32009L0054[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/54/EK irányelve ( 2009. június 18.) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (Átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/54/EK IRÁNYELVE

(2009. június 18.)

a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról

(Átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1) A természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1980. július 15-i 80/777/EGK tanácsi irányelvet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Mivel új módosításokat vezetnek be, az egyértelműség érdekében az említett irányelvet át kell dolgozni.

(2) A tagállamok jogszabályai meghatározzák a természetes ásványvizek fogalmát. Ezek a jogszabályok megállapítják azokat a feltételeket, amelyek a természetes ásványvizek ilyenként való elismerésének alapjául szolgálnak, és szabályozzák a források kinyerésének feltételeit. Továbbá ezek a jogszabályok különleges szabályokat állapítanak meg az érintett vizek forgalomba hozatalára.

(3) A jogszabályok közötti különbségek, tisztességtelen versenyfeltételeket teremtve akadályozzák a természetes ásványvizek szabad mozgását, és ily módon közvetlenül érintik a belső piac működését.

(4) Ebben az esetben az akadályok elháríthatók egyrészt az egyes tagállamok azon kötelezettségével, hogy saját területükön engedélyezzék azoknak a természetes ásványvizeknek a forgalomba hozatalát, amelyeket minden tagállam ilyenként ismer el, másrészt olyan közös szabályok megállapításával, amelyek különösen a mikrobiológiai követelményekre, és azokra a feltételekre vonatkoznak, amelyek fennállása esetén bizonyos ásványvizekre különleges elnevezés használandó.

(5) A természetes ásványvizekre vonatkozó szabályok elsődleges célja a fogyasztók egészségének védelme, a fogyasztók megtévesztésének megakadályozása és a tisztességes kereskedelem biztosítása.

(6) Mialatt a Közösség és harmadik országok közötti, a természetes ásványvizek kölcsönös elismerésére vonatkozó megállapodások megkötése folyamatban van, meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek alapján az említett megállapodások alkalmazásáig a harmadik országból importált hasonló termékek természetes ásványvízként hozhatók be a Közösség területére.

(7) Gondoskodni kell annak biztosításáról, hogy a természetes ásványvizek forgalomba hozatalukkor is megtartsák azokat a jellemzőiket, amelyek alapján ilyenként ismerték el őket. Ezért a csomagolásukra szolgáló tartályoknak megfelelő zárszerkezettel kell rendelkezniük.

(8) A címkézés szempontjából a természetes ásványvizek az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) általános szabályainak hatálya alá tartoznak. Így ez az irányelv az említett általános szabályokhoz fűzött kiegészítések és eltérések megállapítására szorítkozhat.

(9) A fogyasztók tájékoztatása érdekében a természetes ásványvizek kémiai összetételére vonatkozó megjelölést kötelezővé kell tenni.

(10) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (6) összhangban kell elfogadni.

(11) A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a természetes ásványvizek összetevői koncentrációjának határértékeit kiigazítsa, bizonyos összetevők jelentős mennyiségű előfordulása esetén azok címkén való feltüntetésére vonatkozó szükséges rendelkezéseket fogadjon el, továbbá hogy megállapítsa az ózonnal dúsított levegő természetes ásványvizekre való alkalmazási feltételeit, a természetes ásványvizek kezelésére vonatkozó információkat és olyan vizsgálati módszereket, amelyek lehetővé teszik a természetes ásványvizek szennyeződés-mentességének megállapítását, valamint a természetes ásványvizek mikrobiológiai jellemzőinek ellenőrzéséhez szükséges mintavételi eljárásokat és vizsgálati módszereket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(12) Amennyiben a rendkívüli sürgősségre tekintettel, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidők nem tarthatók be, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazza a közegészség védelme érdekében szükséges, ezen irányelvre vonatkozó módosítások elfogadásához.

(13) Az ezen irányelvbe bevezetett új szövegrészek kizárólag a bizottsági eljárásokat érintik. Ezért a tagállamoknak nem kell ezeket a nemzeti jogukba átültetniük.

(14) Ez az irányelv nem érinti a IV. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Ez az irányelv valamely tagállamban a talajból kinyert és ezen tagállam illetékes hatósága által természetes ásványvízként elismert, az I. melléklet I. szakaszában foglalt feltételeknek megfelelő vizekre vonatkozik.

(2) Ez az irányelv a harmadik országban a talajból kinyert, a Közösség területére behozott és valamely tagállam illetékes hatósága által természetes ásványvízként elismert vizekre is vonatkozik.

Az első albekezdésben említett vizek csak akkor ismerhetők el természetes ásványvízként, ha a kinyerést végző ország feljogosított hatósága igazolja, hogy azok megfelelnek az I. melléklet I. szakasza rendelkezéseinek, továbbá, hogy a II. melléklet 2. pontja szerinti rendelkezések betartását rendszeresen ellenőrzik.

A második albekezdésben említett igazolás érvényessége nem haladhatja meg az öt évet. Az első albekezdésben említett elismerés megismétlése nem szükséges, amennyiben az igazolást az említett időtartam lejárta előtt megújítják.

(3) Ez az irányelv nem alkalmazható:

a) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i, 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) értelmében gyógyszernek minősülő vizekre;

b) olyan természetes ásványvizekre, amelyeket a víznyerőhelyen gyógyászati célokra használnak termál- vagy gyógyfürdőkben.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett elismerés megadását a tagállam illetékes hatósága kellően megindokolja és hivatalosan közzéteszi.

(5) A tagállam tájékoztatja a Bizottságot, ha az (1) és (2) bekezdésben említett elismerést megadja, illetve visszavonja. Az elismert természetes ásványvizek listáját az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé.

2. cikk

A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy kizárólag az 1. cikkben meghatározott, ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelő vizek kerülhessenek forgalomba természetes ásványvízként.

3. cikk

A természetes ásványvizek kinyerését és a természetes ásványvízforrásokból származó víz palackozását a II. melléklet rendelkezéseinek megfelelően kell végezni.

4. cikk

(1) A természetes ásványvíz eredeti állapotában kizárólag a következő kezeléseknek vethető alá:

a) nem stabil részecskék - mint a kén és vasvegyületek - szűréssel vagy ülepítéssel történő elválasztása, amit oxigén hozzáadása előzhet meg, amennyiben a kezelés nem változtatja meg a víz összetételét a tulajdonságait meghatározó alapvető alkotórészei tekintetében;

b) vas-, mangán- és kénvegyületek, valamint arzén ózonnal dúsított levegővel végzett kiválasztása bizonyos természetes ásványvizekben, amennyiben a kezelés nem változtatja meg a víz összetételét a tulajdonságait meghatározó alapvető alkotórészei tekintetében, és feltéve, hogy:

i. a kezelés eleget tesz azoknak a használati feltételeknek, amelyeket az említett eljárással összhangban és az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal folytatott konzultációt követően a Bizottság állapít meg,

ii. a kezelésről tájékoztatják az illetékes hatóságokat, amelyek külön ellenőrzést gyakorolnak a kezelés fölött;

c) más, az a) vagy b) pontban említettektől különböző nemkívánatos alkotórészek elválasztása, amennyiben a kezelés nem változtatja meg a víz összetételét a tulajdonságait meghatározó alapvető alkotórészeinek tekintetében, és feltéve, hogy:

i. a kezelés eleget tesz azoknak a használati feltételeknek, amelyeket az említett eljárással összhangban és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal folytatott konzultációt követően a Bizottság állapít meg,

ii. a kezelésről tájékoztatják az illetékes hatóságokat, amelyek külön ellenőrzést gyakorolnak a kezelés fölött;

d) a szabad szén-dioxid kizárólag fizikai módszerekkel történő teljes vagy részleges eltávolítása.

A b) pont i. alpontjában és a c) pont i. alpontjában említett, ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az első albekezdésben foglalt rendelkezés nem akadályozza a természetes ásványvizek és forrásvizek alkoholmentes üdítőitalok gyártásában történő felhasználását.

(2) A természetes ásványvíz eredeti állapotán kizárólag szén-dioxid hozzáadásával vagy újra hozzáadásával lehet változtatni, az I. melléklet III. szakaszában megállapított feltételek mellett.

(3) Tilos az akármilyen módszerrel végzett fertőtlenítő kezelés, és - a (2) bekezdés rendelkezésére figyelemmel - a bakteriosztatikus elemek hozzáadása, vagy más olyan kezelés, amelynél fennáll annak a valószínűsége, hogy megváltoztatja a természetes ásványvíz élőcsíra-számát.

5. cikk

(1) A természetes ásványvíz összes élőcsíra-számának meg kell felelnie a víznyerőhelyen szokásos élőcsíra-számnak, és tanúsítania kell azt, hogy a forrás hatékonyan védett minden fertőzéssel szemben. Az összcsíraszámot az I. melléklet II. szakaszának 1.3.3. pontjában meghatározott körülmények között kell megállapítani.

Palackozást követően a helyszíni összcsíraszám 20-22 °C-on, 72 órán keresztül agar-agaron vagy agar-zselatin keveréken nem haladhatja meg a milliliterenkénti 100 csírát, és 37 °C-on, 24 órán keresztül agar-agaron a milliliterenkénti 20 csírát. Az összcsíraszámot a palackozást követő 12 órán belül kell meghatározni, e 12 órás időszak alatt a víz hőmérsékletét 4 °C ± 1 °C-on kell tartani.

A vízkinyerés helyén ezek az értékek nem haladhatják meg a milliliterenkénti 20 csírát 20-22 °C-on 72 órás, és a milliliterenkénti 5 csírát 37 °C-on 24 órás vizsgálat után, figyelembe véve azt, hogy ezek az értékek tájékoztató jellegűek és nem tekinthetők a legnagyobb megengedett koncentrációnak.

(2) A természetes ásványvíz sem a víznyerőhelyen, sem értékesítéskor nem tartalmazhat:

a) parazitákat és kórokozó mikroorganizmusokat;

b) Escherichia coli-t vagy más coliform baktériumot és fekáliás streptococcusokat bármely 250 ml vizsgált mintában;

c) spórás szulfitredukáló anaerobokat bármely 50 ml vizsgált mintában;

d) Pseudomonas aeruginosa-t bármely 250 ml vizsgált mintában.

(3) Az (1) és (2) bekezdés, valamint a II. mellékletben meghatározott kinyerési feltételek sérelme nélkül, a forgalmazási szakaszban:

a) a természetes ásványvíz összes élőcsíra-száma csak a víznyerőhelyen meglevő baktérium számának szokásos növekedéséből származhat;

b) a természetes ásványvízben érzékszervi szempontból nem mutatkozhat semmilyen elváltozás.

6. cikk

A természetes ásványvizek csomagolására használt tartályokat olyan zárszerkezettel kell ellátni, amelyet úgy terveztek, hogy kizárja a hamisítás vagy a szennyeződés lehetőségét.

7. cikk

(1) A természetes ásványvizek kereskedelmi megnevezése "természetes ásványvíz", vagy az I. melléklet III. szakaszában meghatározott szénsavas természetes ásványvíz esetén "természetes szénsavat tartalmazó természetes ásványvíz", "természetes ásványvíz a forrásból származó szén-dioxiddal dúsítva" vagy "szén-dioxiddal dúsított természetes ásványvíz".

A 4. cikk (1) bekezdése, első albekezdése d) pontjában felsorolt kezelések bármelyikének alávetett természetes ásványvizek kereskedelmi megnevezésén fel kell tüntetni a "szénsavmentesítve" vagy a "részlegesen szénsavmentesítve" jelölést.

(2) A természetes ásványvizek címkéjén ugyancsak kötelező a következő információk feltüntetése:

a) az analitikai összetételre vonatkozó megjelölés a jellemző összetevők megadásával;

b) a forrás kinyerésének helye és a forrás neve;

c) a 4. cikk (1) bekezdés, első albekezdése b) és c) pontjában említett kezelésekre vonatkozó információk.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában említett bármely kezelésről szóló közösségi rendelkezések hiányában a tagállamok fenntarthatják nemzeti rendelkezéseik alkalmazását.

8. cikk

(1) Helység, falu vagy hely neve abban az esetben jelenhet meg a kereskedelmi megnevezés szövegében, ha olyan természetes ásványvízre vonatkozik, amelynek kinyerése a megnevezésben szereplő helyen folyik, és ha ez a megnevezés nem félrevezető a kinyerési hely tekintetében.

(2) Tilos az azonos forrásból származó természetes ásványvizet több különböző kereskedelmi megnevezéssel forgalomba hozni.

(3) Amennyiben az értékesítésre kínált természetes ásványvizek tartályának címkéje vagy felirata olyan kereskedelmi megnevezést tartalmaz, amely különbözik a forrás nevétől vagy a kinyerés helyétől, ezt a kinyerési helyet vagy a forrás nevét olyan módon kell megjeleníteni, hogy a betűk mérete az említett kereskedelmi megnevezésen található legnagyobb betűk hosszának és szélességének legalább másfélszerese legyen.

A forrás nevének vagy a kinyerés helyének fontosságát illetően, az első albekezdést megfelelően kell alkalmazni a természetes ásványvizek bármilyen formában történő reklámozása során használt kereskedelmi megnevezések tekintetében is.

9. cikk

(1) A csomagoláson vagy a címkén és a bármilyen formában megjelenő hirdetésben tilos olyan jelzések, megnevezések, védjegyek, márkanevek, képek vagy más, akár ábraszerű, akár egyéb jelölések alkalmazása, amelyek:

a) természetes ásványvizek esetében olyan jellemzőre utalnak, amellyel a víz nem rendelkezik, különösen annak eredete, a kinyerésére vonatkozó jóváhagyás kelte, a vizsgálatok eredménye vagy bármilyen, az eredetiség bizonyítására való hasonló hivatkozás tekintetében;

b) az I. melléklet I. szakasza rendelkezéseinek meg nem felelő, tartályokba csomagolt ivóvizek esetében alkalmasak arra, hogy a természetes ásványvízzel összetévesszék, különösen az "ásványvíz" felirat használata miatt.

(2) Tilos minden olyan megjelölés alkalmazása, amely a természetes ásványvíznek betegség megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására alkalmas tulajdonságokat tulajdonít.

Ugyanakkor a III. mellékletben felsorolt megjelölések használata megengedett, ha azok megfelelnek az említett mellékletben megállapított feltételeknek, illetve ezek hiányában a nemzeti rendelkezésekben meghatározott kritériumoknak, amennyiben azokat fiziko-kémiai vizsgálatok alapján állapították meg, és ahol szükséges, tudományosan elismert módszerek szerint gyógyszertani, fiziológiai és klinikai vizsgálatokkal támasztották alá, az I. melléklet I. szakasza 2. pontjának megfelelően.

A tagállamok engedélyezhetik a "serkenti az emésztést", "elősegíti a máj- és epeműködést" vagy hasonló megjelölések alkalmazását. Ugyancsak engedélyezhetik más megjelölések feltüntetését, ha azok nem mondanak ellent az első albekezdésben megfogalmazott elveknek és összhangban vannak a második albekezdés rendelkezéseivel.

(3) A tagállamok elfogadhatnak - mind a csomagoláson, mind a címkén, valamint a reklámokban feltüntetett - jelzésekkel kapcsolatban olyan különleges rendelkezéseket, amelyek a természetes ásványvíznek a csecsemők táplálására való alkalmasságára vonatkoznak. Ezek a rendelkezések vonatkozhatnak a víznek azokra a jellemzőire is, amelyek meghatározzák az említett jelzések alkalmazását.

Azok a tagállamok, amelyek ilyen intézkedések meghozatalát tervezik, előzetesen tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot.

(4) A "forrásvíz" kifejezést fenn kell tartani a természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt és a helyszínen palackozott víz számára, amely:

a) teljesíti a II. melléklet 2. és 3. pontjában meghatározott kinyerési feltételeket, amelyek teljes mértékben alkalmazhatók forrásvizekre;

b) teljesíti az 5. cikkben meghatározott mikrobiológiai követelményeket;

c) teljesíti a 7. cikk (2) bekezdése b) és c) pontjának és a 8. cikknek a jelölésre vonatkozó követelményeit;

d) nem esett át a 4. cikkben meghatározottaktól eltérő kezeléseken. Más kezelést az említett eljárásnak megfelelően a Bizottság engedélyezhet.

A d) pontban említett, ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezen kívül a forrásvizeknek eleget kell tenniük az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelvnek (9).

(5) A forrásvizeknek a 9. cikk (4) bekezdésének, első albekezdése d) pontjában említett kezelésére vonatkozó közösségi rendelkezések hiányában a tagállamok fenntarthatják nemzeti rendelkezéseik alkalmazását.

10. cikk

A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ebben az irányelvben megállapított meghatározásoknak és szabályoknak eleget tevő természetes ásványvizek kereskedelmét ne akadályozzák azok a - természetes ásványvizek vagy általában az élelmiszerek tulajdonságait, összetételét, kinyerésük feltételeit, csomagolását, címkézését vagy reklámozását szabályozó - nemzeti rendelkezések, amelyek nem állnak összhangban a közösségi rendelkezésekkel.

11. cikk

(1) Ha egy tagállam pontosan meghatározott indokok alapján úgy ítéli meg, hogy a természetes ásványvíz - annak ellenére, hogy egy vagy több tagállamban korlátozás nélkül forgalmazható - nem tesz eleget ezen irányelv rendelkezéseinek vagy veszélyezteti a közegészséget, e tagállam a saját területén ideiglenesen korlátozhatja vagy felfüggesztheti az említett termék forgalmazását. Erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot, döntése indokainak megjelölésével.

(2) Bármely tagállam vagy a Bizottság kérésére a vizet elismerő tagállam rendelkezésre bocsát minden, a víz elismerésével kapcsolatos lényeges információt, valamint a rendszeres ellenőrzések eredményeit.

(3) A Bizottság a 14. cikk (1) bekezdésében említett állandó bizottságon belül, a lehető legrövidebb időn belül megvizsgálja az (1) bekezdésben említett tagállam által megjelölt indokokat, és haladéktalanul véleményt nyilvánít és meghozza a megfelelő intézkedéseket.

(4) Ha a Bizottság a közegészség védelme érdekében szükségesnek látja ezen irányelv módosítását, akkor elfogadja a megfelelő módosításokat.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 14. cikk (3) bekezdésében említett sürgősségi eljáráshoz folyamodhat.

Ebben az esetben az a tagállam, amely védintézkedéseket fogadott el, ezeket az említett módosítások elfogadásáig fenntarthatja.

12. cikk

Bizottság a következő intézkedéseket fogadja el:

a) a természetes ásványvizek összetevői koncentrációjának határértékei;

b) a szükséges rendelkezések arra vonatkozóan, hogy bizonyos összetevők jelentős mennyiségben történő előfordulását a címkén fel kell tüntetni;

c) az ózonnal dúsított levegő 4. cikk (1) bekezdésének, első albekezdése, b) pontjában említett alkalmazási feltételei;

d) a 7. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett kezelésre vonatkozó információkat;

e) olyan vizsgálati módszerek, amelyek lehetővé teszik a természetes ásványvizek szennyeződés-mentességének ellenőrzését, ideértve a kimutatási határok megállapítását is;

f) a természetes ásványvizek mikrobiológiai jellemzőinek ellenőrzéséhez szükséges mintavételi eljárások és vizsgálati módszerek.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

13. cikk

Minden olyan határozatot, amely kihatással lehet a közegészségügyre, a Bizottság az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal folytatott konzultációt követően fogad el.

14. cikk

(1) A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet 58. cikke alapján létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel 8. cikkének rendelkezéseire is.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel 8. cikkének rendelkezéseire is.

15. cikk

Ez az irányelv nem vonatkozik a harmadik országba történő kivitelre szánt természetes ásványvizekre.

16. cikk

A IV. melléklet A. részében meghatározott jogi aktusokkal módosított 80/777/EGK irányelv hatályát veszti, a IV. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az V. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni.

17. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

18. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 18-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

Š. FÜLE

(1) HL C 162., 2008.6.25., 87. o.

(2) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. május 28-i határozata.

(3) HL L 229., 1980.8.30., 1. o.

(4) Lásd 4. Melléklet, A rész.

(5) HL L 109., 2000.5.6., 29. o.

(6) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(7) HL L 311., 2001.11.28., 67. o.

(8) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(9) HL L 330., 1998.12.5., 32. o.

I. MELLÉKLET

I. FOGALOMMEGHATÁROZÁS

1. "Természetes ásványvíz" az 5. cikk értelmében vett, mikrobiológiai szempontból biztonságos víz, amely földfelszín alatti vízadó rétegből származik, és egy vagy több természetes vagy fúrt járaton keresztül kilépő forrásból jut a felszínre. A természetes ásványvíz egyértelműen megkülönböztethető a szokásos ivóvíztől: mely jellemzőket sértetlenül megőrzi, mivel a víz a föld alól származik és ez védelmet biztosít a szennyeződések ellen.

a) minősége révén, amelyet ásványianyag-tartalma, nyomelemek vagy más alkotórészek jelenléte és esetenként bizonyos hatások jellemeznek;

b) eredeti tisztaságánál fogva,

2. Ezeket, az 1. pontban említett jellemzőket, amelyek a természetes ásványvíznek az egészségre kedvező tulajdonságokat biztosíthatnak, Az első albekezdés a) pontjának, iv. alpontjában említett vizsgálatok nem kötelezőek, ha a víz olyan összetétellel rendelkezik, amely alapján 1980. július 17-ét megelőzően abban a tagállamban, ahonnan származik, természetes ásványvízként ismerték el. Ez vonatkozik különösen arra az esetre, ha a kérdéses víz mind a víznyerőhelyen, mind pedig a palackozást követően kg-onként legalább 1 000 mg szárazanyagot vagy legalább 250 mg szabad szén-dioxidot tartalmaz.

a) a következő szempontok szerint kell értékelni:

i. geológiai és hidrológiai,

ii. fizikai, kémiai és fiziko-kémiai,

iii. mikrobiológiai,

iv. szükség esetén farmakológiai, fiziológiai és klinikai szempontból;

b) a II. szakaszban felsorolt követelmények szerint;

c) az illetékes hatóság által jóváhagyott tudományos módszereknek megfelelően.

3. A természetes ásványvíz összetételének, hőmérsékletének és más lényeges jellemzőinek a természetes ingadozás határain belül állandónak kell maradniuk; így különösen a hozam esetleges ingadozása nem befolyásolhatja ezeket.

Az 5. cikk (1) bekezdése értelmében a természetes ásványvíz összes élőcsíra-száma a víznyerőhelyen bármilyen kezelést megelőzően meghatározott, elfogadható határok közötti állandó összcsíraszámot jelenti, amelynek a víz elismerése során figyelembe vett mennyiségi és minőségi összetételét rendszeres vizsgálattal ellenőrzik.

II. A FOGALOMMEGHATÁROZÁS ALKALMAZÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI ÉS FELTÉTELEI

1.1. A geológiai és hidrológiai vizsgálatokkal kapcsolatos előírások

Elő kell írni különösen a következő adatok szolgáltatását:

1.1.1. a pontos vízgyűjtőhely, a magasság megjelölésével, egy legalább 1:1 000 léptékű térképen;

1.1.2. részletes geológiai leírás a terep eredetéről és jellegéről;

1.1.3. a hidrogeológiai szelvény rétegtana;

1.1.4. a vízkinyerési munkák leírása;

1.1.5. a terület meghatározása vagy a forrás szennyeződésének megelőzésére hozott más intézkedések.

