A Tatabányai Törvényszék B.68/2017/22. számú határozata költségvetési csalás bűntette tárgyában. [1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 2. §, 5. §, 6. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 155. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 6. §, 37. §, 50. §, 80. §, 81. §, 82. §, 85. §, 345. §, 396. §, 459. §] Bírók: Detrői Ferenc, Kristóf Józsefné, Takács Tivadar

TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK

3.B.68/2017/22. szám

A Tatabányai Törvényszék Tatabányán, a 2018. év február hó 14. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t.

A szabadlábon lévő

Á. J. - magyar állampolgár -

b ű n ö s:

költségvetési csalás bűntettében (Btk.396.§ (1) bekezdés a) pont III. fordulat és (5) bekezdés b) pont), és

folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.345.§, Btk.6.§ (2) bekezdés).

Ezért őt a bíróság halmazati büntetésül 2 (kettő) év börtönbüntetésre és 500 napi tétel pénzbüntetésre ítéli.

A börtönbüntetés végrehajtását 5 (öt) évi próbaidőre felfüggeszti.

A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 10.000,- (Tízezer) Ft-ban állapítja meg. Az így kiszabott 5.000.000,- (Ötmillió) Ft pénzbüntetést a Gazdasági Hivatal külön felhívására kell megfizetni.

A nyomozás során lefoglalt és a Gazdasági Hivatal 1/54/2017. számú bűnjelkartonon kezelt 2014. évi készpénzes számlák, bejövő számlák I., bejövő számlák II., pénztár, számlarend, éves beszámoló, készpénzfizetési számlatömb és 3 db számlatömb, bank és bank II. iratköteg, 2014. évi számlák, kimenő számlák I., II., pénztár iratkötegek I-VI., bejövő számlák iratköteg I-V., fűzős dosszié eurós bank, fűzős dosszié bank I-III., értékpapír számla vegyes fűzős dosszié, fűzős dosszié, eurós pénztár és fűzős dosszié kimenő számlák lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli a M. P. Kft-nek (.......).

Indokolás

I.

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség a 2017. március 02. napján benyújtott KF.452/2016/13. számú vádiratában Á. J. vádlottat a Btk. 396. § (1) bekezdésének a) pontjába ütköző és az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő üzletszerűen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás és 1 rb. folytatólagosan elkövetett a Btk. 345. §-ába ütköző és aszerint minősülő hamis magánokirat-felhasználása vétségével vádolta meg.

Az ügyész a 2017. 11. 13. napján benyújtott és 14. sorszámon érkeztetett beadványában azzal pontosította a vádiratot, hogy a vádlottnak összesen felrótt 346.604.857 forint vagyoni hátrány (vádirat 4. oldal 1. bekezdés) úgy jön ki, hogy a 18.755.857 forinthoz (vádirat 1./a vádpont) hozzáadandó a 3. oldalon lévő táblázat jobb alsó sarkában olvasható 327.849.000 forint, tehát a vádirat 1/b. pontjában részletezett magatartással okozott adóhiány nem 281.607.000 forint (3. oldal 4. bekezdés), hanem ennek az összegnek az önellenőrzés során elszámolt 46.242.000 forinttal növelt összege, azaz -helyesen- 327.849.000 forint.

A vádhatóság a 2018. 02. 14. napján megtartott tárgyaláson akként módosította a vádat, hogy az 1./a vádpontban írt tényállást mellőzte, ugyanis kiderült, hogy az abban felrótt számlát a vádlott hibás sorszámon ugyan, de lekönyveltette és az Áfa analitikában is szerepeltette, vagyis az értékesítést, bevételt nem titkolta el, hanem bevallotta (22.Tjkv. 8. oldal); egyebekben a pontosított vádat a perbeszédében a tárgyalás eredményéhez képest is fenntartotta.

II.

Á. J. magyar állampolgár és magyar anyanyelvű. Nős, a feleségével közös gyermekei, M. és D. már nagykorúak, 20 és 24 évesek, de mindketten főiskolán tanulnak, az egyikük logisztikát, a másikuk gazdasági szakon, merthogy a családi vállalkozásuk, a keresztneveik kezdőbetűiből képzett M. P. Kft. továbbfolytatását tervezik. A vádlott szakmunkásképzőt végzett, szobafestő-mázoló-tapétázó szakképzettségű. A cége ügyvezetője és nettó 130.000 forint fizetést vesz fel. A vagyonát a 2008. 10. 02. napján bejegyzett cégéből őt megillető 10% üzletrész képezi. A 320 fő körüli munkavállalót foglalkoztató cége folyamatosan bővül, a tevékenységi köreit, az árbevételét illetően egyaránt, a megrendelőivel hosszú távú szerződései vannak. Büntetett:

1. A Győri Városi Bíróság a B.377/2003/76. számú másodfokon 2005. 10. 19. napján jogerőre emelkedett ítéletével bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette (régi Btk. 318. § (6) bekezdés b) pont), 2 rb. bűnszövetségben, üzletszerűen, felbujtóként elkövetett csalás bűntettének kísérlete (régi Btk. 318. § (5) bekezdés b) pont és (2) bekezdés a) és c) pont), valamint 7 rb. bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (régi Btk. 276. §) miatt 1 év 10 hónap -4 évre felfüggesztett- börtönbüntetésre és 200.000 forint pénzbüntetésre ítélte.

Az elkövetési idő: 2002. 06.

2. A Tatabányai Városi Bíróság a 2007. 01. 18. napján jogerőre emelkedett 3.B.915/2011/76. számú ítéletével folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette (régi Btk. 318. § (5) bekezdés b) pont) és folytatólagosan elkövetett adócsalás (régi Btk. 310. § (3) bekezdés) bűntette miatt 1 év 6 hónap -3 évre felfüggesztett- börtönbüntetésre és 500.000 forint pénzbüntetésre ítélte.

Az elkövetési idő: 1997. 03.

A vádlott nem egészséges, mert magas vérnyomásban és szívritmuszavarban szenved, de 2017. 06. 26. napján megműtötték, azóta rendszeres kezelés alatt áll, az állapota stabilizálódott, tehát nem volt akadálya, hogy a tárgyaláson részt vegyen.

III.

A Cégbíróság a T., R. út ... szám alatti székhelyű M. P. Kft.-t 2008. 10. 02. napján, Cg.11-09-... cégjegyzékszámon jegyezte be, a tulajdonosai és ügyvezetői Á. J. vádlott és a felesége, Á-né K. H. voltak, de a cég tényleges irányítását csak a vádlott látta el.

A cég forint és euró bankszámláját az MKB Bank Zrt. vezette, a bankszámlák felett a vádlottnak és a feleségének volt önálló rendelkezési, aláírási jogosultsága.

A cég "könyvelését" a 2012. 12, 28. napján megkötött vállakozási szerződés alapján és havi díj fejében a S.C.S. S. Kft. alkalmazottai -többek között: D-né K. I.- végezték, ami nem szabályos könyvelést, hanem vádlott által átadott számviteli bizonylatok adatainak rögzítését és bérszámfejtést foglalt magában; az adatrögzítést a N. számítástechnikai szoftverrel végezték, amely az Áfa analitika alapján automatikusan generálta az Áfa bevallásokat, amiről tájékoztatták -jelesül a fizetendő adóról- a vádlottat, s a bevallást csak azt követően küldtek be ügyfélkapuján, a ...... e-mail címről az adóhatóságnak, ha a vádlott jóváhagyta.

A havi Áfa bevallásra kötelezett, ..... adóazonosítóval rendelkező cég a 2103. 05. 01 és 2014. 12. 31. napja közötti időszakban a valós, a bizonylatok által is igazolt helyzetet tükröző Áfa analitikától jelentősen eltérő, a levonható adót illetően lényegesen nagyobb, tehát valótlan összegeket tartalmazó adóbevallásokat küldött be az adóhatóság t-i székhelyű K-E Megyei Igazgatóságának; a beszerzést terhelő, levonható forgalmi adó oldal meghamisítására a vádlott utasította a könyvelőiroda alkalmazottját, amire azért volt szüksége, hogy a cége által fizetendő adót jogosulatlanul csökkentse.

A cég a szóban forgó időszakban munkaerőkölcsönzéssel foglalkozott, főbb vevői az A, alvállalkozója, a S. H. Kft., a B. H. Kft. és a R. F. Gy. és K. Kft. voltak, akiktől -a cég által kibocsátott számlák alapján- a bankszámlájára utalással jelentős nettó árbevételre tett szert: a 2013. évben: 966.428.000 forintra, a 2014. évben: 1.091.709.655 forintra, ezzel szemben elenyésző, bizonylatokkal alátámasztatható, az Áfa fizetési kötelezettségét csökkentő költsége volt.