BH 1998.6.279 A tartós házasság reményében adott ajándék nem követelhető vissza, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta [Ptk. 582. § (3) bek., PK 76. sz.].

A peres felek 1986-ban kötöttek házasságot. Az együttélést a felperes különvagyonát képező ingatlanban folytatták, melyre az életközösség alatt értéknövelő ráfordításokat is eszközöltek.

A hosszú éveken át gyermektelen házasságban 1994. október 9-én született meg a felek Tibor nevű gyermeke. Az alperes terhessége alatt a felperes házasságon kívüli kapcsolatot létesített, melyet az alperes megbocsátott, majd az 1994. szeptember 26-án kelt ajándékozási szerződéssel a felperes a perbeli ingatlan 1/2 részét ajándékozás címén az alperes tulajdonába adta. A juttatás indoka vagy feltétele sem az okiratból, sem a felperes akkori nyilatkozataiból nem állapítható meg.

A gyermek megszületése után a felek házassága végleg megromlott, életközösségük 1995 májusában megszűnt. A felperes által előterjesztett kereset folytán a bíróság a házasságot az 1996. április 22-én jogerőre emelkedett ítéletével a felek egyező akaratnyilvánítása alapján felbontotta.

A felperes az ajándék visszakövetelése iránt megindított perben arra hivatkozott, hogy az ajándékozásra a házasság tartósságának reményében került sor, ez a feltevés véglegesen meghiúsult, ezért a Ptk. 582. §-ának (3) bekezdése szerint kérte az ajándékozási szerződés "felbontását".

A bíróság jogerős ítéletével az ajándék visszakövetelése iránti keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperest az ajándékozásra a közös gyermek megszületése és az alperes megbocsátása indította, ilyen körülmények között azonban az sem kétséges, hogy a fenti motívumok csak a felperes által is hivatkozott tartós házasság reményében váltak meghatározóvá a felperesi szándék kialakításában. A jelen perben lefolytatott bizonyítás adatai azonban aggálytalanul igazolták, hogy a házasság végleges megromlásában a felperes magatartása hatott közre, ő kérte a házasság felbontását is. A bírói gyakorlat a PK 76. sz. állásfoglalás nyomán következetes abban, hogy a tartós házasság reményében adott ajándék nem követelhető vissza, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta. Az ajándék visszakövetelése iránti perekben ezért akkor is vizsgálhatók a házasság megromlására vezető okok, ha a házasság jogerős felbontása az okok vizsgálata nélkül történt. A felperes nem bizonyította, hogy együttélésüket az alperes szakította meg, a rendelkezésre álló adatok szerint a házasság felbontására a felperes kérelmére és az ő magatartása miatt került sor, így a Ptk. 582. §-ának (3) bekezdésére alapított jogcímen az ajándékot nem követelheti vissza.

A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, melyben jogszabálysértésre nem hivatkozott, csupán azt hangsúlyozta, hogy a bíróság a házasságot a megromláshoz vezető okok vizsgálata nélkül bontotta fel, az ajándékozásra pedig az alperes kívánságára került sor, aki a juttatáshoz, mint feltételhez kötötte a házassági életközösségük helyreállítását, ezt azonban tartós együttélés nem követte.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.