BH 2002.3.111 I. Az összegében nem vitás hitelezői követelés besorolása tárgyában keletkezett vitát a kifogásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (1) és (2) bek.].

II. Az 1991. évi IL. törvény 1997. évi módosítását megelőzően indult felszámolási ügyekben a felszámolás kezdő időpontját megelőzően lejárt tartozások, valamint a felszámolás kezdő időpontját követően esedékessé vált tartozások késedelmi kamata a kielégítési sorrendbe való besorolás tekintetében osztja a tőke jogi sorsát [Ptk. 301. § (1) és (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (3) bek., 57. § (1) bek. a) és b) pont, az 1993. évi LXXXI. tv.- nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. g) pont, 1997. évi XXVII. tv. 24. §, 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 166. §].

Az adós gazdálkodó szervezet ellen a felszámolási eljárás 1992. évben indult meg, a felszámolási eljárás lefolytatására az 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezései alkalmazandók.

Az adós felszámolója Á. A. munkaviszonyát 1992. június 28. napjára felmondta, egyidejűleg a munkaviszonya megszüntetésével összefüggő bér jellegű juttatásait megállapította. Az adós által fizetendő végkielégítést 9 havi átlagkeresetnek megfelelően állapította meg. A felszámoló az Á. A. javára elismert - nem vitás összegű - 115 483 Ft hitelezői igényből 73 698 Ft-ot a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontjába, 41 785 Ft-ot pedig a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének d) pontjába sorolt be, amelyből 1993. február 3-án 28 871 Ft-ot, 1993 októberében 44 827 Ft-ot, 1996. július 17-én pedig 41 785 Ft-ot fizetett ki.

A hitelező a felszámolótól bér jellegű követelésének, végkielégítésének az esedékességtől a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamata megállapítását és kifizetését is kérte. A kamat megfizetése iránti igényét a felszámoló 1996. augusztus 8-án meghozott intézkedésével elutasította azzal a tájékoztatással, hogy a késedelmi kamat iránti követelést a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének g) pont kategóriájába sorolta be, amely kategóriában fedezet hiányában a követelés kiegyenlítésére nincs lehetőség.

A hitelező a felszámoló intézkedését sérelmezte, ellene jogorvoslat iránti kérelmét 1996. augusztus 14-én a B.-i Bírósághoz nyújtotta be, a bíróság a felperes keresetlevelét a felszámolási eljárást lefolytató bírósághoz tette át. Az elsőfokú bíróság a hitelező kérelmét a felszámoló intézkedése ellen benyújtott kifogásként bírálta el, beszerezte a felszámoló nyilatkozatát, amelyben a felszámoló megerősítette a hitelezőnek adott azt a tájékoztatást, hogy a hitelező részére időközben teljes egészében kifizetett végkielégítés késedelmi kamatát a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjába sorolta be - álláspontja szerint jogszerűen -, és a kifogás elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság a hitelező kifogását elutasította. Megállapította, hogy a felszámoló a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor a hitelező kamatkövetelését a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjába sorolta be.

A végzés ellen benyújtott fellebbezésében a hitelező - tartalma szerint - az elsőfokú bíróság által hozott végzés megváltoztatását kérte annak megállapításával, hogy a felszámoló a késedelmesen, részletekben kifizetett végkielégítéssel együtt annak késedelmi kamatait is köteles lett volna részére megfizetni, a kifizetni elmulasztott kamatok további késedelmi kamatával együtt. Sérelmezte továbbá, hogy a bíróság a kamatok megfizetése iránti kérelmét kifogásnak tekintette, és ilyenként bírálta el. Az adós felszámolója a fellebbezésre nem tett észrevételt.