62014CJ0352[1]

A Bíróság ítélete (hatodik tanács), 2015. október 15. Juan Miguel Iglesias Gutiérrez és Elisabet Rion Bea kontra Bankia SA és társai. A Juzgado de lo Social Terrassa (Spanyolország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - EUMSZ 107. cikk és EUMSZ 108. cikk - Pénzügyi válság - A pénzügyi ágazatban nyújtott támogatások - A támogatás belső piaccal való összeegyeztethetősége - Európai bizottsági határozat - Szerkezetátalakítási folyamattal érintett pénzügyi intézmény - A munkavállaló elbocsátása - A végkielégítések összegére vonatkozó nemzeti szabályozás. C-352/14. és C-353/14. sz. egyesített ügyek.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hatodik tanács)

2015. október 15. ( * )

"Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - EUMSZ 107. cikk és EUMSZ 108. cikk - Pénzügyi válság - A pénzügyi ágazatban nyújtott támogatások - A támogatás belső piaccal való összeegyeztethetősége - Európai bizottsági határozat - Szerkezetátalakítási folyamattal érintett pénzügyi intézmény - A munkavállaló elbocsátása - A végkielégítések összegére vonatkozó nemzeti szabályozás"

A C-352/14. és C-353/14. sz. egyesített ügyekben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tárgyában, amelyeket a Juzgado de lo Social no 2 de Terrassa (terrassai 2. sz. munkaügyi bíróság, Spanyolország) a Bírósághoz 2014. július 22-én érkezett, 2014. július 8-i határozataival terjesztett elő az előtte

Juan Miguel Iglesias Gutiérrez (C-352/14),

Elisabet Rion Bea (C-353/14)

és

a Bankia SA,

a Sección Sindical UGT,

a Sección Sindical CCOO,

a Sección Sindical ACCAM,

a Sección Sindical CSICA,

a Sección Sindical SATE,

a Fondo de Garantía Salarial között folyamatban lévő eljárásokban,

A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),

tagjai: E. Levits, tanácselnökként eljáró bíró, M. Berger (előadó) és S. Rodin bírák,

főtanácsnok: M. Wathelet,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Bankia SA képviseletében H. Monzón Pérez abogada,

- a spanyol kormány képviseletében M. Sampol Pucurull, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében L. Flynn és É. Gippini Fournier, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek az EUMSZ 107. cikk és az EUMSZ 108. cikk értelmezésére vonatkoznak.

2 E kérelmeket a J. M. Iglesias Gutiérrez, illetve E. Rion Bea által a Bankia SA-val (a továbbiakban: Bankia), különböző szakszervezeti egységekkel és a Fondo de Garantía Salariallal (Bérgarancia-alap) szemben indított két jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

A 659/1999/EK rendelet

3 Az [EUMSZ 108. cikk] alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.) "A bejelentett támogatásra vonatkozó eljárás" címet viselő II. fejezete alatt található 7. cikkének (1)-(5) bekezdésében az alábbiakat írja elő:

"(1) A 8. cikk sérelme nélkül a hivatalos vizsgálati eljárást az e cikk (2)-(5) bekezdése szerinti határozattal zárják le.

(2) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy az érintett tagállam által végrehajtott módosítást követően a bejelentett intézkedés nem minősül támogatásnak, megállapítását határozatban rögzíti.

(3) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy adott esetben az érintett tagállam által végrehajtott módosítást követően a bejelentett intézkedés közös piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozó kételyek megszűntek, a Bizottság az intézkedést a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja (a továbbiakban: megengedő határozat). A határozat rendelkezik arról, hogy a[z EUMSZ-ben] szereplő melyik kivétel kerül alkalmazásra.

(4) A Bizottság olyan feltételeket határozhat meg megengedő határozatában, amelyek teljesítése esetén egy támogatás a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősül, és olyan kötelezettségeket állapíthat meg, amelyek biztosítják a határozat betartásának ellenőrzését (a továbbiakban: feltételt megállapító határozat).

(5) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a bejelentett támogatás nem egyeztethető össze a közös piaccal, úgy határoz, hogy a támogatást nem lehet bevezetni (a továbbiakban: elutasító határozat)."

