BH 2011.1.26 A bányászati jogot törölni kell, ha a kitermelés megkezdésére rendelkezésre állt 5 éves határidő eredménytelenül telt el [1993. évi XLVIII. tv. 22. §, 26/A. §, 14. §, 50/B. §].

Az elsőfokú hatóság a 2008. február 5. napján kelt határozatával törölte a felperesnek a bányatelekben megnyilvánuló bányászati jogát.

A határozat indokolása rögzítette, hogy a bányatelket megállapító - ezáltal bányászati jogot keletkeztető - határozata 2000. december 14-én jogerőre emelkedett. Az azóta eltelt időben a bányatelek jogosítottja bányanyitásra, feltárásra és kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi terv engedélyezését nem kezdeményezte, és a bányászati tevékenység végzését nem kezdte meg.

A kitermelés megkezdésére rendelkezésére álló határidő 2005. december 14-én letelt, a határidő meghosszabbítását a bányavállalkozó nem kezdeményezte.

A határozat jogalapjául a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26/A. § (6) bekezdés a) pontját jelölte meg.

A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a 2008. április 23-án kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Hivatkozott a Bt.-nek a bányatelek megállapítása időpontjában hatályos 22. § (5) bekezdésére, valamint a Bt.-t módosító 2004. évi CXXXVIII. törvény 2005. február 12-étől hatályos rendelkezéseire, ezen belül is a 26/A. § (5) és (6) bekezdésére.

A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, annak megváltoztatását és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.

Arra hivatkozott, hogy a bányatelek fektetésének feltétele volt az annak megfelelő környezetvédelmi engedély beszerzése; részletezte a környezetvédelmi eljárás elhúzódásának okait.

Álláspontja szerint a környezetvédelmi engedélyezési eljárás ideje nem számítható bele a bányászati jog törlésére megszabott jogvesztő határidőbe. Arra hivatkozott, hogy az ügyintézési határidő elhúzódása teremtette a kft. részére azon sérelmes helyzetet, amely indokolatlanul alapul szolgált a hatóság bányászati jog törlésére vonatkozó eljárásának.

A per során a felperes úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a 2005. február 12. előtt hatályos jogszabályhelyeket kell alkalmazni, abban az esetben a Bt. 14. §-a és 22. § (5) bekezdésének előírásai nem egyértelműek; azok ugyanis a kutatási engedélyről szólnak, illetőleg a koncessziónál alkalmazott határidőre utalnak vissza.

Úgy ítélte meg, hogy nem egyértelmű, hogy a bányatelek- alapításnál a kitermelés megkezdésével hogy függ össze a kutatási engedélyre vonatkozó szabály, illetőleg a koncesszióra alkalmazott határidő; ugyanakkor a hatóság a 2005. február 12-étől hatályos 26/A. § (5) bekezdésére is hivatkozott.

Álláspontja szerint a környezetvédelmi eljárás elhúzódására való hivatkozása a Bt. hatályos, 50/B. § (2) bekezdésére figyelemmel, feltétlenül értékelendő; ez a jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság határozatának indokolásával együtt értelmezendő.

Hivatkozott arra, hogy a Bt.-nek sem a korábbi, sem a módosított szabályai - így különösen az átmeneti rendelkezések - nem egyértelműek; ezért olyan súlyos jogkövetkezményt, mint a bányászati jog törlése, a nem egyértelmű szabályok alapján nem lehet alkalmazni.

A megyei bíróság a felperes keresetét megalapozottnak értékelte, és az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra kiterjedően - hatályon kívül helyezte.

Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy osztotta a felperes álláspontját atekintetben, hogy a bányatelek alakításakor hatályos Bt. 22. § (5) bekezdésének alkalmazása a bányatelken kezdendő kitermelés időpontjára vonatkozóan nem egyértelmű.

A Bt. 22. §-a az engedély alapján végzett kutatásra vonatkozik; ezzel összefüggésben utal vissza a koncessziónál előírt határidők (14., 15. §) alkalmazására. Az engedély alapján végzett kutatásokra előírt szabályozásból, illetve határidőből pedig nem következik, hogy a bányatelek hivatalból törlésre kerülhet, amennyiben a kitermelésre a 22. § (5) bekezdésében megállapított öt éves határidő eredménytelenül eltelik.

A Bt. 26. § (9) bekezdése értelmében hivatalból a bányatelek akkor törlendő, ha a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi engedély iránti kérelmet elutasították. A bányatelek hivatalbóli törlésére más okból nem ad felhatalmazást a Bt.

Rámutatott arra a megyei bíróság, hogy amennyiben - az alperes álláspontja szerint - a 2005. február 12-étől hatályos módosított Bt. szabályait kell alkalmazni (a kitermelés megkezdésére megállapított határidő-módosítás lehetősége), ebben az esetben viszont nem hagyható figyelmen kívül az Alkotmánybíróság határozata, továbbá a Bt. 50/B. §-ának rendelkezései sem.

Idézte a megyei bíróság a Bt.-t módosító 2004. évi CXXXVIII. törvény 10. §-ához fűzött indokolásban foglaltakat. Kifejtette, hogy amennyiben a hatóság a Bt. 26/A. §-át alkalmazta, úgy nem tekinthetett volna el a törvény módosításának indokolásában foglaltaktól sem. Amennyiben pedig a Bt. korábban nem tartalmazott határidőt a kitermelés megkezdésére, úgy nem volt mire beadjon módosítási kérelmet a bányavállalkozó.

A megyei bíróság álláspontja szerint ezen értelmezést támasztja alá egyébként a Bt. 50/B. § (2) bekezdése, amely átmeneti rendelkezésként szabályokat ír elő a rendelkezés hatályba lépése előtt megállapított bányatelkekre.

Mindezek alapján a hatóság a felperes bányászati jogát a kitermelés megkezdésének elmaradása miatt sem a Bt. korábban hatályban volt, 22. § (5) bekezdése, sem pedig a Bt. hatályos, 26/A. §-a alapján hivatalból nem törölhette.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte.

Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Bt. 22. § (5) bekezdésében, 26/A. § (5) és (6) bekezdésében, valamint a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglaltakat.

A felülvizsgált határozatokban foglalt jogértelmezésével kapcsolatosan más megyei bíróságok ítéleteire hivatkozott.

Kifejtette, hogy a 2005. február 12. előtt hatályos, Bt. 22. § (5) bekezdése szerinti jogvesztés esetén a bányavállalkozó bányászati joga megszűnik - külön hatósági aktus nélkül, a törvény erejénél fogva -, ebben az esetben viszont rendelkezni kell a jogosított nélküli bányatelek sorsáról, tehát a bányatelek törlésére ezért kerül sor.