kifizetési kérelem elutasítása van feltüntetve, valójában ennél sokkal fontosabb, az ügyfélre hátrányos tartalmakkal rendelkezik: az ügyfél jogosulatlanná minősítéséről és a támogatási összeg visszafizetésére kötelezésről. Megállapítható tehát, hogy az elsőfokú határozatból a jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik.

Előadta, hogy a kifizetési kérelem elutasítása még nem emelkedett jogerőre, jogerős alaphatározat nélkül pedig a határozat "második része" joghatás kiváltására alkalmatlan, elévülés hiányában az eredeti helyt adó határozat érvényben és hatályban lenne.

Hivatkozott az alperes más ügyben hozott határozatára, amelyben az alperes akként foglalt állást, hogy az elsőfokú hatóság abban az esetben hozhatja meg az intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapításáról, támogatási határozat visszavonásáról, jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszaköveteléséről szóló határozatot, amennyiben az annak alapjául szolgáló kifizetési határozat jogerőre emelkedik.

Keresetében összegszerűségi kifogást is megjelölt, felülvizsgálati kérelmének ezen pontját azonban az eljárás során nem tartotta fenn.

Anyagi jogszabálysértés körében hivatkozott a 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 57.§ /3/ bekezdésében, illetve a 69.§ /8/ bekezdésében rögzített elévülésre. Megállapítható előadása szerint, hogy a perbeli esetben 6 év 5 hónap telt el a jogszabályban előírt 5 évvel szemben. A rögzített határidő a felperes előadása szerint jogvesztő anyagi jogi határidő.

Hivatkozott a Kúria eseti döntéseire, amelyek a fentiekkel egyező álláspontot rögzítenek.

Az alperes védekezésében a kereset elutasítását kérte, fenntartva a határozata indokolásában rögzített álláspontját.

Az elsőfokú határozat ügy tárgyának megjelölésével kapcsolatos kereseti állítást alaptalannak minősítette, érdemét tekintve pedig előadta, hogy az alperesi határozat nem tartalmaz olyan megállapítást, mely szerint a felperes jogosulatlanul vett részt az intézkedésben. Az eljárt hatóságok nem vontak vissza és nem módosítottak döntéseket, határozatokat. Az igénybe vett támogatás jogosulatlannak minősítése, illetve a támogatás visszakövetelése a 113/2009. (VIII.29.) FVM. rendelet 9.§ /9/ bekezdésén alapul, mint azt a határozat megfelelő módon tartalmazza.

Hangsúlyozta, hogy az eljárás során nem nyert megállapítást, hogy a felperes jogosulatlanul vett rész intézkedésben, melynél fogva súlytalan az intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapítására vonatkozó elévülési kifogás.

A felperes keresete az alábbiak szerint alapos:

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 339.§ /1/ bekezdése értelmében, ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi.