183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet

a kincstári vagyon kezeléséről, értékesítéséről és az e vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségekről

Az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Általános és értelmező rendelkezések

1. § E rendelet hatálya kiterjed:

a) a kincstári vagyon vagyonkezelőire, továbbá

b) minden természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely a vagyonkezelése alatt nem álló kincstári vagyonra vonatkozóan vagyonkezelői szerződést kíván kötni.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában kincstári vagyon vagyonkezelője (a továbbiakban: vagyonkezelő) a (2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv és a (3) bekezdés szerinti egyéb vagyonkezelő.

(2) Vagyonkezelő központi költségvetési szerv:

a) a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) a rá irányadó szabályok szerint,

b) az a központi költségvetési szerv, amely kincstári vagyon vagyonkezelésére a KVI-vel szerződést köt,

c) az a központi költségvetési szerv, amelyre a vagyonkezelő - a KVI-vel kötött szerződés alapján - átruházza a vagyonkezelői jogát,

d) az a központi költségvetési szerv, amely 1996. január 1-jén kincstári vagyont kezel, az Áht. 109/F. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vagyonra nézve a vagyonkezelési szerződés megkötéséig is.

(3) Egyéb vagyonkezelő a központi költségvetési szervnek nem minősülő vagyonkezelő, így

a) az a természetes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társasága (a továbbiakban együtt: személy), aki/amely a kincstári vagyon meghatározott körének vagyonkezelésére a KVI-vel szerződést köt, továbbá

b) az a személy, akire/amelyre a vagyonkezelő - a KVI-vel kötött szerződés alapján - átruházza a vagyonkezelői jogát.

(4) E rendelet alkalmazásában vagyonkezelésen az a)-j) pontokban foglaltakat

a) a kincstári vagyon birtoklását, használatát, hasznosítását vagyonkezelési szerződés, vagy a (2) bekezdés c) pontjában és a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott átruházás, illetve az Áht. 109/F. §-ának (1) bekezdése alapján,

b) az a) pontban foglalt jogok átengedését (a továbbiakban: bérbeadás), a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak figyelembevételével megkötött polgári jogi szerződések alapján,

c) a vagyonkezelői jog elcserélését más vagyonkezelővel, illetve a vagyonkezelői jog 11. § szerinti átruházását (a továbbiakban együtt: vagyonkezelői jog átruházása),

d) a kincstári vagyon megterhelését,

e) a kincstári vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek viselését (ideértve az adó-, vám-, társadalombiztosítási és egyéb, az államháztartás alrendszerei számára teljesítendő fizetési kötelezettséget is),

f) a kincstári vagyonnal való gazdálkodást, vállalkozást (ideértve vagyon gazdasági társaság, közhasznú társaság használatába adását vagyoni hozzájárulásként, mellékszolgáltatásként),

g) a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti, a kincstári vagyonnal összefüggő könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségek teljesítését,

h) a kincstári vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését,

i) a központi költségvetést megillető - a kincstári vagyon vagyonkezeléséből származó - befizetések teljesítését, a kincstári vagyonnal történő elszámolást,

j) a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabályok alapján fennálló egyéb jogok gyakorlását, illetve kötelezettségek teljesítését

kell érteni.

(5) E kormányrendelet alkalmazásában értékesítés: a kincstári vagyonnak az állam tulajdonából bármely jogcímen, visszterhesen más személy tulajdonába kerülése.

(6) Vagyonkezelési szerződésnek a KVI és a vagyonkezelő közötti írásbeli megállapodás minősül.

(7) Ellenérték: a kincstári vagyonra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséért, illetve gyakorlásáért meghatározott rendszerességgel, vagy egy alkalommal fizetendő - a vagyonkezelési szerződésben megállapított - összeg, illetve pénzben kifejezhető, vagyonkezelési szerződésben meghatározott tevékenység végzése, ideértve különösen a kincstári vagyonhoz tartozó ingatlanon végzett felújítást, állagvédelmet, pótlólagos beruházást, a kincstári ingatlan hasznosítása, jövedelemszerző tevékenység céljára történő felhasználása érdekében.

3. § A vagyonkezelés olyan vagyongazdálkodási tevékenység, amelynek célja az állami feladatellátás - ezen belül a központi költségvetési szervek működési feltételeinek - hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése.

4. § A vagyonkezelő a vagyonkezelése alatt álló kincstári vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a Magyar Államnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

A vagyonkezelői jog, a kijelölés

5. § (1) Vagyonkezelői jog keletkezik:

a) a 2. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti központi költségvetési szervek vonatkozásában az ott meghatározott vagyonkörre nézve, törvény alapján,

b) a vagyonkezelési szerződés megkötésével, ideértve a 11. § (1) bekezdésében megjelölt megállapodást is,

c) ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel, a vagyonkezelőt azonban a vagyonkezelői szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik vagyonkezelői jogai, és terhelik kötelezettségei.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével a központi költségvetési szervek esetében vagyonkezelési szerződés megkötésére csak az érintett szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével történő kijelölést követően kerülhet sor.

(3) Központi költségvetési szerv kijelölése útján akkor indokolt a vagyonkezelésről gondoskodni, amennyiben az állami feladat ellátásához, a központi költségvetési szerv működéséhez szükséges kincstári vagyont kell kezelni.

(4) A vagyonkezelői jog keletkezésének napja az (1) bekezdés c) pontjában és a 22. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időpont.

6. § (1) A vagyonkezelői jog megszűnik:

a) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével, vagy a szerződés felmondásával,

b) határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával,

c) a vagyonkezelő halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével,

d) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével, illetve társasági részesedés esetén a gazdasági társaság vagy a közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnésével,

e) a vagyonkezelői jog átruházásával,

f) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén.

(2) A felmondási idő a felek eltérő rendelkezése hiányában:

a) rendes felmondás esetén 6 hónap,

b) rendkívüli felmondás esetén - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - 2 hónap.

(3) A felmondás azonnali hatállyal történhet, ha a vagyonkezelő a kincstári vagyonban kárt okoz, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget.

(4) A KVI a vagyonkezelési szerződést a (3) és (5) bekezdésben foglaltakon kívül csak kivételesen, indokolt esetben mondhatja fel rendkívüli felmondással, különösen akkor, ha

a) a vagyonkezelő a 4. §-ban foglalt kötelezettségét a központi költségvetést hátrányosan érintő módon, felróhatóan megszegi, vagy

b) a vagyonkezelő adó-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása (a továbbiakban együtt: köztartozás) több mint 6 hónapja lejárttá vált, vagy

c) a vagyonkezelő az ellene megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a KVI-t nem tájékoztatja, vagy

d) a vagyonkezelő ellen a vagyonkezelési szerződés tartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul.

(5) A határozott időre kötött vagyonkezelési szerződést a fél - a 6. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - csak akkor mondhatja fel, ha a másik fél őt a vagyonkezelési jogviszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette, vagy a vagyonkezelési szerződésben foglalt kötelezettségeit a másik fél neki felróható módon megszegi.

(6)[1] A KVI részéről történő rendkívüli felmondáshoz, vagy a határozott időre kötött vagyonkezelési szerződés felmondásához - ha a szerződő fél központi költségvetési szerv - szükséges a kincstári vagyonért felelős miniszter és az érintett központi költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértése.

(7) A (4) bekezdés a) és b) pontjának rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni a KVI részéről történő kijelölés visszavonásakor azzal, hogy a visszavonással egyidejűleg a KVI a vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással 1 hónapra felmondja.

7. § (1) A KVI a kincstári vagyonkörbe kerülő vagyont a tulajdonosváltozás időpontját követően köteles haladéktalanul nyilvántartásába venni. Az ingatlanvagyon tulajdonosváltozása szempontjából az ideiglenes nyilvántartásba vételhez elegendő a tulajdoni lapra bejegyzett széljegy.

