630/B/2001. AB végzés

Az Alkotmánybíróság a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 18. §-a alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány, valamint a Fővárosi Bíróság 53. Pf. 27. 129/1999/3. számú ítéletével szemben benyújtott, a társasházról szóló 1977. évi 11. törvényerejű rendelet 10. § (1) és (2) bekezdésével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság 53. Pf. 27. 129/1999/3. számú ítéletével szemben benyújtott, a társasházról szóló 1977. évi 11. törvényerejű rendelet 10. § (1) és (2) bekezdésével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 18. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló eljárást megszünteti.

Indokolás

1. Az indítványozók alkotmányjogi panasznak nevezett beadványukban a társasházról szóló 1977. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 10. § (1) és (2) bekezdése, valamint a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 18. §-a alkotmányellenességének megállapítását kérték az Alkotmánybíróságtól. Nézetük szerint mivel sérül a Ptk. 201. §-a, mely szerint szolgáltatásnak és ellenszolgáltatásnak arányban kell lennie, ezért közvetetten sérül az Alkotmány 44. § (2) bekezdése is. Álláspontjuk szerint a Tvr. 10. § (1) és (2) bekezdése, valamint társasházuk alapító okiratának K pontja olyan szolgáltatásért kötelezi őket folyamatos fizetésre, melyet egyáltalán nem vesznek igénybe, sőt aminek igénybevétele fizikailag is lehetetlen. A közös költség tartalmazza a fűtés és a víz, csatorna díjat, megállapítására viszont úgy került sor, hogy azt az indítványozók tulajdonában álló gépkocsitárolók után is meg kell fizetni, noha nem fűthetők, és a víz, csatorna sincs oda bevezetve. Az indítványozók ellen társasházuk indított bírósági eljárást a meg nem fizetett közös költség megfizetése tárgyában, melynek eredményeként a bíróság az elmaradt közös költség megfizetésére kötelezte az indítványozókat. Tekintve, hogy a per tárgya az 1995. és 1996. évi közös költség elmaradás volt, ezért az eljáró első- és másodfokú bíróság az akkor már hatályon kívül helyezett Tvr. rendelkezéseit alkalmazta. Az indítványozó indítványában kitért arra is, hogy a Tvr. 10. § (1) és (2) bekezdésének helyébe lépő Tv. 18. §-a "ugyanazt a problémát okozza".

Tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság eljárása során a kifogásolt jogszabályi rendelkezések közül kizárólag a Tvr. 10. § (1) és (2) bekezdését alkalmazhatta és alkal-mazta, ezért az Alkotmánybíróság a Tvr. 10. § (1) és (2) bekezdésére vonatkozó indítványt alkotmányjogi panaszként, míg a Tv. 18. §-ára vonatkozó indítvány utólagos normakontroll hatáskörében eljárva vizsgálta meg.

Az indítvány 2001. június 29-én érkezett az Alkotmánybíróságra.

2. Az Alkotmánybíróság először azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése szerint az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 48. § (2) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.

A vizsgált ügyben a jogerős, másodfokú ítélet a Fővárosi Bíróság 2000. március 31-én kelt 53. Pf. 27. 129/1999/3. számú döntése. Mivel az indítvány 2001. június 29-én érkezett az Alkotmánybíróságra, így az nyilvánvalóan az alkotmányjogi panasz előterjesztésére nyitva álló 60 napos határidőn túl került benyújtásra, tehát az indítványozó panasza elkésett.

Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a Tvr. 10. § (1) és (2) bekezdéséhez kapcsolódóan benyújtott alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend) 29. § e) pontja alapján [a benyújtott alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 48. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek] visszautasította.

3. Az Alkotmánybíróság ezt követően a Tv. 18. §-ára vonatkozó indítványt vizsgálta. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy a Tv. 18. §-át az indítvány benyújtását követően a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 59. § (2) bekezdése 2004. december 31. napjával hatályon kívül helyezte.

Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak hatályos jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. Hatályon kívül helyezett, illetőleg módosított jogszabályi rendelkezés alkotmányosságának vizsgálatára az Alkotmánybíróság hatásköre csak akkor terjed ki, ha annak alkalmazhatósága az eldöntendő kérdés. (335/B/1990. AB végzés, ABH 1990, 261.) Az Alkotmánybíróság már nem hatályos rendelkezés alkotmányellenességét a konkrét normakontroll két esetében, az Alkot-mánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. § (1) bekezdése alapján benyújtott bírói kezdeményezés és 48. §-a szerint előterjesztett alkotmányjogi panasz alapján vizsgálja.

A Tv. 18. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványként bírálta el az Alkotmánybíróság. Az Ügyrend 31. § a) pontja szerint az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabály hatályát vesztette, és ezzel az indítvány tárgytalanná vált.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság a Tv. 18. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában - az Ügyrend 31. § a) pontjának alkalmazásával - az eljárást megszüntette.

Budapest, 2011. január 11.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró