A Fővárosi Törvényszék K.33787/2008/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1993. évi LV. törvény (Ápt.) 11. §] Bíró: Fábián Judit

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.33787/2008/11.*, Kúria Kfv.37852/2009/8. (BH 2010.7.199)

***********

Fővárosi Bíróság

20.K.33.787/2008/11.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd (cím.) által képviselt felperes (cím.) , a dr. Lakfalvi Mária jogtanácsos (hivatkozási szám: 106-Á-20207/1-2008.) által képviselt Igazságügyi és Rendészeti Miniszter (. cím.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy tárgyi illeték feljegyzési joga folytán le nem rótt 16.500.- (tizenhatezer-ötszáz) forint eljárási illetéket az illetékügyi hatóság külön felhívására a magyar államnak fizessen meg.

A bíróság alperes részére 25.000.- (huszonötezer) forint perköltséget állapít meg.

Felhívja a bíróság a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát, hogy az El.06548/2008. elnöki letéti számon nyilvántartásba vett 25.000.- (huszonötezer) forintot utalja át az alperesnek.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

A bíróság a rendelkezésre álló iratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes 1929. január 10. napján született a Magyarországtól elcsatolt területen fekvő ... városban. A felperes és az édesanyja ...n születettek és mindvégig ott éltek, Magyarországon soha nem éltek. A felperes 2005. július 7. napján a magyar állampolgárságának fennállását tanúsító állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmet nyújtott be a Magyar Köztársaság Főkonzulátusához. A BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a 2005. augusztus 25. napján kelt .... számú levelében tájékoztatta a kérelmezőt, hogy nem rendelkezik magyar állampolgársággal, így a magyar állampolgársága fennállását igazoló bizonyítvány a részére nem adható ki. A felperes a tájékoztató levél ellen keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz. A bíróság a 2008. június 6. napján kelt 17.K.34.589/2006/13. számú ítéletével a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal levelét a Magyar Állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (Ápt.) 11. § (1) bekezdésében foglalt hatásköri szabály megsértésére figyelemmel a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 339. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte az alperest.

Az alperes a 2008. július 17. napján kelt, 106-Á-20207/2008. számú határozatával a felperesnek a magyar állampolgárság fennállását igazoló állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmét elutasította. A határozat indokolása szerint az Ápt. 1. § (4) bekezdése szerint a magyar állampolgárságra azok a jogszabályok irányadók, amelyek az állampolgárságra ható tények vagy események bekövetkezésekor hatályban voltak.

A határozat tartalmazza, hogy a felperes születésekor hatályos, a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879. évi L. törvény 3. §-a értelmében leszármazással a magyar állampolgárságot a magyar állampolgár férfi törvényes gyermeke, illetőleg a magyar állampolgár nő törvénytelen gyermeke szerezte meg. Az első világháborút lezáró, és az 1921. évi XXXIII. törvénnyel kihirdetett és 1921. július 26. napján hatályba lépett trianoni békeszerződés rendelkezései következtében Magyarország elvesztette területének és lakosságának nagy részét. A békeszerződés 61. cikkének rendelkezése szerint a magyar állampolgárság elvesztésével az utódállam állampolgárságát szerezték meg azok a személyek, akiknek illetősége olyan területen volt, amely azelőtt az ... területéhez tartozott. Ezen főszabály alól kivételeket határoztak meg a békeszerződés 62-66. cikkei, amely rendelkezések azonban a kérelmező szülei vonatkozásában nem kerültek alkalmazásra. A család esetleges 1921. utáni optálásának sem a csatolt iratokban, sem a hatóság irattárában nincs nyoma, erre maga a kérelmező sem hivatkozott az eljárás során. A határozat szerint a kérelmező szülei 1921. július 26-i hatállyal elvesztették magyar állampolgárságukat, így a felperes születéssel magyar állampolgárságot nem szerezhetett.

Az 1941. évi XX. törvény - egyebek mellett - a visszacsatolt ... területek lakosainak állampolgárságát szabályozta. E törvény 4. §-a szerint a visszacsatolt ... területen élők közül azok, akik 1921. július 21. napján az akkor érvényes magyar jogszabályok értelmében magyar állampolgárok voltak, és az 1921. évi XXXIII. törvénybe iktatott trianoni békeszerződés értelmében váltak a ... állampolgáraivá, 1941. április 11. napján kezdődő hatállyal a magyar állampolgárságot hatósági intézkedés nélkül visszaszerezték, ha 1931. június 1. és 1941. június 1. között állandóan a visszacsatolt területen éltek. Az ezen alapon visszaszerzett magyar állampolgárság kiterjedt a magyar állampolgárrá lett férfi feleségére és mindazokra a gyermekeire, akik 24. életévüket még nem töltötték be. Így vélelmezhető, hogy a felperes a szüleivel együtt megszerezte a a magyar állampolgárságot.

Az 1945. évi V. törvénnyel kihirdetett ...ban 1945 január 20. napján megkötött fegyverszüneti egyezmény 2. cikke szerint a második világháborút a vesztesek oldalán lezáró Magyarország kötelezte magát, hogy hatályon kívül helyez minden olyan törvényhozási és közigazgatási szabályt, amely az annexióra vagy pedig ..., ... és ... területek Magyarországhoz csatolására vonatkozik. E kötelezettségnek megfelelően az 526/1945. M.E. számú rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte az 1941. évi XX. törvényt, és ezzel az érintettek-időlegesen megszerzett-magyar állampolgársága megszűnt.

A határozat kifejti továbbá, hogy a fentieket erősíti az 1947. évi XVIII. törvénnyel kihirdetett, 1947. szeptember 15. napján hatályba lépett, a Párizsban 1947. február 10. napján megkötött békeszerződés rendelkezése is. A békeszerződés az 1938 óta bekövetkezett területváltozások semmisségét deklarálja, ezért a területváltozásokhoz kapcsolható állampolgárság változásokról-szükségesség hiányában- külön már nem szól. A békeszerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat indokolása azonban kifejezetten utal erre a körülményre.

A világháborúk nyomán bekövetkezett állampolgárság változásokat összegező, a magyar állampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény 26. §-a külön rendelkezik azokról, akik az 526/1945.M.E. rendeletben említett törvények hatályon kívül helyezése következtében vesztették el magyar állampolgárságukat. Ennek megfelelően 1945. január 20. napjától, vagyis a fegyverszüneti egyezmény hatályba lépése napjától, magyar állampolgárnak csak azt a személyt lehetett elismerni, akinek állandó lakóhelye mind 1948. január 1. napján, mind 1949. február 1. napján Magyarország területén volt.

A határozat rámutatott arra, hogy a felperes 1948-ban állandó magyarországi lakóhellyel nem rendelkezett.

A határozat hivatkozott az Ápt. 2. § (1) bekezdésére, miszerint magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg.