A Kúria Gfv.30003/2015/5. számú precedensképes határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 297. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 38. §] Bírók: Csőke Andrea, Pethőné dr. Kovács Ágnes, Török Judit

A határozat elvi tartalma:

Az óvadékként letett összeg meghatározott jogviszonyok biztosítékául szolgál. Az 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 297. § (1) bekezdése szerint beszámításnak nincs helye olyan szolgáltatással szemben, amelyet megállapodás alapján meghatározott célra kell fordítani. Ha az óvadék jogosultja nem fizeti vissza az 1991. évi LXIX. tv. 38. § (5) bekezdése alapján a felszámolás alá került óvadékot nyújtónak a fennmaradt összeget, az így keletkező tartozásába nem számíthatja be más, óvadékkal nem biztosított, ki nem elégített követelésit, mert a beszámítást a Ptk. 297. § (1) bekezdése kizárja 1959. IV. Tv. 297. § (1), 1991. XLIX. Tv. 38. § (5)

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék G.20757/2013/5., Győri Ítélőtábla Gf.20040/2014/6., *Kúria Gfv.30003/2015/5.* (BH 2015.11.309)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.VII.30.003/2015/5.

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a felszámoló meghatalmazása alapján eljárt Megay Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Halász Tamás jogtanácsos által képviselt alperes ellen 18.577.788 Ft tőke és járulékai megfizetése iránt a Győri Törvényszéken G.20.757/2013. számon indított perében, a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.040/2014/6. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 10. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel érintett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 400.000 (négyszázezer) Ft másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi továbbá, hogy 1.857.778 (egymillió-nyolcszázötvenhétezer-hétszázhetvennyolc) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket az államnak felhívásra fizessen meg.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes az alperes bankkal 2012. április 19-én óvadéki betéti szerződést kötött, mely alapján a felperes 28.366.000 Ft-ot lekötött az alperes bank által vezetett számlán, az óvadéki szerződés mellékletében részletezett szerződésekből a felperest az alperessel szemben terhelő fizetési kötelezettségek biztosítására.

A felperes felszámolását a bíróság 2013. május 13-án indította meg, felszámolóként a T. Kft.-t rendelve ki.

A felperes felszámolója - az alperesi bankkal kötött más szerződések mellett - 2013. augusztus 2-án az óvadéki betéti szerződést azonnali hatállyal felmondta.

A felszámoló az alperes hitelezői igényét visszaigazolta, melyből 28.682.376 Ft-ot mint lejárt követelést vett nyilvántartásba. Bankgaranciából eredő függő követelésként 21.788.282 Ft-ot mint le nem járt tőkekövetelést, és 804.467 Ft-ot mint jövőbeni jutalékot fogadott el.

A felperes 2013. augusztus 28-án és október 3-án felszólította írásban az alperest az óvadéki betéti számlán zárolt összeg felperes pénzforgalmi számlájára történő átvezetésére. Az alperes 2013. október 9-én 11.630.074 Ft-ot átutalt a felperes számlájára.

A felperes módosított keresetében egyrészt 18.577.788 Ft tőke és annak 2013. augusztus 14-től a kifizetésig járó késedelmi kamata, másrészt 11.630.074 Ft tőkének 2013. augusztus 4-től október 9-ig lejárt késedelmi kamataként 136.614 Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest, harmadrészt elszámolásra kérte kötelezni az alperest 2013. május 13-tól az általa vezetett óvadéki betétszámláról teljesített kifizetések tekintetében. Keresetét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 38. § (5) bekezdésének arra a szabályára alapította, mely szerint az óvadék jogosultja - az alperes bank - a felszámolás kezdő időpontjától számított három hónapon belül rendelkezhet az óvadéki betéti számlán vezetett pénzösszeggel. Ezt követően a megmaradt összeget a felszámolási vagyonba kell utalnia és csak mint zálogjogosult, a felszámolás körében juthat hozzá a követeléséhez.

Az alperes a kereset elutasítását kérte azzal, hogy elismerte a módosított kereset szerinti tőke- és késedelmi kamat tartozásának fennálltát, azonban a felszámoló által nyilvántartásba vett 28.682.376 Ft összegű követelése erejéig beszámítási kifogást terjesztett elő, amely a felperes kereseti követelését kioltja. Beszámítási kifogásának jogalapjaként a Cstv. 36. § (1) bekezdésére és 38. § (3) bekezdésére hivatkozott.

Az elsőfokú bíróság a módosított kereseti kérelemnek megfelelően kötelezte az alperest a kifizetésre és az elszámolásra. Álláspontja szerint a felszámolási eljárás során a Ptk. általános anyagi jogi rendelkezései csak a Cstv. speciális anyagi jogi rendelkezéseinek a hiányában alkalmazhatóak. Az alperes bankszámláján kezelt óvadéki összeg a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámolási vagyonba tartozott és a Cstv. az óvadékból történő kielégítés jogát szabályozza. Az alperes csak a Cstv.-ben írt három hónapos határidőben élhet beszámítási jogával, azonban ez a határidő a beszámítási kifogás előterjesztésének időpontjára már eltelt, ezért a beszámítási kifogást alaptalannak találta.

Az alperesnek az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása iránt előterjesztett fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta és a felperes 18.577.785 Ft tőke, valamint 136.614 Ft tőke és járulékai megfizetésére irányuló keresetét elutasította. (Az elszámolásra kötelező ítéleti rendelkezés első fokon jogerőre emelkedett.)

Megállapította, hogy a perben eldöntendő vitás kérdés az volt: a Cstv.-nek az óvadékból való kielégítésre vonatkozó szabályai és a hitelezői követelés beszámítására felhatalmazó törvényi rendelkezések [Cstv. 38. § (3) bekezdése és a 36. § (1) bekezdése] hogyan viszonyulnak egymáshoz.