A Debreceni Törvényszék G.40032/2008/41. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 80. §, 81. §, 217. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 195. §, 200. §, 237. §, 298. §, 361. §, 363. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 4. §, 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. §, 41/2000. (XII. 12.) BM rendelet 1. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

Hajdú-Bihar Megyei Bíróság

Debrecen

7.G.40.032/2008/41.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a dr. Szabó Tamás (4025 Debrecen, Vásáry István utca 7.) ügyvéd által képviselt ... (...) felperesnek, a ... jogtanácsos által képviselt ... (...) alperes ellen bérleti jogviszonyból eredő követelés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A megyei bíróság megállapítja, hogy a felek által 2002. február hó 7. napján az állam tulajdonában, de az alperes kezelésében lévő D. települési 1. hrsz. alatt felvett 1 ha 9863 m² területű ingatlanra kötött bérleti szerződés semmis, amely szerződést viszont 2002. március hó 1. napjától 2007. december hó 31. napjáig hatályossá nyilvánít.

A megyei bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 17 060 000 (tizenhétmillió-hatvanezer) Ft tőkét, valamint ennek 2008. január hó 1. napjától 2008. június hó 30. napjáig évi 14,5 %, 2008. július hó 1. napjától 2008. december hó 31. napjáig évi 15,5 %, 2009. január hó 1. napjától 2009. június hó 30. napjáig évi 17 %, 2009. július hó 1. napjától pedig a kifizetés napjáig, ám legkésőbb 2009. december hó 31. napjáig évi 16,5 %, míg 2010. január hó 1. napjától a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt mértékű késedelmi kamatát.

Ezt meghaladóan a megyei bíróság az alperes viszontkeresetét elutasítja.

Kötelezi a megyei bíróság az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 2 098 523 (kétmillió-kilencvennyolcezer-ötszázhuszonhárom) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, csak az ítélet indokolása ellen irányul, azonban a felek bármelyikének a kérelmére tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k o l á s:

A megyei bíróság a felek nyilatkozata, a csatolt okiratok, valamint B. Sz. M. igazságügyi építész és ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A peres felek egymással 2002. február hó 7. napján bérleti szerződést kötöttek, amellyel az alperes 2002. március hó 1. napjától 10 év határozott időre bérbe adta a felperesnek az állam tulajdonában, de az alperes kezelésében lévő D. települési 1. hrsz. alatt felvett 1 ha 9863 m² területű ingatlant évi 20 000 Ft + áfa díjért, amely mellett a felperes köteles ellátni a "szükséges mindennapi" állagmegóvási teendőket is.

A felek a határozott idő ellenére rendes felmondási jogot is kikötöttek, a felmondás a naptári évfordulóra szólhat egy éves felmondási idő mellett.

A szerződés 6. pontja értelmében a bérlő jogosult értéknövelő beruházásokat végezni az ingatlanon, amelyet, valamint a "mindennapi állagmegőrzést" meghaladó beruházásait a bérbeadó köteles a bérlet megszűntekor egyidejű pénzbeli térítéssel vagy - ha a bérlő megvásárolja a bérleményt - a vételárba való beszámítással megtéríteni a 7. pont alapján.

A bérleti szerződést a bérbeadó részéről az akkori megyei rendőr-főkapitány írta alá, és azt az alperes gazdasági igazgatója ellenjegyezte. A szerződéskötést pályáztatás nem előzte meg.

A szerződés több ízben módosításra került a bérleti díj tekintetében, továbbá megszüntették a felek a szerződés 9. pontjában az árverés útján történő értékesítés esetére a bérlő javára kikötött elővásárlási jogot.

Az ingatlan a felperes által történt birtokbavételkor - amely eredetileg BM lőszerraktárként funkcionált - erősen leromlott állapotú volt.

A felperes az ingatlanon értéknövelő beruházásokat végzett, így az 1. számú pihenőépületet lakássá alakíttatta, a 3. számú épületben gondnoki lakást alakíttatott ki, a sertésólat és takarmánytárolót felújíttatta, hidroforos kutat fúratott, az elektromos áramot visszaköttette, kiépíttette a hálózatot és a térvilágítást, kerítést építtetett, az udvart kitakaríttatta, a területet rendezte, gondozta.

A Központi Nyomozó Ügyészség megbízása alapján 2004. májusában egy folyamatban lévő büntetőeljárás kapcsán igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemény beszerzésére került sor, amely rögzítette a felperes által elvégzett beruházásokat, ennek korabeli forgalmi értéknövelő hatását 10 000 000 Ft-ban határozva meg, egyúttal a "reális" éves bérleti díjat 60-65 000 Ft-ra tette.

A bérleti jogviszony az alperes felmondása folytán 2007. december hó 31. napjával megszűnt. A felperes az ingatlant 2007. december hó 28. napján adta vissza az alperes birtokába, amely alkalommal az ingatlan állapotát a felek rögzítették.

Az alperes nem térítette meg a felperes számára az értéknövelő beruházások ellenértékét, a felperes ezzel összefüggő felszólításai eredménytelenek maradtak.

Az ingatlan forgalmi értéke a bérleti jogviszony megszűnésének az időpontjára vetítetten a felperes beruházásai következtében 17 060 000 Ft-tal növekedett.

A felperes a keresetében az alperest 30 000 000 Ft tőke és ennek 2008. január hó 1. napjától járó, a Ptk. 301/A. §-ának (2) bekezdése szerinti késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni. A felperes a keresetét utóbb, a szakvélemény ismeretében leszállította

17 060 000 Ft tőkére és járulékaira.

Az alperes a felperes keresetének az elutasítását kérte, azt eredetileg csak összegszerűségében vitatta.

A per folyamán az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, és abban a szerződés semmisségére hivatkozással először 15 659 315 Ft, majd 24 861 003 Ft használati díj, és ez utóbbi után 2008. január hó 1. napjától járó késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni a felperest.

A felperes a viszontkereset elutasítását kérte.

A felperes keresete alapos, az alperes viszontkeresete a szerződés semmisségének megállapítására vonatkozó ítéleti rendelkezést meghaladó részben (használati díj) alaptalan.

Az alperes által hivatkozott, a kincstári vagyon kezeléséről, értékesítéséről és az e vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségekről 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. §-a értelmében a rendelet hatálya kiterjed: