BH 2021.6.161 Amennyiben a perújítási indítványban megjelölt új bizonyítási eszköz nem közvetlenül a terhelt terhére rótt bűncselekményre, hanem az elítélését - és azon belül cselekményének jogi minősítését - megalapozó egyik bizonyíték hitelességére vonatkozik, úgy a perújítás megengedhetősége nem a Be. 637. § (1) bekezdés a), hanem a d) pontja alapján bírálandó el, és így az csak a (3) bekezdésben írt feltételek megvalósulása esetén engedélyezhető [Be. 637. § (1) bek. a) és d) pont, (3) bek.].

Pertörténet:

Győri Ítélőtábla Bpi.266/2020/13., Kúria Bpkf.11/2021/3. (*BH 2021.6.161*), 3335/2024. (IX. 23.) AB határozat

***********

[1] Az ítélőtábla a 2020. október 7-én meghozott végzésével a terheltnek a törvényszék 2018. július 12-én kelt ítélete és az ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2019. január 29-én meghozott ítélete ellen 2020. augusztus 17-i keltezéssel (hanghordozón és írott formában is) előterjesztett perújítási indítványát elutasította.

[2] Az alapügyben eljárt bíróságok az I. r. terheltet jogerősen kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk. 177. § (1) bek. b) pont II. ford. és (2) bek. b) pont] miatt - mint különös visszaesőt - ítélték 8 évi szabadságvesztésre és 8 évi közügyektől eltiltásra azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház, és abból a terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra.

[3] A végzés ellen a terhelt jelentett be fellebbezést, amelyben a végzés megváltoztatását és a perújítás elrendelését kérte.

[4] Indokolásul azzal érvelt, hogy a fiatalkorú V. r. terhelt hamis vallomása miatt ítélték el tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával elkövetett kábítószer-kereskedelem miatt, amit alátámaszt az általa hangfelvételen csatolt, a II. r. terhelt és a fiatalkorú V. r. terhelt között folytatott beszélgetés, amely megítélése szerint új bizonyíték és cselekménye enyhébb megítélését eredményezné. Véleménye szerint az ítélőtáblának el kellett volna rendelnie a perújítási nyomozást és annak keretein belül el kellett volna végeztetnie azokat a szembesítéseket, amelyek az alapeljárásban elmaradtak.

[5] A Legfőbb Ügyészség átiratában a fellebbezést alaptalannak tartotta, és az elsőfokú végzés helybenhagyását indítványozta.

[6] Indokai szerint a jogerős ügydöntő határozat ellen az I. r. terhelt által korábban már benyújtott perújítási indítványt az ítélőtábla 2019. június 13-án kelt határozatával - amely a Kúria Bpkf.II.895/2019/3. számú végzésével 2019. október 14-én vált jogerőssé - érdemi vizsgálat után mint alaptalant elutasította. A határozat indokolása egyértelműen tartalmazza, hogy terhelt által perújítási okként megjelölt bizonyíték már az alapeljárásban is ismert volt, és az I. r. terhelt másodfokú eljárásban tett, módosított vallomását a bíróságok - bizonyítás felvétele nélkül is - értékelték, amikor elvetették azt a terhelti állítást, miszerint tizennyolcadik életévét be nem töltött személyeket nem vont be a cselekménybe.

[7] A fenti perújítási indítvány elutasítását követően, 2020. augusztus 17-én az I. r. terhelt újabb perújítási indítványt terjesztett elő, amelyet a Be. 637. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára és d) pontjára alapozott.

[8] Az általa csatolt, a II. r. és V. r. terhelt közti beszélgetést rögzítő hangfelvétel alapján az ügy terheltjeinek újbóli, tanúkénti kihallgatását és szembesítések foganatosítását kérte. Az ügyészségi álláspont szerint a táblabíróság helytállóan állapította meg, hogy a terhelt által csatolt hanghordozó új bizonyítási eszköz, amely azonban nem új bizonyíték, mivel tartalma nem tér el az alapeljárás során módosított terhelti vallomástól. A perújítási eljárásban nincs lehetőség a jogerős ítéletben elbírált bizonyítékok, a tényállás megállapítása során mérlegelt körülmények ténybeli alap nélküli újraértékelésére. A terhelt indítványa már az alapeljárásban is rendelkezésre álló bizonyítékokra hivatkozik, és a bizonyítékok mérlegelését támadja; azok ismételt összevetését és eltérő értékelését célozza, ami már az alapeljárásban sem megengedett. Új bizonyíték hiányában a cselekmény minősítésére vont jogkövetkeztetés vitatása nem eredményezheti a perújítás megengedhetőségét. Az informatikus, illetve hangszakértő kirendelése iránti indítványt is helytállóan utasította el az ítélőtábla.

[9] A Be. 637. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott perújítási ok akkor valósulna meg, ha a perújítási okként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős ügydöntő határozat megállapította volna, vagy ilyen ügydöntő határozat meghozatalát nem bizonyítottság hiánya zárta ki, feltéve, hogy e bűncselekmény az ügydöntő határozatot érdemben befolyásolta. Az I. r. terhelt által hamis vád bűntette miatt fiatalkorú R. V. D. ellen tett feljelentés kapcsán indult büntetőeljárást a megyei rendőr-főkapitányság bizonyítékok hiányában megszüntette, majd az emiatt bejelentett panaszt a járási ügyészség határozatával elutasította. Időközben a járási ügyészség az I. r. terhelt által továbbított hangfelvétel alapján 2020. december 7-én a megszüntetett eljárás folytatását rendelte el és a nyomozás jelenleg is folyamatban van. Ekként az üggyel összefüggő hamis vád bűntettének elkövetését kimondó határozat nem született, ami a bizonyíték hamis voltára alapított perújítás megengedhetőségének megkerülhetetlen törvényi akadálya.

[10] A fellebbezés nem alapos, ugyanakkor a végzés indokolása jelentős helyesbítést igényel.

[11] A Kúria előrebocsátja, hogy a terhelt az elsőfokú ítélet meghozatalát követően módosított vallomására már alapított perújítási indítványt. Ezt az ítélőtábla korábbi végzésével, illetve a Kúria a Bpkf.II.895/2019/3. számú végleges végzésével elbírálta. Ekként szükségtelen annak ismételt kifejtése, hogy a terhelt módosított előadása miért nem új bizonyíték, és miért nem alkalmas perújítás megalapozására. Jelen ügyben új bizonyítékként a terhelt maga is másra - a II. r. és az V. r. terhelt közötti beszélgetés hangfelvételére - hivatkozott.

[12] Ez a bizonyítási eszköz azonban nem közvetlenül az I. r. terhelt terhére rótt bűncselekményre, hanem az elítélését - és azon belül cselekményének jogi minősítését - megalapozó egyik bizonyíték hitelességére vonatkozik, az már a bűncselekmény elkövetése után készült, és abban - az I. r. terhelt értelmezése szerint - az alapügy fiatalkorú V. r. terheltje az ügy II. r. terheltjével beszélgetve elismerte, hogy az eljárás során valótlanul állította, miszerint az I. r. terhelt a részére közvetlenül értékesített kábítószert.

[13] Ezért ez nem a Be. 637. § (1) bekezdés a) pontja, hanem a d) pontja szerinti oknak felel meg, így a perújításra való alkalmasságát ez utóbbi perújítási ok feltételrendszerének alapulvételével kell elbírálni. Ezzel egyébként szintén foglalkozott az ítélőtábla a végzésében.

[14] Ennek során pedig helyesen hivatkozott arra, hogy a hamis bizonyíték felhasználására alapított perújítás feltétele az, miszerint a perújítási okként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen ügydöntő határozat meghozatalát nem bizonyítottság hiánya zárta ki, és e bűncselekmény a bíróság vádról rendelkező ügydöntő határozatát érdemben befolyásolta [Be. 637. § (3) bek. a) és b) pont].