BH 2007.4.138 A Közösségen belüli termékértékesítés nem adómentes, ha az áru belföldről nem egy másik tagállamba kerül kiszállításra [1992. évi LXXIV. tv. 29/A. §].

A felperes a közte és a W. GmbH (továbbiakban: német cég) között 2004. május 10-én létrejött Közösségen belüli termékértékesítési keretszerződésre figyelemmel almalé sűrítményt, illetve alma aromát értékesített összesen 16 244 877 Ft értékben. A német cég az általa beszerzett termékeket továbbértékesítette harmadik országbeli adóalany részére az USA-ba. A felperes által német cég felé kiállított számlákon CIP Long Beach, illetve CIP Charleston USA paritás szerepel. Az egységes vámáru-nyilatkozatokon (továbbiakban: EV) exportőrként a német cég került feltüntetésre, címzettként az amerikai cég. A vámkezelés során a német céget a felperes képviselte. Az EV-ken feltüntetett szállítási feltétel megegyezett a számlák szerintivel. A vámkezelésre Magyar­országon került sor. Az áruk konténerrel, vasúti szállítással kerültek Hamburgba, ahol hajóra rakták és tengeri szállítással érkeztek meg az EV szerinti címzetthez a terméken szereplő paritásoknak megfelelően. A vasúti és vízi szállítás költsége a felperest terhelte.

A felperes a 2004. szeptember 16-ától 30-áig terjedő időszakra vonatkozó bevallásában 69 061 000 Ft visszaigényelhető általános forgalmi adót (továbbiakban: áfa) szerepeltetett, amelynek kiutalását kérte. A visszaigénylési jogosultság indokaként a 4 millió forintos bevételi küszöbérték túllépését jelölte meg. A felperes bevallásában a német cég felé végzett értékesítéseket adómentes Közösségen belüli termékértékesítésként kezelte.

Az adóhatóság a felperesnél 2004. szeptember 16-ától 30-áig terjedő időszakra áfa adónemben kiutalás előtti ellenőrzést végzett. Az ennek eredményeként hozott elsőfokú határozatban a felperes terhére 4 061 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, melynek kiutalását, mint jogosulatlant, elutasította. Kötelezte a felperest 407 000 Ft adóbírság megfizetésére.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 1. § (7) bekezdésébe, az 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 1. §-ában, 6. § (1) bekezdésébe, 11. § (1) bekezdésébe, 14. § (1) bekezdésébe, 28. § (1) bekezdésébe, 29/A. § a) pontjaiba foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperesnek a német cég felé teljesített termékértékesítése nem adómentes Közösségen belüli termékértékesítés, hanem belföldi ügylet, ezért 25%-os mértékkel adóztatandó.

A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását kérte akként, hogy visszaigénylése jogszerű volt, terhére áfa adókülönbözet, jogosulatlan visszaigénylés nem állapítható meg.

A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Azt állapította meg, hogy a felperes által teljesített termékértékesítések nem felelnek meg az Áfa. tv. 29/A. § a) pontja szerinti valamennyi törvényi feltételnek, mivel a felperes németországi vevője az árut még azelőtt továbbértékesítette, hogy az elhagyta volna Magyarországot. Az értékesítés tárgyát képező almalé sűrítményt nem a felperes és a német cég közötti ügylet közvetlen következményeként fuvarozták el a másik közösségi állam területére.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte a jogerős ítéletnek, az alperesi határozatnak a hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését azzal, hogy az alperes köteles az annak megállapítására, hogy a perben vitatott ügyletek Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnek minősülnek. Bevallása, visszaigénylése jogszerű volt, terhére adóbírság nem szabható ki, termékértékesítései teljes körűen megfelelnek az Áfa. tv. 29/A. § a) pontjában írt törvényi feltételeknek, a határozatok szerinti jogértelmezés téves. Kifejtette, hogy az Áfa. tv. 29/A. §-a speciális szabályt rögzít, ezért az Áfa. tv. 6. §, 14. § (1) bekezdése szerinti általános szabályok a perbeli esetben nem alkalmazhatóak. Az elsőfokú bíróságnak a fuvarozási és biztosítási költségek és szolgáltatás tekintetében tett megállapításai tévesek. A vámkezelési eljárásban vállalt részvétele az adásvételi ügyletben betöltött eladói minőségétől független. Az ügylet áfa szempontjából történő minősítése kapcsán éppúgy irreleváns, mint a tulajdonjog átszállása, a teljesítés ideje és helye.

Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt nem alapos:

A Legfelsőbb Bíróságnak abban a jogkérdésben kellett dönteni, hogy a felperesnek a német cég felé teljesített termékértékesítése adómentes Közösségen belüli termékértékesítés-e vagy belföldi ügylet.