A Kúria Pfv.20036/2015/8. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 270. §, 275. §] Bírók: Harter Mária, Káldi Zoltánné dr. Kollár Csilla, Mocsár Attila Zsolt
A határozat elvi tartalma:
A pénzügyi lízingszerződés felmondása a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A szerződés megszűnése folytán alkalmazandó elszámolás során a lízingbe adó választhat: a teljes lízingdíjat követeli és a lízingtárgy tulajdonjogáról (a díj teljesítése után lemond, vagy a lízingtárgy visszaadását követeli és a szerződés megszűnése miatti kárának megtérítését a lízingdíj helyett. A kétféle jogkövetkezmény egyidejű, konjunktív alkalmazása kizárt. Nem ütközik jogszabályi tilalomba az olyan szerződéses kikötés, amikor a lízingbe adó visszaköveteli a lízingtárgyat, követeli a hátralékos lízingdíjat is, azonban a a visszakövetelt lízingtárgyat a piaci forgalomban értékesíti és a befolyt vételár összegével a lízingbe vevő hátralékos lízingdíj-tartozását csökkenti. A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértés szempontjából és a perben megállapított tényállás alapján bírálhatja felül. 1952. III. Tv. 270. § (2), 1952. III. Tv. 275. § (2), 1952. III. Tv. 275. § (3), 1996. CXII. Tv. 2. mell. 11.
Kapcsolódó határozatok:
Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság P.22788/2012/62., Fővárosi Törvényszék Gf.75466/2014/5., *Kúria Pfv.20036/2015/8.* (BH+ 2015.12.514), 3079/2016. (IV. 18.) AB végzés
***********
A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
A Kúria a dr. Somos Iván ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek a által képviselt alperes ellen végrehajtás megszüntetése és szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság előtt 17.P.III.22.788/2012. számon folytatott perében, a Fővárosi Törvényszék 1.Gf.75.466/2014/5. számú részítélete ellen a felperesek által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta az alábbi
részítéletet:
A Kúria a jogerős részítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályukban fenntartja.
Kötelezi a I-II. rendű felpereseket, hogy külön felhívásra egyetemlegesen fizessenek meg az államnak 570.600 (Ötszázhetvenezer-hatszáz) forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket, valamint 15 napon belül az alperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a II. rendű felperes 2006. augusztus 24-én K.-1 azonosító számon, 2007. március 13-án pedig K.-2 azonosító számon nyílt végű ingatlanfinanszírozási pénzügyi lízingszerződést kötött az alperes lízingcéggel, amely szerződéseket a szerződő felek 2009. január 19-én módosították és közokiratba foglalták. Az I. rendű felperes a szerződések kapcsán készfizető kezességet vállalt.
A K.-1 lízingszerződés két lakásra, két tárolóra és négy garázsra vonatkozott, amelyek együttesen képeztek egy lízingtárgyat. Az alperes megvásárolta és a II. rendű felperes használatába adta az ingatlanokat, amelyek összes vételára 1.109.128 CHF + 20.821,92 CHF ÁFA volt, a finanszírozott összeg 887.490,25 CHF. A K.-2 lízingszerződés egy lakást, egy tárolót és két garázst érintett, 720.203,95 CHF összvételáron, a szerződő felek a finanszírozott összeget 576.164,72 CHF-ben határozták meg. A K.-1 szerződés lejáratának időpontja 2031. július 31. volt, míg a K.-2 szerződésé 2032. március 31. napja.
A lízingszerződések 4.2.15.h) pontja szerint a szerződés azonnali hatályú felmondása esetén a II. rendű felperes köteles az alperes részére kártérítést fizetni, melynek mértéke [eltérően az alperes által rendszeresített Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) 16.1. pontjától, amely szerint a kártérítés a szerződés lejártáig járó lízingdíjak összegével azonos] a fennálló tőketartozás, valamint a maradványérték együttes összegének 104%-a, ezen túlmenően köteles megtéríteni a lízingszerződés felmondása miatt az alperesnél keletkező összes igazolt költséget, díjat és adót, valamint a visszavétel, a biztonságba helyezés, őrzés, a felértékelés és a hasznosítás költségeit. Ha a II. rendű felperes él elővásárlási jogával, úgy az elővásárlási jog folytán fizetendő vételár összegébe az általa megfizetett kártérítés összege beszámít.
Az ÁSZF 16.2. pontja értelmében: miután a II. rendű felperes az 16.1. pontnak megfelelő összegű kártérítést megfizette, az alperes a lízingtárgyat értékesíti, majd miután az értékesítés bevételéből az értékesítéssel kapcsolatosan felmerülő költségeket levonta, a kártérítést a II. rendű felperesnek visszafizeti. Abban az esetben, ha az értékesítési bevétel a kártérítés visszafizetésére nem elegendő, az alperes csak az értékesítéssel kapcsolatos felmerülő költségek levonása után fennmaradó értékesítési bevételt köteles a II. rendű felperesnek visszafizetni.
A II. rendű felperes nem tett eleget maradéktalanul a fizetési kötelezettségének, ezért az alperes a szerződéses jogviszonyt 2011. július 21-én azonnali hatállyal felmondta, majd az eredménytelen fizetési felszólítást követően a közjegyzői okirat záradékolásával végrehajtást kezdeményezett a felperesek ellen 2.267.291,33 CHF, valamint 2.220.630 forint és járulékai megfizetésére. Az I. rendű felperes elleni végrehajtási ügy száma 235.V.1540/2012., míg a II. rendű felperes elleni végrehajtási ügyé 235.V.1592/2012. Az alperes a II. rendű felperessel szemben meghatározott cselekmény: a lízingtárgyak birtokba bocsátása iránt is végrehajtási eljárást kezdeményezett, 235.V.1065/2012. számon.
A felperesek a Pp.369.§ a) és b) pontjaira alapított keresetükben az ellenük indított végrehajtások megszüntetését, az ÁSZF 16.1. és 16.2. pontja, valamint a lízingszerződések 4.2.15.h.) pontja érvénytelenségének megállapítását, továbbá az alperes 222.304 CHF és járuléka megfizetésére kötelezését kérték.
Mivel időközben a lízingtárgyak az alperes birtokába kerültek, az alperes nem ellenezte a meghatározott cselekményre irányuló végrehajtás megszüntetését, egyebekben érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a 235.V.1540/2012. és 235.V.1592/2012. számú végrehajtásokat 767.846,05 CHF és 1.854.930 forint tőkére, továbbá 365.170,88 CHF és 429.364 Ft kamatra, valamint a tőke után 2014. január 9-étől a kifizetés napjáig számított 1 hónapos CHF LIBOR + 10% késedelmi kamatra korlátozta, a 235.V.1065/2012. számú végrehajtást megszüntette, ezt meghaladóan a kereseteket elutasította.
Döntését - továbbiak mellett - azzal indokolta, hogy a már megfizetett lízingdíj tőkerésze nem jár vissza a felpereseknek azon az alapon, hogy a II. rendű felperes a nem szerzett tulajdonjogot a lízingtárgyakon; a lízingszerződések 4.2.15.h.) pontja pedig nem ütközik jóerkölcsbe, a káronszerzés tilalmába és [mivel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 318.§ (1) bekezdés szerint kártérítés szerződésszegés esetén kikötés nélkül is jár] jogszabályi rendelkezésbe sem.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!