BH 2007.8.263 Megszegi a hitelintézet a jogszabályban előírt kötelezettségét, ha a külkereskedelmi ügyletekre vonatkozó átutalási megbízást csak formálisan ellenőrzi és az átutalást - annak jogcímét figyelmen kívül hagyva - teljesíti - Felelőssége az üzleti haszon elmaradása miatt csak akkor állapítható meg, ha a károsult bizonyítani tudja, hogy az idegen források felhasználásával kötött szerződést a jogellenesen átutalt összeg felhasználásával maga is teljesíteni tudta volna [52/1990. (III. 21.) MT rend. 4. § (3) bek.; Ptk. 339. § (1) bek.].

Az elsőfokú ítélet tényállása szerint a felperes jogelődje - az R. P. Kft. - (a továbbiakban: Kft.) 1992 novemberében 1 000 000 USD összegű hitelt vett fel az E. und H. Bank AG-től (a továbbiakban: H. Bank). A kölcsön visszafizetéséért az alperes 1992. november 10-én bankgaranciát vállalt. A H. Bank 1996. január 2-án a bankgaranciát lehívta, az alperes azonban a teljesítést megtagadta.

A H. Bank által indított perben az elsőfokú bíróság a 2000. március 1-jén kelt ítéletében az alperest tőke és kamat címén 1 077 254,77 USD megfizetésére kötelezte. Az alperes 2000. július 7-én az ítéletben írt kötelezettség teljesítéseként 294 898 446 Ft-ot átutalt a H. Bank részére.

A Kft. az 1994. április 28-án tartott taggyűlésén megállapodást kötött orosz állampolgárokkal, amely szerint az orosz partnerek tagként belépnek a Kft.-be és 47 140 000 Ft összegű törzstőke-emelést hajtanak végre, valamint olyan üzleti tevékenységet hoznak a vállalkozásba, melyben nyersolaj beszerzését, valamint ennek az értékesítésig felmerülő valamennyi költségét vállalták akként, hogy tagi kölcsönként azt a Kft. rendelkezésére bocsátják. A Kft. vállalta az üzemanyag értékesítését. A Kft. korábbi tagjai, valamint az új tagok 1994 júliusában társasági szerződést írtak alá. Rögzítették, hogy a társaság törzstőkéjét 96 200 000 Ft-ra felemelik, ebből az új tagok 47 140 000 Ft pénzbetét befizetését vállalták. A társaság képviseletéről akként rendelkeztek, hogy a korábbi képviselő L. A., valamint S. V. V. és R. S. Sz. ügyvezetőként a társaságot önállóan jogosultak képviselni. A Kft., valamint az új tagok 1994. július 11-én szindikátusi szerződést kötöttek, amelyben kiegészítették az április 28-ai megállapodásban foglaltakat azzal, hogy az új tagok minimum havi 10 000 tonna kőolaj beszerzését biztosítják. Megállapodtak továbbá abban is, hogy az olajüzletág bevételeit a Kft. a bankszámlája mellett nyitandó alszámlán külön kezeli, az e számla feletti rendelkezés oly módon történik, hogy a három ügyvezető együttesen ír alá. A változás bejegyzése iránti kérelmet a cégbíróságnál előterjesztették.

A Kft. törzstőke-számláját és bankszámláit az alperes D.-B. Igazgatósága vezette. 1994. szeptember 19-én a két orosz ügyvezető kérésére az alperes D.-B. Igazgatósága a korábbi törzstőke-számla helyett egy új törzstőke-számlát nyitott azzal, hogy a számla felett a két orosz ügyvezető együttesen jogosult rendelkezni. Ezt követően kérték, hogy a D.-B. Igazgatósága a törzstőke-számlát telepítse át az alperes B. Igazgatóságához. Ugyanezen a napon a két orosz ügyvezető a felperes részére a B. Igazgatóságnál újabb bankszámla-szerződést kötött újabb forintszámlát valamint új devizaszámlát is nyitott, amelyeken együttes rendelkezési jogukat kötötték ki. 1994. október 3-án az orosz ügyvezetők átutalási megbízást adtak az alperes B. Igazgatóságának arra, hogy a felperes devizaszámlájáról utaljon át a B. Bank Londonon keresztül az R. Ltd. kedvezményezettnek 311 775 USD-t. Az átutalás jogcímét "szállítási előleg"-ben jelölték meg. A belvárosi igazgatóság 1994. október 11-én továbbította a megbízást, 1994. október 12-én a devizaszámláról a 311 775 USD-t swift üzenettel útnak indította a kedvezményezett bankjához. Az összeg fedezetével - összességében 33 615 581 Ft-tal - a Kft. forintszámláját megterhelték.

A Kft. korábbi nyolc tagja 1994. szeptember 16-án taggyűlést tartott. L. A. ügyvezető arról tájékoztatta a tagokat, hogy az olaj-üzletág a szindikátusi szerződésben foglalt gazdasági célokat nem tudja megvalósítani. Emiatt visszavonták a cégbírósághoz tett változás bejegyzése iránti kérelmet. Értesítették az orosz ügyvezetőket, hogy L. intézkedett a számlával való rendelkezési joguk visszavonásáról. Október 6-án L. A. ügyvezető telefonon, majd telefaxon kérte, hogy "a volt olajüzletág által nyitott egyszámlát" az alperes tiltsa le. Ezt követően L. A. október 11-én összehívta a Kft. taggyűlését, amely határozott az új tagok kizárásáról, illetőleg az új ügyvezetők visszahívásáról. Az erről szóló taggyűlési határozatot L. A. 1994. október 13-án adta át az alperesnek, és kérte a 311 775 USD összeg átutalására vonatkozó megbízás visszatartását. Az alperes külkereskedelmi igazgatósága az átutalást még október 13-án telefonon, majd telefaxon tárgytalanította, a B. Bank of London azonban közölte, hogy a kedvezményezett javára az átutalást már teljesítette.

A felperes az 1997. június 10-én előterjesztett keresetében kérte kötelezni az alperest, az általa átutalt 311 775 USD, valamint a készpénzben kifizetett 61 393 USD 1994. október 12-én érvényes 108,96 Ft/USD árfolyamon számított forintellenértékének - 40 663 385 Ft tőkének - ennek 1994. október 13-ától járó késedelmi kamatának, valamint a perrel felmerült költségeknek a megfizetésére. Keresetét a Ptk. 318. §-ának (1) bekezdésére, valamint 339. §-ának (1) bekezdésére alapítva kártérítésben jelölte meg. Hivatkozott arra, hogy az alperes megszegte a vele kötött bankszámla-szerződést, valamint a Ptk.-nak a bankszámla-szerződésre vonatkozó 529. §-ában, a pénzforgalmi rendelkezésekben, valamint a devizáról szóló 1974. évi I. törvény 5. §-ában, végül az üzletszabályzatban és az alperes általános szerződési feltételeiben írt rendelkezéseket.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, marasztalása esetére beszámítási kifogást terjesztett elő, amelyben előadta, hogy a jogerős ítéletnek megfelelően 2000. július 7-én a H. Bank részére átutalt 1 077 254,67 USD-t, amelynek forintellenértékét - 294 898 446 Ft-ot - beszámítani kérte a vele szemben támasztott követelésbe.

A Kft. a perben érvényesített követelését 1997. augusztus 4-én a perben nem álló M. Rt.-re engedményezte. E részvénytársaság szétválása után a perbeli követelést teljes egészében a felperes szerezte meg, a felperes perbeli jogutódlását a bíróság végzéssel megállapította.

Az elsőfokú bíróság a korábbi eljárásban hozott ítéletével a felperes keresetét elutasította és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. A Legfelsőbb Bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes keresetét 61 393 USD forintellenértékét kitevő 6 689 380 Ft tekintetében elutasító részében helybenhagyta. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az újonnan megválasztott ügyvezetők önálló képviseleti jogosultsággal rendelkeztek, így részükre a készpénzben történő kifizetéssel az alperes jogellenes magatartást nem valósított meg. A részítéletben rögzítette viszont, hogy az orosz ügyvezetők a 311 775 Ft USD átutalásának jogcímét "szállítási előleg"-ben jelölték meg. Ezen átutalás teljesítésére a külkereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos fizetések lebonyolításának rendjéről szóló, még hatályban lévő 52/1990. (III. 21.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) a külföldi pénznemben végzett pénzintézeti tevékenységről szóló 4/1992. (PK 10.) MNB rendelkezés, valamint az alperes üzletszabályzata volt irányadó. Az alperes üzletszabályzata 12.1.3. pontja szerint a bank a külkereskedelmi ügyletekre vonatkozó megbízásokat teljesítés előtt ellenőrzi és abban az esetben teljesíti, ha a megbízások megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. Az alperesnek kell bizonyítania, hogy a deviza átutalásának a teljesítését megelőzően mennyiben tett eleget a hivatkozott jogszabályokban előírt ellenőrzési kötelezettségének. Amennyiben bizonyítható, hogy az alperes mulasztott, a követelés megítélésénél figyelemmel kell lenni arra is, hogy az ügyvezetők felróható magatartása a felperes terhére esik, amely alapot szolgáltathat a Ptk. 344. §-ának (1) bekezdésében írt kármegosztásra.