A Fővárosi Törvényszék K.705553/2021/16. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁG ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1988. évi I. törvény (Kkt.) 20. § (5) bek., 1991. évi XLV. törvény (Mérésügyi tv.) 6. § (2) bek.]

A Fővárosi Törvényszék

mint elsőfokú bíróság

Az ügy száma: 9.K.705.553/2021/16.

A felperes: cég1 Kft.

(cím1.)

A felperes képviselője: név1 Ügyvédi Iroda

(eljár: dr. név ügyvéd)

(cím2.)

Az alperes: Technológiai és Ipari Miniszter

(1011 Budapest, Fő u. 44-50.)

Az alperes képviselője: dr. Veres Ildikó kamarai jogtanácsos

A per tárgya: közigazgatási bírság kiszabása ügyben hozott MKEF/41975-2/2021-ITM iktatószámú határozat felülvizsgálatával kapcsolatos közigazgatási jogvita elbírálása

ÍTÉLET

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 36.000 (harminchatezer) forint perköltséget.

Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 30.000 (harmincezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A per alapjául szolgáló tényállás

[1] Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkára, mint elsőfokú hatóság (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) ellenőrzést végző munkatársai 2020. december 3. napján 09 óra 46 perckor - a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (a továbbiakban: TSM) által rögzített mérési adatok alapján - a szám - szám1 település (110.8 km) jobb oldali (GPS koordináta: szám2, szám3) mérési helyszínen hatósági mérőeszköz (a továbbiakban: hatósági mérőeszköz) bevonásával ellenőrizték a felperes, mint üzembentartó üzemeltetésében álló név2 gyártmányú és szám5 típusú, szám4 forgalmi rendszámú, H honosságú közúti járművet (a továbbiakban: perbeli jármű).

[2] Az elsőfokú hatóság ellenőrzést végző szervezeti egysége jelzése alapján az elsőfokú hatóság a 2020. december 7. napján kelt TSM/N1/00/9/15151/01/2020. határozatszámú határozatában (a továbbiakban: elsőfokú határozat) a felperest 200.000,- Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. Határozatában megállapította, hogy a hatósági mérőeszköz üzemelési hibahatárával korrigált, mért tengelyterhelési értékek a perbeli jármű vonatkozásában a következők voltak: 1. tengely 3.700 kg, 2. tengely 13.700 kg. Mindezek alapján az elsőfokú hatóság megállapította még, hogy a perbeli jármű 2. tengelyének terhelése meghaladja a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést, és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 36/2017. (IX.18.) NFM rendelet (a továbbiakban: NFM rendelet) 2. §-a alapján előírt maximális mértéket. Ekként a perbeli jármű túlterhelten közlekedett, arra közútkezelői hozzájárulással nem rendelkezett. Határozatában rögzítette továbbá, hogy a perbeli jármű 2. tengelyének terhelése a legnagyobb tengely- vagy tengelycsoport terhelést olyan mértékben lépi túl, amely eléri vagy meghaladja a 10%-ot, de nem éri el a 20%-ot. Az elsőfokú hatóság döntése részeként tájékoztatta a felperest, hogy az ügy iratanyagába történő betekintésre személyesen az Innovációs és Technológiai Minisztérium Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztályánál van lehetőség, előzetes időpont egyeztetést követően, valamint a hatósági mérés eredményét tanúsító képfelvételek és a mért adatok elektronikusan, az elsőfokú határozatban megjelölt internetcímen megtekinthetőek a határozatszám és a forgalmi rendszám megadásával.

[3] Az elsőfokú hatóság a felperesi üzembentartó személyét a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 9. §-ában meghatározott járműnyilvántartás adatállománya alapján állapította meg. Az elsőfokú hatóság határozatát a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21. § (1) bekezdésének d) pontjára, a Kkt. 21/A. § (2) bekezdésére, míg az anyagi jogi megállapítások tekintetében az NFM rendelet 2. §-ára, egyúttal a felperessel szemben megállapított és kiszabott közigazgatási bírság összegét a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható birságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történt közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 410/2007. Korm.rendelet) 5. § (1), (6) bekezdésére, valamint 4. sz. mellékletére alapítottan hozta meg. Az elsőfokú hatóság határozatában a szankció - közigazgatási bírság összege - vonatkozásában megállapította továbbá, hogy a tárgyi ügyben a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) 2. § (1) bekezdése a) pontja alkalmazásának feltételei nem állnak fenn.

[4] A felperes az elsőfokú hatóság határozatában foglalt tájékoztatás alapján, a 410/2007. Korm.rendelet 9. § (4) bekezdésére figyelemmel az ügyben 2021. január 8. napján kelt beadványában bizonyítási indítványt terjesztett elő. A felperes bizonyítási indítványa tárgyában eljárt elsőfokú hatóság a 2021. január 14. napján kelt TSM/N1/00/9/15151/02/2020. ügyszámú végzésében a felperes bizonyítási indítványát elutasította. Végzésében rögzítette, hogy az elsőfokú hatóság a felperes bizonyítási indítványát megvizsgálta. Egyúttal figyelemmel arra, hogy a felperes által benyújtott bizonyítási indítványban foglaltak nem alkalmasak annak igazolására, hogy az ügyben nem történt jogsértés, valamint arra, hogy a jogsértésért nem az üzembentartó tehető felelőssé, az elsőfokú hatóság a felperes bizonyítási indítványát elutasította. Az elsőfokú hatóság hivatkozott ügyszámú végzésében rögzítette, hogy a tárgyi döntés ellen önálló jogorvoslatnak nincsen helye, az kizárólag az ügy érdemében hozott döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

[5] A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes 2021. április 19. napján kelt MKEF/41975-2/2021-ITM iktatószámú határozatában (a továbbiakban: alperesi határozat) az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Egyúttal határozatában megállapította, hogy a másodfokú hatósági eljárás során 8.000,- Ft eljárási illeték merült fel, amelyet a felperes megfizetett és visel. Határozatában rögzítette, hogy a felperes fellebbezésében foglaltakra is tekintettel, egyetértett az elsőfokú hatóság által megállapított, a felperes által elkövetett jogszabálysértés tényével, a felelősség megállapításával és a kiszabott közigazgatási bírság összegével is. Rögzítette, hogy a hatósági mérőeszköz által mért össztömeg és tengelysúly értékekről és a mérés folyamatáról az elsőfokú hatóság már tájékoztatta a felperest a korábban idézettek szerint.

[6] Határozatában előadta, hogy a mérőeszköz a tengelyekre és össztömegre a statikus mérésnél jóval nagyobb hibahatárral korrigál, amellyel kapcsolatos tájékoztatást a felperes megtekinthet az elsőfokú határozatban említett internetcímen található fényképes mellékleten. A méréshez használt hatósági mérőeszköz a mozgásban lévő közúti járművek tengelyterhelésének mérésére szolgáló mérőeszközök méréstechnikai követelményeiről szóló 22/2017. (VIII. 17.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) és annak mellékletei előírásainak megfelelően került telepítésre és hitelesítésre. A hatósági méréshez használt eszközök ún. WIM érzékelővel rendelkeznek, amely a hivatkozott NGM rendelet szerint alkalmas a mozgásban lévő járművek dinamikus tengelyterhelésének mérésére. Határozatában e körben hivatkozott az NGM rendelet 1. § h) pontjában foglaltakra. Rögzítette, hogy a TSM rendszer (a továbbiakban: TSM rendszer) rendelkezik olyan tulajdonsággal, amely segíti a nem hiteles mérések kiszűrését és egyben jelzi azt a kezelőnek, valamint naplózza a rendellenességet és nem engedi az automatikus határozathozatalt.