1.2. A fizikai, kémiai és fiziko-kémiai vizsgálatokkal kapcsolatos előírások

A vizsgálatok során a következőket kell megállapítani:

1.2.1. a forrás vízhozama;

1.2.2. a víz hőmérséklete a víznyerőhelynél és a környező hőmérséklet;

1.2.3. a talaj jellege és a vízben található ásványok jellege és típusa közötti kapcsolat;

1.2.4. a szárazanyag-tartalom 180 °C-on és 260 °C-on;

1.2.5. az elektromos vezetőképesség vagy ellenállás, a mérési hőmérsékletek meghatározásával;

1.2.6. a hidrogénion-koncentráció (pH);

1.2.7. az anionok és a kationok;

1.2.8. nem ionizált elemek;

1.2.9. nyomelemek;

1.2.10. a víz radioaktív tulajdonságai a víznyerőhelyen;

1.2.11. ahol szükséges, a víz alkotóelemeinek, az oxigénnek (16O-18O) és a hidrogénnek (prócium, deutérium, trícium) a relatív izotópszintjei;

1.2.12. a víz bizonyos összetevőinek toxicitása, figyelembe véve a megengedett határértékeket.

1.3. A víznyerőhelyen végzett mikrobiológiai vizsgálatokkal kapcsolatos előírások

Ezeknek a vizsgálatoknak ki kell terjedniük a következőkre:

1.3.1. a paraziták és patogén mikroorganizmusok hiányának igazolása;

1.3.2. a fekáliás eredetű fertőzés jelzésére alkalmas élőcsíra-szám mennyiségi meghatározása:

a) Escherichia colitól és más coliformoktól való mentesség 250 ml mintában 37 °C-on és 44,5 °C-on;

b) fekáliás eredetű streptococcusoktól való mentesség 250 ml mintában;

c) spórás szulfitredukáló anaeroboktól való mentesség 50 ml mintában;

d) Pseudomonas aeruginosától való mentesség 250 ml vizsgált mintában.

1.3.3. az egy ml vízben található összes élőcsíra-szám meghatározása:

a) 20-22 °C között, 72 órán át agar-agar vagy agar-zselatin keveréken,

b) 37 °C-on, 24 órán át agar-agar táptalajon.

1.4. Klinikai és farmakológiai vizsgálatokkal kapcsolatos előírások

1.4.1. A vizsgálatoknak - amelyeket tudományosan elismert módszerekkel kell elvégezni - illeszkedniük kell a természetes ásványvíz különleges jellemzőihez és az emberi szervezetre gyakorolt hatásaihoz, mint a vizelet kiválasztása, a gyomor- és bélfunkciók, az ásványi anyagok hiányát ellensúlyozó hatások.

1.4.2. Adott esetben, jelentős számú klinikai megfigyelés állandóságának és egyezésének megállapítása helyettesítheti az 1.4.1. pontban leírt vizsgálatokat. Megfelelő esetben a klinikai vizsgálatok helyettesíthetik az 1.4.1. pontban leírt vizsgálatokat feltéve, hogy jelentős számú megfigyelés állandósága és egyezősége azonos eredményeket hoz.

III. SZÉNSAVAS TERMÉSZETES ÁSVÁNYVIZEKRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ MINŐSÍTÉSEK

A szénsavas természetes ásványvizekből a víznyerő helyen vagy palackozás után szokásos hőmérsékleti és nyomásviszonyok között, jól láthatóan és spontán módon széndioxid távozik. Ezek a vizek három kategóriába sorolhatók, amelyekre a következő fenntartott megjelöléseket kell megfelelően alkalmazni:

a) a "természetes szénsavat tartalmazó természetes ásványvíz" olyan víz, amelynek széndioxid-tartalma, az esetleges ülepítés és a palackozás után - a szokásos technikai hibahatáron belül - megegyezik a víznyerőhelyen megállapított eredeti széndioxid-tartalmával, figyelembe véve az említett műveletek során keletkezett veszteség miatt szükséges, ugyanabból a vízadó rétegből vagy vízlelőhelyről származó szén-dioxid pótlását;

b) a "természetes ásványvíz a forrásból származó szén-dioxiddal dúsítva" olyan víz, amelynek az ugyanabból a vízadó rétegből vagy ugyanarról a vízlelőhelyről származó széndioxid-tartalma az esetleges ülepítés és a palackozás után nagyobb, mint a víznyerőhelyen megállapított érték;

c) a "szén-dioxiddal dúsított természetes ásványvíz" olyan víz, amelyet nem a vízadó rétegből vagy vízlelőhelyről származó szén-dioxiddal dúsítanak.

II. MELLÉKLET

A TERMÉSZETES ÁSVÁNYVÍZ KINYERÉSÉNEK ÉS FORGALOMBA HOZATALÁNAK FELTÉTELEI

1. A természetes ásványvíz kinyerésére az engedélyt a vizet kitermelő ország illetékes hatósága annak megállapítása után adja ki, hogy az adott víz megfelel az I. melléklet I. szakaszában megállapított feltételeknek.

2. A víz kinyerésére szolgáló berendezést úgy kell telepíteni, hogy semmilyen fertőzés ne következhessen be, és hogy a víz megőrizze azokat a - minősítésének megfelelő - jellemzőket, amelyekkel a víznyerőhelyen rendelkezik. E célból: Ugyanakkor a d) pont rendelkezését nem kell alkalmazni azokra a természetes ásványvizekre, amelyeket olyan tagállam területén nyernek ki és forgalmaznak, amelyben 1980. július 17-én engedélyezték a természetes ásványvíz tartályban történő szállítását a forrástól a palackozó üzemig. Hasonlóan, a d) pont rendelkezését nem kell alkalmazni azokra a forrásvizekre, amelyeket olyan tagállam területén nyernek ki és forgalmaznak, amelyben 1996. december 13-án engedélyezték a forrásvíz tartályban történő szállítását a forrástól a palackozó üzemig.

a) a forrást vagy a kinyerés helyét védeni kell a szennyezés veszélyével szemben;

b) a vízgyűjtőt, a csővezetékeket és a tartályokat olyan anyagból kell készíteni és összeállítani, hogy a víz megtartsa eredeti kémiai, fiziko-kémiai és mikrobiológiai tulajdonságait;

c) a kinyerés feltételeinek - különös tekintettel a mosó- és palackozó berendezésre - meg kell felelniük a higiéniai követelményeknek. Különösen a tartályokat kell úgy kezelni vagy gyártani, hogy ne módosítsák a természetes ásványvíz kémiai és mikrobiológiai tulajdonságait;

d) természetes ásványvizet csak a forgalmazásra vonatkozó engedéllyel rendelkező tartályban lehet eljuttatni a végső fogyasztóhoz.

3. Ha a kitermelés során megállapítják, hogy a természetes ásványvíz szennyezett, és nem rendelkezik az 5. cikkben meghatározott bakteriológiai jellemzőkkel, a forrás kitermelője köteles haladéktalanul felfüggeszteni minden kinyerési tevékenységet, különös tekintettel a palackozási folyamatra, amíg a szennyezés okát meg nem szünteti és a víz nem felel meg az 5. cikk rendelkezéseinek.

4. A származási ország illetékes hatósága megfelelő időközönként ellenőrzi, hogy:

a) az a természetes ásványvíz, amelyre vonatkozóan a kinyerést engedélyezték, eleget tesz-e az I. melléklet I. szakasza rendelkezéseinek;

b) a forrás kitermelője betartja-e a 2. és 3. pont rendelkezéseit.

III. MELLÉKLET

A 9. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN MEGHATÁROZOTT MEGJELÖLÉSEK ÉS FELTÉTELEK

IV. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és módosításainak listája

(lásd a 16. cikket)

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők

(lásd a 16. cikket)

(1) A fenti időpont előtt forgalomba hozott vagy felcímkézett, ezen irányelv rendelkezéseinek nem megfelelő termékeket azonban a készletek kimerüléséig forgalomba lehet hozni.

V. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT