205/H/2008. AB határozat
Fertőhomok Község Önkormányzata Képviselő-testületének az idegenforgalmi adóról szóló 8/2007. (VI. 29.) FKÖ rendelete törvényellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Fertőhomok Község Önkormányzata Képviselő-testületének az idegenforgalmi adóról szóló 8/2007. (VI. 29.) FKÖ rendeletének törvényellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
A Nyugat-dunántúli Közigazgatási Hivatal vezetője - miután Fertőhomok Község Önkormányzatának képviselő-testülete törvényességi észrevétele ellenére az idegenforgalmi adó-ól szóló 8/2007. (VI. 29.) FKÖ rendeletét (a továbbiakban: Ör.) nem módosította - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt hatáskörében eljárva az Alkotmánybírósághoz fordult. 2008. február 21. napján kelt indítványában az Ör. törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mivel az álláspontja szerint ellentétes a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 30. §
(1) bekezdésében foglaltakkal, s így sérti az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének d) pontját, továbbá ugyanezen §
(2) bekezdését. A közigazgatási hivatal vezetője az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában az alkotmányellenesség indokát abban jelöli meg, hogy a képviselő-testület a Htv. rendelkezéseivel ellentétesen szűkíti le az idegenforgalmi adó fizetésére kötelezettek körét, amikor az Ör. 1. §-a figyelmen kívül hagyva a Htv. 30. § (1) bekezdése b) pontjában foglaltakat kizárólag a Htv. 30. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt alanyi kört érintően rendelkezik az idegenforgalmi adó fizetési kötelezettségről, sértve ezzel az Alkotmány fent hivatkozott rendelkezéseit.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
"44/A. §
(1) A helyi képviselő-testület:
(... )
d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,
(... )
(2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."
2. A Htv. indítvánnyal érintett rendelkezései:
"30. § (1) Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt
a) aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt,
b) aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek - a 12. §-ban meghatározottak szerinti - tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak."
3. A Htv. egyéb, az indítvány elbírálásánál figyelembe vett rendelkezése:
"7. § Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:
a) az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében (4. §) csak egyféle - az önkormányzat döntése szerinti -adó (5. §) fizetésére kötelezheti"
4. Az Ör. felhívott rendelkezése:
"1. § Fertőhomok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Htv. 30. § (1) bekezdés a) pontja szerinti idegenforgalmi adót vezet be."
5. Az Alkotmánybíróság által a vizsgálatba bevont Fertőhomok Község Önkormányzata Képviselő-testületének az építményadóról szóló 11/2005. (XII. 10.) rendeletének vonatkozó rendelkezései:
"3. § (4) Üdülő épület után az adó évi mértéke
800 Ft/m2."
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Alkotmány 42. §-a a helyi önkormányzáshoz való jogot határozza meg. A helyi önkormányzáshoz való jog képviselő-testület által történő gyakorlásának egyik központi eleme a rendeletalkotás, vagyis az, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyek rendezésére jogszabályt alkothat. E jogalkotási jogkör terjedelmét az Alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) szabályozzák. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés d) pontja alapján a helyi képviselő-testület törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott alkotmányos korlát szerint az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.
A helyi önkormányzatok képviselő-testületének szabályozási autonómiája - a helyi adókat érintően - a Htv. rendelkezései szerint korlátokhoz kötött. A Htv. 6. §-a értelmében az önkormányzatok adó-megállapítási joga arra terjed ki, hogy a Htv.-ben meghatározott adókat a saját illetékességi területükön bevezessék, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezzék, illetőleg módosítsák, az adók bevezetésének időpontját és időtartamát meghatározzák, az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan, a Htv.-ben meghatározott felső határokra figyelemmel megállapítsák, a Htv.-ben meghatározott mentességeket további mentességekkel, a kedvezményeket további kedvezményekkel bővítsék, a Htv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározzák. A helyi önkormányzatok képviselő-testülete azonban a helyi adók szabályozása során nem léphet túl a törvényi kereteken, az általa alkotott rendelet nem tartalmazhat a Htv. kógens szabályaitól eltérő rendelkezéseket.
A Htv. 30. § (1) bekezdése által szabályozott idegenforgalmi adó kommunális jellegű adó, amely az önkormányzat által biztosított és igénybe vett, az állandó lakosság szükségleteit meghaladó kommunális szolgáltatások, helyi közszolgáltatások biztosításához közteherként történő hozzájárulást jelent. Ezen adó tárgya a vendégéjszaka, illetve az olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épület, amely nem minősül lakásnak. Az adó alanya az elsőként említett esetben az a nem állandó lakos aki az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, az utóbb említett esetben pedig az, aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épület tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak.
Az Ör. 1. §-a és a Htv. 30. § (1) bekezdésének összevetésével az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. a Htv. szabályozását részben átvette, de nem szabályozta az idegenforgalmi adó megfizetésére kötelezettek körében a település illetékességi területén nem lakás, hanem üdülés, pihenés céljára szolgáló épületek tulajdonosait [Htv. 30. § (1) bekezdés b) pont]. Ezért az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a Htv. 7. §-ában foglalt, a helyi adómegállapítást korlátozó rendelkezések valamelyike indokolttá teszi-e a Htv. 30. § (1) bekezdésében szabályozottaktól való eltérést.
A Htv. 7. § a) pontja az adótöbbszörözés tilalmát mondja ki amikor úgy rendelkezik, hogy a helyi önkormányzat az adóalanyt egy meghatározott adótárgy (ingatlantulajdon, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, munkaerő foglalkoztatása, nem állandó lakosként a helyi önkormányzat illetékességi területén való tartózkodás, a Htv.-ben meghatározott gazdasági tevékenység(ek) gyakorlása) esetében csak egyféle, az önkormányzat döntése szerinti adó fizetésére kötelezheti. Jogdogmatikailag ez azt jelenti, hogy ugyanazon adótárgy után több jogcímen nem lehet helyi adót megállapítani. Az indítványra konkretizálva pedig azt, hogy a Htv. rendelkezései értelmében a helyi önkormányzatok illetékességi területén található üdülőépületek vagy építményadóval, vagy idegenforgalmi adóval terhelhetők.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Fertőhomok Község Önkormányzatának képviselő-testülete az Ör. megalkotásakor a törvény által számára biztosított adótípus-választás jogával élt amikor bevezette illetékességi területén az idegenforgalmi adót. Mivel Fertőhomok Község Önkormányzata a Htv.-ben kapott felhatalmazással élve az idegenforgalmi adó bevezetését megelőzően már megalkotta az építményadóról szóló 11/2005. (XII. 10.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ér.), amelyben a képviselő-testület adófizetési kötelezettséget írt elő az üdülő épületek tulajdonosai számára [Ér. 2. § (1) bekezdés b) pont; 3. § (4) bekezdés]. Így a Htv. 7. § a) pontjában foglalt adótöbbszörözés tilalmát elkerülendő a képviselő-testületnek az idegenforgalmi adó bevezetésével egyidejűleg döntenie kellett arról, hogy az üdülésre, pihenésre szolgáló épület tulajdonjoga továbbra is építményadó fizetési kötelezettséget von maga után, vagy az Ér. vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezve azt idegenforgalmi adóval terhelik. Mivel az Ér. továbbra is építményadó fizetési kötelezettséget ír elő az üdülőépület tulajdonosai számára, a képviselő-testület az Ör. megalkotásával - amikor az idegenforgalmi adó megfizetésére kötelezettek körében nem szabályozta az üdülőépületek tulajdonosait - nem sértette meg a Htv. előírásait, s így az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés d) pontjában és a 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakat sem.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2008. szeptember 29.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró