Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

3335/2024. (IX. 23.) AB határozat

alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a Kúria Bpfk.III.1.502/2022/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.

Indokolás

I.

[1] 1. Simon Valentin (a továbbiakban: indítványozó) személyesen eljárva alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kérte a Győri Ítélőtábla Bpi.III.353/2022/5. számú végzése, valamint a Kúria Bpfk.III.1.502/2022/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

[2] Az indítványozót az alapügyben a Győri Törvényszék 2018. július 12-én kihirdetett Fk.130/2017/83. számú ítéletével bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében, ezért 8 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2019. január 9-én meghozott Fkf.111/2018/12. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet az indítványozó vonatkozásában helybenhagyta. Az indítványozó két alkalommal is perújítási indítványt terjesztett elő, amelyeket az ítélőtábla a 2019. június 13-án meghozott, a Kúria Bpkf.II.895/2019/3. számú végzésével 2019. október 14-én véglegessé vált Bpi.III.148/2018/5. számú, és a 2020. október 7-én meghozott, a Kúria Bpkf.II.11/2021/3. számú végzésével 2021. március 2-án véglegessé vált Bpi.III.266/2020/13. számú határozatával mint alaptalanokat, elutasított.

[3] Az indítványozó ezt követően újabb perújítási indítványt terjesztett elő, amelyet az ítélőtábla Bpi.III.353/2022/5. számú végzésével ismét elutasított. A végzés indokai szerint az indítványozó által felhozott újként hivatkozott bizonyíték az alapügyben másodfokon eljáró bíróság számára ismert volt, így az nem minősül új bizonyítéknak. Az ítélőtábla indokai szerint sem a csatolt hanghordozó, sem a becsatolt orvosi iratok nem minősülnek új bizonyítéknak, a perújítási indítvány kizárólag a bizonyítékok újraértékelését célozza. Az ítélőtábla részletesen foglalkozott azzal is, hogy az ügyben nincs olyan körülmény, amely megalapozhatná a perújítás elrendelését.

[4] Az indítványozó fellebbezést nyújtott be a perújítást elutasító végzés ellen, és részletesen kifejtette, hogy a megjelölt bizonyítékok miért minősülnek újnak. A Legfőbb Ügyészség Kf.Bf.1426/2022. számú átiratában kifejtette, hogy a perújítási indítványban megjelölt bizonyítékok csak új bizonyítási eszközök, de nem tekinthetők a perújítás elrendeléséhez nélkülözhetetlen új bizonyítéknak. A Kúria végzésének indokolásában rámutatott arra, hogy az indítványozó által újként megjelölt bizonyítékok nem tekinthetők új bizonyítéknak. Mindezekre tekintettel a Kúria 2023. február 28-án meghozott Bpkf.III.1.502/2022/2. számú végzésével helybenhagyta a perújítási indítvány elutasítását.

[5] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Abtv. 27. §-a alapján kéri a Győri Ítélőtábla Bpi.III/353/2022/5. számú végzése, valamint a Kúria Bpfk.III/1.502/2022/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

[6] Az indítványozó az Alkotmánybíróság Főtitkára tájékoztatását és hiánypótlási felhívását követően az Alaptörvény XV. cikke, valamint XXVIII. cikk (1) és (3) bekezdése vonatkozásában tartotta fenn indítványát. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (3) bekezdésének sérelmére hivatkozott azzal összefüggésben, hogy a perújítási eljárás során nem küldték meg részére az ügyészi átiratot, így nem volt lehetősége az ellen védekezést előterjeszteni. Hivatkozott továbbá az egyenlő bánásmód sérelmére, valamint az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdésére, a B) cikk (1) bekezdésének sérelmére azon az alapon, hogy nem volt lehetősége és megfelelő ideje a felkészülésre az ügyészi indítvánnyal szemben.

II.

[7] 1. Az Alaptörvénynek az alkotmányjogi panaszban hivatkozott rendelkezései:

"B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam."

"R) cikk (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek."

"XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

(3) A nők és a férfiak egyenjogúak.

(4) Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.

(5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket."

"XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el."

"XXVIII. cikk (3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt."

[8] 2. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) indítvánnyal érintett rendelkezései:

"643. § (2) A perújítási indítványt a bíróság tanácsülésen bírálja el.

(3) A bíróság a perújítási indítvány érkezését követően - ha azt az ügyészség nem csatolta - beszerzi az alapügy ügyiratait.

(4) Ha a perújítási indítványt a bíróságnál terjesztették elő, a bíróság azt az alapügy bírósági ügyirataival együtt, a 642. §-ban meghatározott intézkedések megtétele érdekében megküldi az ügyészségnek. Az ügyészség az alapügy ügyiratait a nyilatkozatával együtt egy hónapon belül visszaküldi a bíróságnak. Ha az ügyészség a 642. § (6) bekezdése alapján perújítási nyomozást rendelt el, a határidőt a perújítási nyomozás elvégzésétől kell számítani.

(5) A bíróság kézbesíti az ügyészség nyilatkozatát a perújítási indítvány előterjesztőjének. A terhelt és a védő részére kézbesíteni kell a más által előterjesztett perújítási indítványt és az arra tett ügyészségi nyilatkozatot.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott személyek a perújítási indítványra, illetve az ügyészség nyilatkozatára a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt tehetnek."

III.

[9] 1. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatósága feltételeinek vizsgálatakor az alábbiakat állapította meg.

[10] Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ezért tanácsban eljárva mindenekelőtt megvizsgálta, teljesültek-e az indítvány befogadhatóságának az Abtv.-ben meghatározott feltételei.

[11] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani az ügyben első fokon eljáró bírósághoz címezve, amely jelen ügyben teljesült. Az indítványozó jogosultnak és érintettnek is tekinthető, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő alkotmányjogi panaszát. Az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, így az indítvány e tekintetben is megfelel a törvényi feltételeknek.

[12] Az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz az Abtv. 52. § (1) bekezdésében foglalt további formai követelményeknek csak részben felel meg. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést (az Abtv. 27. §-át), az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [XXVIII. cikk (1) és (3) bekezdése], a támadott bírói döntést, valamint rögzíti a kifejezett kérelmet a bírósági döntés megsemmisítésére.

[13] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban hivatkozott az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, valamint az R) cikk (2) bekezdésének sérelmére is. Ennek kapcsán az Alkotmánybíróság emlékeztet arra, hogy alkotmányjogi panasz csak Alaptörvényben foglalt jog sérelmére alapítható. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével összefüggésben az Alkotmánybíróság hivatkozott arra, hogy jelenlegi gyakorlatában csupán a jogállamiság részeként értelmezett visszamenőleges hatály tilalma avagy a jogszabályok hatálybalépésével kapcsolatos kellő felkészülési idő hiánya szolgálhat alkotmányjogi panasz alapjául (lásd: 3121/2015. (VII. 9.) AB határozat, Indokolás [89]; 3051/2016. (III. 22.) AB határozat, Indokolás [14]; 3167/2016. (VII. 22.) AB végzés, Indokolás [13]; 35/2017. (XII. 20.) AB határozat, Indokolás [14]; 3059/2018. (II. 20.) AB végzés, Indokolás [7]; 3039/2019. (II. 20.) AB végzés, Indokolás [10]; 3149/2022. (IV. 1.) AB végzés, Indokolás [18]). Mivel a jelen esetben az alkotmányjogi panasz ilyen irányú indokolást nem tartalmaz, ezért a B) cikk (1) bekezdésének sérelme a jelen alkotmánybírósági eljárásban nem volt érdemben vizsgálható. Az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdésével kapcsolatban az Alkotmánybíróság jelen ügyben is fenntartja a korábbi következetes gyakorlatát, miszerint valamely államcél vagy egyéb alaptörvényi rendelkezés megsértésének a megállapítása alkotmányjogi panasz keretében nem indítványozható, mert az nem minősül az Alaptörvényben biztosított jognak, ezért ezen alaptörvényi rendelkezéssel összefüggésben érdemi vizsgálat lefolytatásának nincs helye (3231/2017. (X. 3.) AB végzés, Indokolás [21]; 3203/2015. (X. 14.) AB végzés, Indokolás [9]; 3386/2020. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [14]) (3044/2021. (II. 19.) AB végzés, Indokolás [28]).

[14] Nem felel meg az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja szerinti kritériumnak sem, amely szerint a kérelemnek egyértelműen meg kell jelölnie az indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában hivatkozott az Alaptörvény XV. cikkének sérelmére, indítványkiegészítésében megjelölte az Alaptörvény XXIV. cikkének sérelmét, azonban nem terjesztett elő alapjogi indokolást, és nem fejtette ki alkotmányos érvekkel alátámasztva, hogy a bírói döntés miért sérti a megjelölt alaptörvényi rendelkezéseket.

[15] 2. Az Abtv. 29. §-ában meghatározottak szerint az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának további feltétele, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így bármelyik kimerítése önmagában megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását.

[16] Az Alkotmánybíróság álláspontja az alkotmányjogi panasz a védelem értesítésének elmaradásával kapcsolatban vet fel olyan kérdést, amely indokolja az indítvány befogadását és érdemi vizsgálatát. Az indítványozó azt sérelmezi, hogy a perújítási eljárásban nem küldték meg részére az ügyészség nyilatkozatát. A Be. 643. § (5) és (6) bekezdései alapján a bíróság kézbesíti az ügyészség nyilatkozatát a perújítási indítvány előterjesztőjének, amelyre a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt tehet. Alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, hogy az ügyészség nyilatkozatának meg nem küldése sérti-e a tisztességes eljáráshoz való jogot, illetve a védelemhez való jogot. Szintén az érdemi vizsgálat lefolytatását indokolja annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy az ügyészségi nyilatkozat meg nem küldése a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet idézett-e elő.

[17] 3. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság tanácsa a 2023. december 12. napján tarott ülésén az alkotmányjogi panaszt befogadta.

IV.

[18] Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott.

[19] 1. Az Alkotmánybíróság először áttekintette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog, valamint a XXVIII. cikk (3) bekezdésében rögzített védelemhez való jognak az ügy megítélése szempontjából releváns alkotmányos elveit.

[20] 1.1. A tisztességes eljáráshoz való jog mindenki számára biztosítja a jogot ahhoz, hogy az ellene emelt vádat, vagy valamely perben jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. "A "tisztességes eljárás" (fair trial) követelménye nem egyszerűen egy a bíróságnak és az eljárásnak itt megkövetelt tulajdonságai közül (ti. mint "igazságos tárgyalás"), hanem az idézett alkotmányi rendelkezésben foglalt követelményeken túl - különösen a büntetőjogra és -eljárásra vonatkozóan - az 57. § többi garanciájának teljesedését is átfogja. Sőt, az Egyezségokmánynak és az Emberi Jogok Európai Egyezményének - az Alkotmány 57. §-a tartalmához és szerkezetéhez mintát adó - eljárási garanciákat tartalmazó cikkei általában elfogadott értelmezése szerint a fair trial olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni. Ezért egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás "méltánytalan" vagy "igazságtalan", avagy "nem tiszteséges"." ([6/1998. (III. 11.) AB határozat, ABH 1998, 91, 95; ld. legutóbb: 3029/2024. (I. 24.) AB határozat, Indokolás [86]).

[21] Az Alkotmánybíróság gyakorlatában továbbá a "tisztességes eljárásnak az egyezmény- és alkotmányszövegekben nem nevesített, de általánosan és nem vitatottan elismert eleme a "fegyverek egyenlősége", amely a büntetőeljárásban azt biztosítja, hogy a vádnak és a védelemnek egyenlő esélye és alkalma legyen arra, hogy a tény- és jogkérdésekben véleményt formálhasson és állást foglalhasson. A fegyverek egyenlősége nem minden esetben jelenti a vád és a védelem jogosítványainak teljes azonosságát, de mindenképpen megköveteli, hogy a védelem a váddal összevethető súlyú jogosítványokkal rendelkezzen. A fegyverek egyenlőségének egyik feltétele (és a nemzetközi szervek esetjogában is leginkább kimunkált területe) a felek mindegyikének személyes jelenléte az eljárási cselekmények során, illetve egyes eljárási szereplők (például szakértők) megtartása semleges pozícióban. A másik feltétel, hogy az ügyben releváns adatokat a vád, illetve a terhelt és a védő ugyanolyan teljességben és mélységben ismerhessék meg. Itt érintkezik a fair trial elve a védelemhez való jog hatékonyságának és a védelemre való felkészülés kellő idejének és eszközeinek követelményével" ([6/1998. (III. 11.) AB határozat, ABH 1998, 91, 95; l. legutóbb: 3029/2024. (I. 24.) AB határozat, Indokolás [87]).

[22] 1.2. A védelemhez való jog alkotmányos büntetőeljárási alapelve az eljárás egész menetében számtalan részletszabályban ölt testet. A védelemhez való jog a terhelt azon jogaiban, illetve a hatóságok azon kötelezettségeiben realizálódik, amelyek biztosítják, hogy a vele szemben érvényesített büntetőjogi igényt megismerje, arról álláspontját kifejthesse, az igénnyel szembeni érveit felhozhassa, a hatóságok tevékenységével kapcsolatos észrevételeit és indítványait előterjeszthesse, továbbá védő segítségét vehesse igénybe. A védelemhez való jog tartalmát képezik a védő azon eljárási jogosítványai, illetve a hatóságok azon kötelezettségei, amelyek részéről a védelem ellátását lehetővé teszik (15/2016. (IX. 21.) AB határozat, Indokolás [36]; 3188/2021. (V. 19.) AB határozat, Indokolás [20]).

[23] 1.3. Léteznek olyan jogalkotói, jogalkalmazói aktusok, amelyek egyaránt, egyszerre vetik fel a tisztességes eljáráshoz való jog (akár valamelyik nem nevesített részjogosultságának) és a védelemhez való jog sérelmét (például 21/2020. (VIII. 4.) AB határozat, Indokolás [54]; 3/2021. (I. 7.) AB határozat, Indokolás [23]; 3188/2021. (V. 19.) AB határozat, Indokolás [21]).

[24] Az ügymegismerési jogosultságokat az Alkotmánybíróság hagyományosan a védelemhez való jog és a fegyveregyenlőség elve metszéspontjában helyezi el. Az Alkotmánybíróság alapvetően a hatékony és megfelelő felkészülést biztosító védelemhez/védekezéshez való jog részeként és a fegyveregyenlőség garanciájaként kezeli "az iratbetekintéshez, a dokumentumok birtoklásához való jogot (amely az "eljárásban szereplő adatok és dokumentumok teljes megismerése és - megfelelő biztosítékok között - birtoklását" jelenti)." (6/1998. (III. 11.) AB határozat, ABH 1998, 91, 96; 3223/2018. (VII. 2.) AB határozat, Indokolás [60]-[61]; 3188/2021. (V. 19.) AB határozat, Indokolás [22]). Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata értelmében "[a] védelmet megillető jogok magukban foglalják az ügy megismerését és az ügy előbbre vitelét célzó jogokat is. Az ügy megismerését biztosító jogok közé tartozik a jog a hatósági határozatok, intézkedések megismerésére, az iratbetekintésre és a jelenléthez való jog is" (15/2016. (IX. 21.) AB határozat, Indokolás [38])." (3046/2019. (III. 14.) AB határozat, Indokolás [96]).

[25] Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata alapján megállapítja, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog részét képező fegyveregyenlőség elvének és az alkotmányos jogként felfogott védelemhez való jognak van egy közös halmaza, amelybe az ügy megismerésével, a nyilatkozattételhez, álláspont megismertetéséhez kapcsolódó terhelti-védői jogosítványok is beleértendőek. Ezek gyakorlását teszi lehetővé a bíróság eljárási törvényekben meghatározott értesítési kötelezettsége. Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság jelen ügyben is az alkotmány­jogi panaszban írtakkal egyezően, egymásra tekintettel értelmezte a fegyveregyenlőség elvét és a védelemhez való jogot (3188/2021. (V. 19.) AB határozat, Indokolás [22]).

[26] 2. Az Alkotmánybíróság bekérte a büntetőügy iratait, és a bemutatott elvek fényében az indítvány alapjául szolgáló ügyet a konkrét tények alapján részleteiben is áttekintette.

[27] A konkrét ügyben az indítványozó több alkalommal kezdeményezett perújítási eljárást. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben azt kifogásolta, hogy nem küldték meg számára az ügyészség nyilatkozatát, így arra nem tudott észrevételt tenni. Az indítványozó a perújítás megengedhetőségét első fokon elutasító végzés ellen fellebbezést terjesztett elő, fellebbezésében azonban nem hivatkozott az ügyészségi nyilatkozat részére történő megküldésének elmaradására. A Kúria kifogásolt végzésének indokolása alapján megállapítható, hogy az ügyészségi nyilatkozat alapvetően azt indokolta, hogy a bíróságok gyakorlata alapján a perújításhoz csatolt hanghordozó és a terhelt írásos nyilatkozata miért nem tekinthető a perújítás elrendeléséhez szükséges új bizonyítéknak. Az indítványozó fellebbezésében részletesen indokolta, hogy a bíróságok arra vonatkozó jogértelmezése, hogy mi minősül a perújítás alapjául szolgáló új bizonyítéknak, korlátozza jogorvoslati jogának gyakorlásában.

[28] 2.1. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem minden eljárásjogi szabálysértés eredményezi a tisztességes eljáráshoz és védelemhez való jog megsértését. Az ügymegismerési és nyilatkozattételi jogosultságokkal kapcsolatban az Alkotmánybíróság arra mutatott rá, hogy a fegyveregyenlőség elvének a "lényege az ügy szempontjából jelentős nyilatkozatokhoz és bizonyítékokhoz való hozzáférés mindkét fél számára, valamint lehetőség arra, hogy észrevételeit előadhassa a bíróság előtt" (3100/2015. (V. 26.) AB határozat, Indokolás [115]). Azt, hogy az ügy szempontjából mi minősül jelentős nyilatkozatnak, bizonyítéknak, az Alkotmánybíróság esetről esetre vizsgálja. Az Alkotmánybíróság több ügyben hangsúlyozta azt is, hogy "a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog nemcsak az adott bírósági eljárás sajátosságaihoz, hanem az adott eljárási szak sajátos eljárási szabályaihoz is igazodik (például elsőfokú eljárás, rendes és rendkívüli jogorvoslati szak). Ebből következően nem feltétlenül ugyanazokat a garanciákat jelenti minden eljárási szakban (lásd a felülvizsgálat mint rendkívüli jogorvoslat vonatkozásában: 3027/2018. (II. 6.) AB határozat, Indokolás [39])." (3303/2020. (VII. 24.) AB határozat, Indokolás [53]).

[29] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal összefüggésben vizsgált eljárásjogi szabálysértés megítélése során azt is értékelni kell, hogy az milyen súlyú, milyen hatást gyakorol az indítványozó jogi helyzetére, a büntetőeljárás mely szakaszában következik be, milyen potenciális hatást gyakorol a terhelt eljárási jogainak érvényesülésére (vö. védekezés ellehetetlenítése, terhelt terhére bejelentett fellebbezésről való értesítés elmaradása).

[30] Az Alkotmánybíróság a fellebbezés (és az arra vonatkozó ügyészségi átirat) kézbesítésének elmaradásával összefüggésben állapította meg, hogy az, hogy a védelem rendelkezzen a számára kedvező (tudomásul vett) elsőfokú határozattal szemben bejelentett ügyészi fellebbezéssel, és arra vonatkozóan álláspontját kifejthesse, a terhelti jogok érvényesülése, és ennek következtében a tisztességes eljárás szempontjából garanciális, törvényi biztosíték. Jelentőségét fokozhatja, ha a konkrét ügyben másodfokú bíróság egyébként a védelemmel nem ismertetett ügyészi fellebbezésben foglaltakra alapozza határozatát. Erre tekintettel állapította meg az Alkotmánybíróság, hogy a fellebbezésről történő értesítés elmaradása súlyosan csorbította az eljárásban résztvevő, sőt az alapul fekvő kártalanítási eljárást kezdeményező indítványozónak az eljárási jogait" (3412/2020. (XI. 26.) AB határozat, Indokolás [28]).

[31] Az Alkotmánybíróság ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a kézbesítés elmaradása értékelhető eljárási szabálysértésként, de nem minden esetben jelenti az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdésében elismert védelem jogának helyrehozhatatlan sérelmét. (25/2013. (X. 4.) AB határozat, Indokolás [52]). Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az alaptörvény-ellenesség megállapíthatósága szempontjából a kézbesíteni elmulasztott irat tartalmának is jelentősége van. Attól ugyanis, hogy a kézbesítés elmaradása formálisan esetleg kimerítheti egy szakági eljárási szabály megsértését, még nem biztos, hogy ez szükségképpen magával vonja a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmének megállapíthatóságát és ezáltal a bíróság döntésének megsemmisítését is (3064/2019. (III. 29.) AB határozat, Indokolás [21]; 3419/2021. (X. 15.) AB végzés, Indokolás [20]).

[32] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Alaptörvényből nem következik, hogy a jogvitában résztvevő felek minden egyes beadványra - még azokra is, amelyek újabb szempontokat nem vetnek fel - reagálni tudjanak. A jogszabály valóban előírja a kézbesítést, azonban ennek elmaradása az alaptörvény-ellenesség szempontjából csak akkor bírna jelentőséggel, ha emiatt egy újabb szempontokat felvető ellenkérelemre nem tudna reagálni a felperes/kérelmező. (3064/2019. (III. 29.) AB határozat, Indokolás [25]).

[33] 2.2. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján "az egyes részjogosítványokból fakadó garanciákat mindig az adott eljárásfajta keretein belül vizsgálja. Az Alkotmánybíróság ezért szükségképpen vizsgálja a jogvita természetét, és az alkalmazandó eljárási törvény rendelkezéseit annak megítélése végett, hogy a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog követelményei az adott eljárás keretein belül érvényesültek-e." (3303/2020. (VII. 24.) AB határozat, Indokolás [54]).

[34] Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésében megállapította, hogy a tanácsülésről szóló értesítés és az ügyészi észrevétel kézbesítésének elmaradása alkalmas lehet a fegyveregyenlőség elve és a védelemhez való jog lényeges tartalmának megsértésére. (3188/2021. (V. 19.) AB határozat, Indokolás [29]). Az Alkotmánybíróság jelen ügyben azonban arra a megállapításra jutott, hogy az ügyészségi nyilatkozat megküldésének elmaradása nem értelmezhető a fegyveregyenlőség és a védelemhez való jog megsértésének.

[35] Az Alkotmánybíróság figyelembe vette, hogy a konkrét ügyben a perújítási indítványt a Be. 637. § (1) bekezdés c) pontja alapján terjesztette elő az indítványozó, amellyel kapcsolatban egyértelmű, és az indítványozó számára is ismert volt, hogy mi a bírói gyakorlat álláspontja a perújítást megalapozó új bizonyítékokról. Az ügyészségi nyilatkozat nem tartalmazott olyan új elemet, amelyet az eljárás során akár az indítványozó, akár a bíróság korábban nem ismert volna, így kizárt az, hogy a másodfokú bíróság a perújítással kapcsolatos két releváns álláspont közül csak az egyiket ismerhette volna meg, és így hozta volna meg döntését. Figyelembe kell venni továbbá azt a körülményt is, hogy a perújítást a terhelt terjesztette elő, így eleve kizárt volt, hogy az ügyészségi észrevétel folytán az indítványozó helyzete hátrányosabb legyen a másodfokú bíróság döntése nyomán, mint amilyen az elsőfokú döntés kihirdetésekor volt. (l. ehhez 3412/2020. (XI. 26.) AB határozat, Indokolás [28]; 3188/2021. (V. 19.) AB határozat, Indokolás [34]).

[36] Az Alkotmánybíróság megjegyzi továbbá, hogy gyakorlata szerint egy bírói döntés megsemmisítésének további feltétele az is, hogy az - alaptörvénysértés szintjét elérő - eljárási szabálysértés az érintett bírósági döntés alaptörvény-ellenességét eredményezze. Az Alkotmánybíróság a konkrét ügy tekintetében - összhangban a 3188/2021. (V. 19.) AB határozatban foglaltakkal - kiemeli azt is, hogy a jogerős végzést hozó bíróság az elsőfokú bírósági eljárás egészét átfogóan értékelte, tehát a perújítás megengedhetőségének jogerős elutasítása nem az ügyészségi nyilatkozaton alapult (Indokolás [35]). A konkrét ügy sajátosságai alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az ügyészségi nyilatkozat kézbesítésének elmaradása az indítványozó oldalán nem idézett elő alaptörvény-ellenességet.

[37] 3. Az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálat során azt állapította meg, hogy nem sérült az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való joga, valamint a XXVIII. cikk (3) bekezdésében foglalt védelemhez való joga. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.

Budapest, 2024. szeptember 10.

Dr. Horváth Attila s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Juhász Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Juhász Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó Marcel s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Varga Réka s. k.,

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/639/2023.

Tartalomjegyzék