A Szegedi Ítélőtábla Pf.20733/2011/2. számú határozata ajándék visszakövetelése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 235. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék P.22024/2010/26., Szegedi Törvényszék P.22024/2010/28., *Szegedi Ítélőtábla Pf.20733/2011/2.*, Kúria Pfv.21000/2012/8. (BH 2013.12.339)

***********

SZEGEDI ÍTÉŐTÁBLA

Pf.II.20.733/2011/2.szám

A Szegedi Ítélőtábla dr. Stern Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek - dr. Horváth László ügyvéd által képviselt I.r., a személyesen eljáró II.r. és a dr. Bertók Gábor ügyvéd által képviselt III.r. alperesek ellen ajándék visszakövetelése iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság (Szegedi Törvényszék) 2011. szeptember 29. napján kelt 1.P.22.024/2010/28. számú végzésével kijavított 2011. szeptember 23. napján kelt 1.P.22.024/2010/26. számú ítélete ellen az I.r. alperes 30. sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja.

Mellőzi az elsőfokú ítéletnek az ingatlanügyi hatóság megkeresésére irányuló rendelkezését és az I. r. alperes eljárási illeték és perköltség fizetésére kötelezését.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 500 000 (ötszázezer) Ft elsőfokú és 250 000 (kettőszázötvenezer) Ft másodfokú perköltséget.

A felperes köteles megfizetni az illetékes állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak 624 000 (hatszázhuszonnégyezer) Ft elsőfokú és 624 000 (hatszázhuszonnégyezer) Ft másodfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az I. és a II.r. alperesek házastársak, közöttük a házasság felbontása és vagyoni kérdések rendezése tárgyában per van folyamatban. A felperes a II.r. alperes édesanyja. A házastársak a házasságkötést követően a felperes tulajdonát képező (település neve, ingatlan 1. címe) szám alatti ingatlanba költöztek, azt a

- 2 -

felperessel megosztva használták. A peres felek 2003. május 14-én adásvételi szerződést kötöttek egymással, amely szerint az I. és a II.r. alperesek megvásárolták a fenti ingatlant 12 millió forint vételárért. A szerződésben rögzítésre került, hogy a vevők 6 millió forint vételárrészt átadtak az eladónak, a hátralékos 6 millió forint vételár megfizetésére pedig a III.r. alperes szentesi fiókjától igényelt lakásvásárlási kölcsönből vállaltak kötelezettséget. A szerződés 3.) pontjában rögzített, a felperes lakáshasználati jogának biztosítására vonatkozó szerződéses kikötés miatt a pénzintézet a kölcsön folyósítását nem vállalta, ezért a 2003. május 15-én kelt megállapodással a felek a szerződést felbontották. A megállapodás a kifizetett 6 millió forint vételárrész visszafizetésére nézve rendelkezést nem tartalmaz.

A felek 2003. május 16-án újabb adásvételi szerződést kötöttek, amely tartalmilag megegyezik a 2003. május 14. napján kelt megállapodásban foglaltakkal azzal, hogy az nem tartalmazza a felperes használati jogára vonatkozó rendelkezést. A szerződést a felek 2003. június 6. napján módosították akként, hogy az ingatlan vételárát 10 400 000 Ft-ra mérsékelték, figyelemmel az ingatlan banki értékbecslés által megállapított forgalmi értékére. Megállapították, hogy a vevők a vételárból 5 340 000 Ft-ot kötelesek a III.r. alperesi pénzintézettől igényelt lakásvásárlási kölcsönből megfizetni, míg az eladó 940 000 Ft visszafizetését vállalta, amelynek átvételét az I. és a II.r. alperesi vevők elismerték.

A felperes az alperesek között létrejött kölcsönszerződés alapján a III. r. alperes által folyósított 5 340 000 Ft-ot a vételárhátralék teljesítéseként átvette, majd a 2003. június 13-án kelt bejegyzési engedélye alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került az I. és a II. r. alperesek ½-½ arányú tulajdonjoga. Egyidejűleg a III. r. alperes által nyújtott kölcsön biztosítására 5 340 000 Ft és járulékai erejéig az ingatlanügyi hatóság a III. r. alperes javára jelzálogjogot valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyzett be az ingatlan tulajdoni lapjára. A III.r. alperes által folyósított összeg felhasználásával a II. r. alperes megvásárolta a (település neve, ingatlan 2. címe) alatti lakásingatlant a felperes holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten.

A felperes módosított keresetében kérte a perbeli ingatlan vonatkozásában az I. és a II.r. alperesek tulajdonjogának törlése mellett saját tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási visszajegyzését, s a III.r. alperes ennek tűrésére kötelezését. Keresetét arra alapította, hogy a perbeli adásvételi szerződés érvénytelen, mert jogszabályba, valamint jóerkölcsbe ütközik, továbbá színlelt. Előadta, hogy a felek között tulajdon-átruházásra irányuló szándék nem volt, a szerződést azért kötötték meg, hogy az I. és a II.r. alperesek kedvező kamatozású kölcsönhöz jussanak. Állítása szerint a vételár kifizetése nem történt meg, a kölcsön összegét az I. és a II.r. alperesek használták fel a (ingatlan 2. címe) utcai lakás megvásárlására.

- 3 -

Pf.II.20.733/2011/2.szám

Az I.r. alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy az adásvétel a felek valós szerződési akaratát tükrözte, az abban foglaltaknak megfelelően vételár fizetési kötelezettségüknek a II. r. alperessel együtt eleget tettek; az 1997. és 2003. közötti időszakban néhány százezer forintos részletekben összesen 6 millió forintot megfizettek a felperesnek, s a pénzintézeti kölcsönből fedezett vételárrészt is felvette a felperes, annak felhasználásával került megvásárlásra a II.r. alperes különvagyonaként kezelt lakás a felperes haszonélvezeti jogával terhelten.