4 Az említett rendelet 25. cikke pontosítja:

"A II., III., IV., V. és VII. fejezet szerint hozott határozatok címzettje az érintett tagállam. [...]"

A BFA csoport szerkezetátalakítására vonatkozó határozat

5 A 2008 folyamán kirobbanó pénzügyi válság körülményei között a spanyol hatóságok 2012. november 9-én megküldtek a Bizottságnak egy, a Banco Financiero y de Ahorro SA-ra és leányvállalatára, a Bankia társaságra (a továbbiakban együtt: BFA csoport) vonatkozó szerkezetátalakítási tervet.

6 2012. november 28-án a Bizottság elfogadta a spanyol hatóságok által a BFA csoport szerkezetátalakítása és újratőkésítése céljából nyújtott támogatásról szóló C(2012) 8764 final határozatot (a továbbiakban: a BFA csoport szerkezetátalakításáról szóló határozat). E határozat 217. és 218. pontjában a Bizottság megállapította, hogy a bejelentett intézkedések az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében támogatásnak minősülnek, de azokat - tekintettel a Spanyol Királyság kötelezettségvállalásaira - az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőknek kell tekinteni.

7 A bejelentett intézkedések belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékelése keretében a Bizottság a Spanyol Királyság bizonyos kötelezettségvállalásaira utal. A BFA csoport szerkezetátalakításáról szóló határozat 215. pontjában többek között az alábbiakat jegyzi meg: "Az átfogó strukturális intézkedéseken túl Spanyolország 2017 decemberéig, a szerkezetátalakítási időszak [...] végéig, további magatartási korlátozások tiszteletben tartását is vállalta, nevezetesen annak biztosítását, hogy a BFA csoport: [...]"

(i) [...] tiszteletben tartja a díjazásokra és végkielégítésekre vonatkozó hatályos szabályozást, különösen a hitelintézetek esetében alkalmazandó bérkorlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket, valamint az olyan korlátozásokat, amelyek abból a tényből származhatnak, hogy valamely jogalanyt vagy csoportot a kormány felügyel. [...]

A kormány vállalja továbbá az állami források leghatékonyabb felhasználásának biztosítását a végkielégítéssel és bérekkel kapcsolatos kérdésekben, a 24/2012 királyi törvényerejű rendeletben lefektetett elvekkel összhangban. Ekként a kormány gondoskodik arról, hogy a szerkezetátalakítási folyamat szigorú legyen, vagyis a felmondás miatt fizetendő összeg a lehető legjobban közelítse a törvény szerinti legalacsonyabb összeget, megengedve ugyanakkor egy bizonyos rugalmasságot a folyamat hátráltatásának megakadályozása érdekében; a kormánynak szándékában áll adott esetben javaslatot tenni általános és személyi leépítésekre vonatkozóan, amennyiben az eredménykimutatás alakulása kedvezőtlen.

8 A Spanyol Királyság által ajánlott kötelezettségvállalásokat az említett határozat mellékletét képező dokumentáció tartalmazza. Ezek sorában, e dokumentáció 84. és 85. pontjában szerepelnek magatartási jellegű intézkedések és vállalatirányítási szabályok címén az ugyanezen határozat 215. pontjában foglalt kötelezettségvállalások.

A spanyol jog

9 A munkavállalók jogállásáról szóló törvény módosított szövegének elfogadásáról szóló, 1995. március 24-i 1/1995 királyi törvényerejű rendelettel elfogadott, a munkavállalók jogállásáról szóló törvénynek (Real Decreto Legislativo 1/1995 por el que se aprueba el texto refundido de la Ley del Estatuto de los Trabajadores, BOE 75. sz., 1995. március 29., 9654. o.) a munkaerőpiac reformja érdekében tett sürgősségi intézkedések bevezetéséről szóló, 2012. július 6-i 3/2012. sz. törvénnyel (a BOE 2012. július 7-i 162. száma, 49113. o.) módosított változata (a továbbiakban: a munkavállalók jogállásáról szóló törvény) 51. cikkének (1) bekezdése akként határozza meg a csoportos létszámcsökkentés fogalmát, hogy az "a munkaszerződés gazdasági, műszaki, szervezeti vagy termelési okból történő megszüntetése" olyan esetben, amikor a munkaviszony megszüntetése 90 napos időszakon belül az érintett vállalkozásnál foglalkoztatott munkavállalók számának függvényében bizonyos számú munkavállaló szerződését érinti. E rendelkezés pontosítja, hogy gazdasági "oknak minősül, ha a vállalkozás eredményei nehéz gazdasági helyzetet mutatnak, olyan esetekben például, mint fennálló vagy a jövőben várható veszteségek vagy a rendes bevétel vagy az értékesítések szintjének folyamatos csökkenése".

10 Az említett törvény 52. cikke akként rendelkezik, hogy a munkaviszony megszűnésére "[a jelen szabályzat] 51. cikkének (1) bekezdése szerinti okok valamelyikéből következő" objektív okok miatt kerülhet sor, amennyiben e megszűnés az ugyanezen rendelkezésben előírtnál kevesebb munkavállalót érint".

11 A munkaviszony objektív okok miatt történő megszűnésének formái és joghatásai tekintetében a munkavállalók jogállásáról szóló törvény 53. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik: "A munkaviszonynak az előző pontban foglaltak szerinti megszüntetéséről szóló megállapodás elfogadásakor az alábbi követelményekre kell figyelemmel lenni: [...]"

a) a munkavállalót írásban kell értesíteni a felmondás okának kifejtésével;

b) az írásbeli értesítéssel egyidejűleg a munkavállaló számára ki kell fizetni szolgálati évenként 20 napi juttatásnak megfelelő összegű végkielégítést, amelyet az egy évnél rövidebb időszakok esetén a hónapok számának megfelelően arányosan kell meghatározni, és amely legfeljebb 12 havi bérnek megfelelő összegig terjedhet.

12 Az említett szabályzat 56. cikke (1) bekezdésének szövege az alábbi:

"Amennyiben megállapításra kerül a felmondás jogellenessége, a munkáltató az ítélet kézbesítésétől számított 5 napon belül választhat, hogy a munkavállalót visszahelyezi munkakörébe vagy szolgálati évenként harminchárom napi juttatásnak megfelelő összegű kártérítést fizet neki, amelyet az egy évnél rövidebb időszakok esetén a hónapok számának megfelelően arányosan kell meghatározni, és amely legfeljebb huszonnégy havi bérnek megfelelő összegig terjedhet. Amennyiben a munkavállaló a kártérítés mellett dönt, az a munkaviszony megszűnését eredményezi, amely megszűnés időpontjának a munkavégzés tényleges befejezésének időpontját kell tekinteni".

13 A 3/2012 törvény ötödik átmeneti rendelkezése így rendelkezik: [...]"

"(1) A [munkavállalók jogállásáról szóló törvény] 56. cikkének (1) bekezdésében előírt kártérítés a 2012. február 12-ét követően aláírt szerződésekre alkalmazandó.

(2) A 2012. február 12-ét megelőzően létrejött szerződések jogellenes megszüntetése esetén járó kártérítés 45 napi bérnek megfelelő összeg az említett időpontot megelőző szolgálati évenként, amelyet az egy évnél rövidebb időszakok esetén a hónapok számának megfelelően arányosan kell meghatározni, míg 33 napi bérnek megfelelő összeg az ezt követő szolgálati évenként, amelyet az egy évnél rövidebb időszakok esetén ugyancsak a hónapok számának megfelelően arányosan kell meghatározni. A kártérítés összege nem haladhatja meg a 720 napi bér összegét, kivéve akkor, ha a 2012. február 12-ét megelőző időszakra vonatkozó kártérítés számítása több napot eredményezne, amely esetben ezt kell a kártérítés legmagasabb összegeként alkalmazni, ám az említett összeg semmi esetre sem haladhatja meg a 42 havi bérnek megfelelő összeget.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

14 J. M. Iglesias Gutiérrez és E. Rion Bea a Bankia alkalmazásában állt 1991. április 1-je, illetve 2008. június 2. óta.

15 A Bankia a szerkezetátalakítási terv végrehajtása során, tevékenységeinek visszaszorítása keretében 2013. február 8-án megállapodást kötött a vállalat munkavállalóinak 97,86%-át képviselő szakszervezetekkel. E megállapodásnak legfeljebb 4500 álláshely 2015. december 31-ig, az ugyanezen megállapodásban meghatározott pénzügyi feltételek mellett történő megszüntetése volt a tárgya. Az említett megállapodásban többek között az állt, hogy felmondás esetén átlagosan szolgálati évenként 30 napi bérnek megfelelő végkielégítés fizetendő.

16 E. Rion Beát és J. M. Iglesias Gutiérrezt 2013. október 25-én, illetve 2013. november 21-én értesítették arról, hogy munkaviszonyuk az előbbi esetében 2013. november 12-én, az utóbbi esetében 2013. december 10-én megszűnik, és a 2013. február 8-i megállapodásban meghatározottak szerint számított összegű végkielégítésben fognak részesülni.

17 J. M. Iglesias Gutiérrez és E. Rion Bea is keresetet indított a Juzgado de lo Social n 2 de Terrassa előtt, amely elbocsátásuk jogellenességének megállapítására, valamint arra irányult, hogy az ilyen esetben alkalmazható legmagasabb összegű kártérítést, azaz szolgálati évenként 33 nap és 45 nap közötti bérnek megfelelő összeget fizessenek a számukra.

18 A Juzgado de lo Social n 2 de Terrassa (terrassai 2. sz. munkaügyi bíróság) e körülmények között határozott úgy, hogy az alábbi, a C-352/14. és C-353/14. sz. ügyekben azonos módon megfogalmazott kérdéseket terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra: "A Bankia munkavállalója által a [BFA csoport szerkezetátalakításáról szóló határozat] hatálya alá tartozó megállapodás alapján történt csoportos létszámcsökkentéshez való csatlakozásával szemben benyújtott kereset keretében:

1) A [munkavállalók jogállásáról szóló törvény] 56. cikke, a [...] 3/2012 törvény ötödik átmeneti rendelkezése, valamint a közigazgatási és munkajogi peres eljárásról szóló, 2011. október 10-i 36/2011 törvény (Ley Reguladora de la Jurisdicción Social) 123. cikke és 124. cikkének (13) bekezdése, (amely a fenti rendelkezésekre utal) ellentétes-e az [EUMSZ 107. és az EUMSZ ]108. cikkel, amennyiben lényegében növelik [a BFA csoport szerkezetátalakításáról szóló] határozat által jóváhagyott végkielégítések összegét?

2) Az Európai Unió fent hivatkozott rendelkezéseivel és [a BFA csoport szerkezetátalakításáról szóló] határozattal ellentétes-e az említett nemzeti rendelkezések olyan értelmezése, amely lehetővé teszi a nemzeti bíróság számára a jogszerű felmondás esetén fizetendő végkielégítések belső jogi rendelkezések által megállapított törvény szerinti legkisebb összegére történő módosítását?

3) Az Európai Unió fent hivatkozott rendelkezéseivel és [a BFA csoport szerkezetátalakításáról szóló] határozattal ellentétes-e az említett nemzeti rendelkezések olyan értelmezése, amely - a felmondás jogellenességének megállapítása esetén - lehetővé teszi a nemzeti bíróság számára a végkielégítések konzultációs időszakban létrejött megállapodásban kikötött összegeknek megfelelő módosítását, feltéve, hogy azok összege magasabb a törvény szerinti legalacsonyabb összegnél, de alacsonyabb a törvény szerinti legmagasabb összegnél?"

19 A Bíróság elnöke 2004. szeptember 9-i végzésével az írásbeli és a szóbeli szakasz lefolytatása, valamint az ítélethozatal céljából egyesítette C-352/14. és C-353/14. sz. ügyeket.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

20 A kérdést előterjesztő bíróság ekként megfogalmazott kérdéseivel arra kéri a Bíróságot, hogy foglaljon állást egyes nemzeti jogi rendelkezések uniós joggal való összeegyeztethetőségének tárgyában.

21 E vonatkozásban emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 267. cikk által létrehozott együttműködési rendszer a tagállami bíróságok és a Bíróság feladatainak egyértelmű szétválasztásán alapul. A fenti cikk alapján kezdeményezett eljárás keretében a nemzeti jogszabályok értelmezése a nemzeti bíróságok feladata, nem pedig a Bíróságé, és ez utóbbi nem dönthet a belső jogszabályoknak az uniós jogi rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségéről. Ezzel szemben a Bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a nemzeti bíróságot az uniós jog értelmezésére vonatkozó minden olyan szempontról tájékoztassa, amely lehetővé teheti számára a belső jogi normák uniós joggal való összeegyeztethetőségének értékelését (lásd különösen: Debiasi-végzés, C-560/11, EU:C:2012:802, 19. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

22 Jóllehet a kérdést előterjesztő bíróság által előzetes döntéshozatal céljából feltett kérdések szó szerinti jelentése értelmében a Bíróságnak a belső jogi rendelkezések uniós joggal való összeegyeztethetőségének tárgyában kell állást foglalnia, semmi akadálya annak, hogy a Bíróság a kérdést előterjesztő bíróság számára hasznos választ adjon azzal, hogy tájékoztatja az uniós jog értelmezésére vonatkozó olyan szempontokról, amelyek lehetővé teszik ez utóbbi számára, hogy saját maga döntsön a belső jognak az uniós joggal való összeegyeztethetőségéről (lásd különösen: Debiasi-végzés, C-560/11, EU:C:2012:802, 20. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

23 Az előterjesztett kérdéseket akként kell tehát értelmezni, hogy azok lényegében arra irányulnak, hogy a BFA csoport szerkezetátalakításáról szóló határozattal, valamint az EUMSZ 107. cikkel és az EUMSZ 108. cikkel, amelyeken e határozat alapul, ellentétes-e egy olyan nemzeti szabályozásnak az e határozat hatálya alá tartozó csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó jogvita keretében történő alkalmazása, amely a munkavállalót a felmondás jogellenességének megállapítása esetén megillető kártérítés összegét a törvény szerinti legalacsonyabb összegnél magasabb összegben határozza meg.

24 E kérdéseket együttesen kell megvizsgálni.

25 Az állami támogatások ellenőrzése rendszerének végrehajtása az uniós jogban a támogatási tervek előzetes ellenőrzésén nyugszik, amely arra irányul, hogy kizárólag a belső piaccal összeegyeztethető terveket valósítsák meg.

26 Ezen ellenőrzési rendszer végrehajtásának feladata egyrészről a Bizottságra, másrészről pedig a nemzeti bíróságokra hárul, amelyek egymást kiegészítő, de egymástól elkülönülő szereppel bírnak. Míg ugyanis a támogatási intézkedések belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékelése az uniós bíróságok ellenőrzése alatt eljáró Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik, addig a nemzeti bíróságok a végleges bizottsági határozat meghozataláig a jogalanyok jogainak megóvását biztosítják az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettség megsértése esetében (lásd ebben az értelemben: Deutsche Lufthansa ítélet C-284/12, EU:C:2013:755, 27. és 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

27 Amikor a Bizottság vizsgálata befejeztével a 659/1999 7. cikkének (3) bekezdése szerinti engedélyező határozatot hoz, nyilvánvalóvá válik, hogy a jelen ítélet 25. pontjában említett célkitűzés védelme megvalósult, és az érintett támogatás kifizethető (lásd ebben az értelemben: CELF és ministre de la Culture et de la Communication ítélet, C-199/06, EU:C:2008:79, 49. pont).

28 Ugyanakkor a végrehajtás ezen engedélyezése csak akkor érvényes, ha a Bizottság által az említett intézkedés összeegyeztethetőségének értékelése során figyelembe vett valamennyi tényezőre tekintettel vannak. Közelebbről, amennyiben a bejelentett intézkedés - az érintett tagállam javaslatára - általa jóváhagyott kötelezettségvállalásokat tartalmaz, úgy kell tekinteni, hogy e kötelezettségvállalások az engedélyezett intézkedésnek is szerves részét képezik. Ez a helyzet az alapügyekben, amelyekben a Spanyol Királyság által ajánlott kötelezettségvállalásokat a Bizottság tekintetbe vette értékelése során, és azokat az engedélyező határozat mellékletét képező dokumentáció fel is tünteti.

29 Az érintett tagállamnak - amely a 659/1999 rendelet 25. cikke értelmében a határozat címzettje - kell meggyőződnie arról, hogy teljesíteni fogja tudni az engedélyben foglalt kötelezettségvállalásokat. E címen feladata különösen megbizonyosodni afelől, hogy e kötelezettségvállalások megfelelnek nemzeti jogszabályainak, és adott esetben értékelni, hogy szükséges-e az azok módosítását célzó folyamat - alkotmányos eljárásaival összhangban történő - elindítása.

30 Az alapügyekben a BFA csoport szerkezetátalakításáról szóló határozat mellékletét képező dokumentáció 84. és 85. pontjában feltüntetett kötelezettségvállalások sorában említést nyer, hogy a Spanyol Királyság megtesz minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a BFA csoport "tiszteletben tartsa a díjazásokra és végkielégítésekre vonatkozó hatályos szabályozást", és gondoskodik arról, hogy e csoport szerkezetátalakítási folyamata "szigorú legyen", vagyis "a felmondás miatt fizetendő összeg a lehető legjobban közelítse a törvény szerinti legalacsonyabb összeget", megengedve ugyanakkor "egy bizonyos rugalmasságot".

31 E kötelezettségvállalásoknak már maga a megfogalmazása is jelzi egyrészt, hogy azokat a hatályos nemzeti jogszabályokkal összhangban kell végrehajtani, másrészt hogy végrehajtásuk bizonyos rugalmasságnak enged teret.

32 Az alkalmazandó jogszabályokra történő hivatkozások azt mutatják, hogy az elbocsátott munkavállalóknak fizetendő összegek, a spanyol munkajognak megfelelően, különböző kritériumok szerint számíthatók ki annak függvényében, hogy a felmondás - minden egyes ügy sajátos jogi és ténybeli elemeire tekintettel - rendes felmondásnak minősülhet, vagy azt jogellenesnek kell tekinteni.

33 A kifejezetten elismert rugalmasság egyébiránt azt jelenti, hogy noha a BFA csoport által a szerkezetátalakítási tervének keretében munkavállalóinak fizetendő összegeknek közelíteniük kell a munkajog területén alkalmazandó nemzeti szabályokban előírt legkisebb mértéket, e mértéknek nem kell szigorúan megfelelniük.

34 A fenti megfontolások összességének fényében az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a BFA csoport szerkezetátalakításáról szóló határozattal, valamint az EUMSZ 107. cikkel és az EUMSZ 108. cikkel, amelyeken e határozat alapul, nem ellentétes egy olyan nemzeti szabályozásnak az e határozat hatálya alá tartozó csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó jogvita keretében történő alkalmazása, amely a munkavállalót a felmondás jogellenességének megállapítása esetén megillető kártérítés összegét a törvény szerinti legalacsonyabb összegnél magasabb összegben határozza meg.

A költségekről

35 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:

A spanyol hatóságok által a BFA csoport szerkezetátalakítása és újratőkésítése céljából nyújtott támogatásról szóló, 2012. november 28-i C(2012) 8764 final bizottsági határozattal, valamint az EUMSZ 107. cikkel és az EUMSZ 108. cikkel, amelyeken e határozat alapul, nem ellentétes egy olyan nemzeti szabályozásnak az e határozat hatálya alá tartozó csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó jogvita keretében történő alkalmazása, amely a munkavállalót a felmondás jogellenességének megállapítása esetén megillető kártérítés összegét a törvény szerinti legalacsonyabb összegnél magasabb összegben határozza meg.

Aláírások

( * ) Az eljárás nyelve: spanyol.