(2) A vagyonkezelő az Áht. 109. §-ában szabályozott esetekben a vagyon felajánlását, saját hatáskörben történő elfogadását haladéktalanul köteles a KVI-nek jelezni. Az Áht. 109. §-ában meghatározott eseteken kívül, amennyiben a vagyon nem a szokásos kereskedelmi forgalomban került állami tulajdonba, a szerző fél köteles erről a KVI-t haladéktalanul tájékoztatni.

(3) A KVI az (1)-(2) bekezdésben jelzett vagyon kincstári vagyonkörben tartásáról vagy értékesítéséről a tájékoztatás tudomására jutásától számított 90 naptári napon belül dönt, és az ésszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően köteles gondoskodni az e vagyonra vonatkozó vagyonkezelési szerződés megkötéséről vagy a vagyon értékesítéséről.

(4) A kincstári vagyon (3) bekezdés szerinti vagyonkezelésbe adásáig, illetve értékesítéséig a vagyon állagmegóvásáról, őrzés-védelméről a KVI vagy megbízottja gondoskodik. Ebben az esetben a megbízás alapján történő birtoklás és használat nem minősül az Áht. 108. § (1) bekezdésében jelzett használat, illetve hasznosítás átengedésének, illetve e rendelet szerinti vagyonkezelési szerződésnek.

A vagyonkezelési szerződés

8. § (1) Vagyonkezelési szerződés - ide nem értve a 2. § (2) bekezdés d) pontjával érintett központi költségvetési szervekkel a 22. § (2) bekezdésében meghatározott, valamint a kijelölést követően megkötendő és a 15. § (7) bekezdése szerinti személyekkel megkötendő szerződéseket - csak versenyeztetés útján köthető.

(2)[2] A vagyonkezelői jog megszerzéséről szóló versenyeztetési szabályzatot a KVI köteles elkészíteni e rendelet hatálybalépését követő 90 naptári napon belül. A versenyeztetési szabályzatot a kincstári vagyonért felelős miniszter jóváhagyása után a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(3) A KVI a kincstári vagyon kezelésének, illetve a vagyonkezelés elnyerésének feltételeit a versenyeztetési szabályzatában részletesen köteles feltüntetni, a pályázati kiírásokban, illetve azok elbírálásában azokat érvényesítenie kell. A pályázati kiírásban elő kell írnia, hogy a vagyonkezelő megfelelő szakmai képesítéssel, a vagyonkezelés területén szerzett megfelelő gyakorlattal, szakértőkkel és szükséges biztosítékkal rendelkezzen. Amennyiben az állami tulajdonban lévő nemzeti parkok és védett természeti területek, valamint műemlékingatlanok tekintetében kerül sor a pályázat kiírására, a pályázati - vagyonkezelésre vonatkozó - feltételeket a KVI ezt megelőzően köteles a védettség jellege szerint illetékes környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter számára egyetértés céljából megküldeni. Amennyiben a védettség jellege szerint illetékes környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter az ezt követő 60 napon belül a pályázati feltételeket szakmai szempontból nem módosítja, a KVI a pályázatot az eredeti feltételekkel írja ki.

(4) A vagyonkezelési pályázat elbírálása során előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki az érintett vagyonhoz kapcsolódó - ingatlanvagyon esetén az ingatlantól (földtől) vagy annak funkciójától közvetlenül függő - szakmai tevékenységet végez, illetve ilyen tevékenység végzésére vállalkozik.

9. § Az a központi költségvetési szerv (illetve jogutódja), amely az 1996. január 1-jén fennálló állapot szerint központi költségvetési szerv részére kincstári vagyonból vagyon ingyenes használatát biztosította, e jogviszonyt változatlan feltételek mellett köteles fenntartani mindaddig, amíg az ingyenes használó ellátja azt az állami feladatot, amely az ingyenes használatot indokolta.

10. § (1) A KVI-nek a vagyonkezelési szerződések megkötésekor - a 3. §-ban jelölt célhoz igazodóan - törekednie kell arra, hogy a kincstári vagyon megőrzése, annak védelme a leghatékonyabb, működtetése a leggazdaságosabb, a központi költségvetésre pedig a legkedvezőbb hatású legyen.

(2) A vagyonkezelési szerződésnek - az általános szerződési tartalmi kellékeken kívül, figyelembe véve az állami, illetve közfeladat, és az ahhoz kapcsolódó kincstári vagyon sajátos jellegét - tartalmaznia kell az alábbiakat is:

a) a kijelöléssel kapcsolatos adatokat,

b) a vagyonkezeléssel érintett vagyonkörnek a KVI nyilvántartása adataival megegyező pontos megjelölését,

c) egyetértési, javaslati jog esetén a nyilatkozatok megtörténtének igazolását,

d) a vagyonkezelés terjedelmét az esetleges korlátozások pontos megjelölésével, adott esetben ideértve a kincstári vagyonhoz kapcsolódó, átvállalt állami feladatot is,

e) a vagyonkezelői jog Áht. 109/G. §-ának (1) bekezdése szerinti átruházására, annak konkrét feltételeire és tartalmára vonatkozó előírásokat, külön nevesítve a KVI-re történő engedményezést, továbbá azt az esetet is, amikor a vagyonkezelői jog nem ruházható át,

f) a 2. § (4) bekezdés b) pontja szerinti szerződések megkötésének feltételeit,

g) a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértékét,

h) a vagyonkezelési szerződés szerződésszerű teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

i) a versenyeztetési kiírásban kért vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját, a speciális védettség szempontjait,

j) a kincstári vagyon megterhelésével kapcsolatos előírásokat,

k) a vagyonkezelésbe adott kincstári vagyonnal való vállalkozás feltételeit, különös tekintettel a 12. §-ban foglaltakra,

l) a kincstári vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,

m) a vagyonkezelőnek a KVI-vel szemben fennálló elszámolási kötelezettsége tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, illetve a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolás tartalmát és kötelezettségét, továbbá a 20. § (3) bekezdésében meghatározott bevételek, illetve költségek és ráfordítások elkülönítésének módját,

n) mindazt, amit e rendelet a vagyonkezelői szerződés tartalmaként meghatároz,

o) központi költségvetési szervek esetén az alapító okiratban megjelölt, az állami feladatként ellátott alaptevékenységhez kapcsolódó vagyon tételes megjelölését,

p) az egyéb vagyonkezelő esetében a vagyonkezelés körében történő értékesítés értékhatárát és feltételeit, az értékesítési eljárás formáját, és az értékesítésből származó bevétel felhasználásának módját.

A vagyonkezelői jog átruházása

11. § (1) A vagyonkezelő, amennyiben a KVI-vel a vagyonkezelési szerződésben a 10. § (2) bekezdésének e) pontjában foglaltakra nézve megállapodott, vagyonkezelői jogát a kezelt vagyon részére vagy egészére nézve - az érintett kincstári vagyonhoz kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel együtt - vagyonkezelésre jogosult személyre ruházhatja át a KVI-vel kötött megállapodásban foglalt feltételek szerint. Az átruházás - kivéve a központi költségvetési szervek egymás közti jogügyletét - csak ellenérték fejében történhet.

(2) A vagyonkezelési szerződésben foglaltaktól eltérő módon a vagyonkezelői jogot nem lehet átruházni.

(3) A vagyonkezelői jog átruházásának szándéka esetén a vagyonkezelő azokat a személyi, szakmai és vagyoni feltételeket, amelyek birtokában más személy a vagyonkezelésre jogosulttá válhat, vizsgálni köteles. Vagyonkezelői jog átruházására irányuló szerződés megkötése esetén az ezen kötelezettsége elmulasztásából eredő, a jog átruházását követően keletkező károkért a vagyonkezelő a Magyar Államnak helytállási kötelezettséggel tartozik. Vagyonkezelői jogot nem lehet olyan személyre átruházni, aki/amely nem köthetett volna a KVI-vel vagyonkezelési szerződést.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog átruházásáról szóló szerződés aláírásával egyidejűleg - a szerződés másolati példányának megküldésével - a KVI-t értesíteni köteles. Ezen kötelezettsége elmulasztása esetén a mulasztó féllel újabb vagyonkezelési szerződés nem köthető.

Vállalkozás a kincstári vagyonnal

12. § Kincstári vagyonnal való vállalkozás alatt - az e rendelet 2. § (4) bekezdésének f) pontjában foglaltakon túl - minden olyan egyéb, jövedelemszerző céllal folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységet is érteni kell, amelyet az adott vagyonkezelő a rá irányadó jogszabályok szerint folytathat.

13. § (1)[3] A költségvetési szervek által érvényesen megköthető jogügylethez kapcsolódóan kincstári vagyont megterhelni - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - csak a kincstári vagyonért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával lehet, ha

a) a megterhelendő vagyon az Áht. 109/I. §-ának (1) bekezdésében jelzett vagyon, vagy

b) központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlanvagyon, vagy egyébként,

c) a megterhelés mértéke a vagyontárgy egyedi piaci vagy könyv szerinti értékének 15%-át meghaladja, ide nem értve az egyedi, 5 000 000 forint piaci vagy könyv szerinti érték alatti kincstári vagyontárgyak megterhelését; a két jelzett érték közül az elbírálásnál a magasabb értéket kell figyelembe venni.

(2) Amennyiben a megterhelt vagyon vagyonkezelője nem azonos a megterhelést keletkeztető ügyletben kötelezett vagyonkezelővel, a megterhelt vagyon vagyonkezelője a megterhelés végrehajtását követően kártalanításra tarthat igényt attól a személytől, akinek érdekében a megterhelés történt.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vagyoni körhöz tartozó vagyontárgyak megterheléséhez a védettség jellege szerint illetékes miniszter előzetes egyetértése is szükséges.

Kincstári vagyon értékesítése

14. § (1) A kincstári vagyonkörből vagyon - különösen - a következő okok miatt kerülhet ki:

a) törvény rendelkezik a kincstári vagyonná minősítés megszűnéséről,

b) az adott kincstári vagyontárgy az állami feladat ellátásához szükségtelenné válik,

c) az adott kincstári vagyonhoz kapcsolt állami feladat megszűnik, és a vagyon más állami feladat teljesítéséhez nem kerül felhasználásra,

d) az állami feladat ellátásához célszerűbb, gazdaságilag előnyösebb új vagyontárgy kincstári vagyonkörbe kerülése, akár az államháztartás alrendszerein belüli, akár azon kívüli vagyontárgy cseréjével,

e) a kincstári vagyon a kincstári vagyongazdálkodáshoz fűzött célok megvalósításához nem szükséges,

f) a kincstári vagyon tárgyának más személy tulajdonába kerülésével a vagyonhoz kapcsolódó állami feladat hatékonyabban, költségkímélőbb módon oldható meg.

(2)[4] Az (1) bekezdésben jelzett indokok felmerülése esetén a KVI saját hatáskörben, illetve a vagyonkezelők jelzései alapján az adott vagyontárgy kincstári vagyonkörből történő kikerülésére - annak gazdasági előnyeit bemutatva, a tervezett értékesítési eljárási formára is utalva - javaslatot tesz a kincstári vagyonért felelős miniszternek.

(3)[5] Kincstári vagyont nem lehet értékesíteni olyan szerv, szervezet vagy személy (a továbbiakban: ajánlattevő) részére, amelynek/akinek egy évnél régebben lejárt köztartozása van, kivéve, ha az ajánlattevő hitelezője a tartozás későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.

(4) Az államot megillető követelések fejében az állam tulajdonába kerülő, de állami feladatellátást nem szolgáló, a kincstári vagyonért felelős miniszter által kincstári vagyoni körből kivehetőnek minősített társasági részesedések [Áht. 109/J. § (1) bekezdés] átadására vonatkozó megállapodás megkötését a KVI - a kincstári vagyonért felelős miniszternek az értékesítésre vonatkozó döntését követő 30 naptári napon belül - kezdeményezi az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságnál (ÁPV Rt.).

(5) Amennyiben a KVI a (2) bekezdésben jelzett javaslatot az adott kincstári vagyon által érintett szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének indítványa alapján tette, az elidegenítést illetően az indítványt az Áht. 109/C. § (2) bekezdése szerinti egyetértésnek kell tekinteni.

(6)[6] -(7)

15. § (1) A kincstári vagyont - a költségvetési törvényben, illetve e rendelet 17. §-ában meghatározott kivételtől eltekintve - a KVI, illetve a KVI által megbízott olyan személy értékesítheti, aki az értékesítésre kiírt pályázatot elnyeri. Pályázat kiírása nélkül is értékesíthet az a központi költségvetési szerv, amely az értékesítésre szánt vagyonnak a vagyonkezelője. A KVI és a központi költségvetési szerv ebben az esetben a vagyon értékesítésére vonatkozóan külön megállapodást köt, amely tartalmazza az értékesítési eljárás formáját.

(2) A KVI a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozóan e rendelet kihirdetését követő 90 naptári napon belül versenyeztetési szabályzatot készít.

(3) A versenyeztetési szabályzatot a Magyar Közlönyben kell közzétenni.

(4) Az értékesítésre vonatkozó versenyeztetési szabályzatban érvényesíteni kell azt az elvet, mely szerint a pályázat elbírálásakor előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki a vagyon értékesítéséhez megfelelő szakmai gyakorlattal, jobb referenciával rendelkezik, s aki a vagyon értékesítése lebonyolításához megfelelő biztosítékot nyújt. A versenyeztetési szabályzatnak - és a vagyonkezelési versenyeztetési szabályzatnak - tartalmaznia kell az alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat.

(5) Az államot megillető követelések fejében az állam tulajdonába kerülő - az Áht. 109/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem minősülő - értékesítésre szánt társasági részesedés értékesítésénél az ÁPV Rt.-vel az értékesítésre kötött megállapodás tekintetében versenyeztetésnek nincs helye.

(6) A KVI a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó versenyeztetés körében is kiírhat olyan pályázatot, amelyben a vagyonkezelési szerződés tartalmaként - az egyéb jogszabályi feltételek fennállása esetén - a kincstári vagyon értékesítésére is megbízást ad. E rendeletnek az értékesítésre vonatkozó szabályait - értelemszerűen - ez esetben is alkalmazni kell.

(7) Amennyiben a megszüntetett vagy módosított (csökkentett) tevékenységet folytató központi költségvetési szerv állami feladatainak ellátását kincstári vagyon társasági tulajdonba vagy használatba adása mellett az Áht. 91/A. §-a alapján vagy egyébként jogutódként létrehozott más személy egészben vagy részben folytatja, a kincstári vagyon használatba vagy tulajdonba adása érdekében nem kell nyilvános versenytárgyalást meghirdetni.

(8) Amennyiben központi költségvetési szervek között a 2. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti jogügylet jön létre, nyilvános versenytárgyalási eljárást nem kötelező alkalmazni.

(9)[7] A külföldön lévő, a Magyar Állam tulajdonában álló kincstári vagyon értékesítése esetén a Külügyminisztérium közvetlenül keresi meg a Pénzügyminisztériumot.

16. § (1) A kincstári vagyon értékesítésére vonatkozóan a pályázat nyertesével a KVI-nek szerződést kell kötnie.

(2) A kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó pályázat nyertese az lehet, aki a vagyon értékesítésére a leghatékonyabb és a központi költségvetés javára a leginkább költségkímélő, a legnagyobb bevételt jelentő értékesítési eljárásra és technikára tesz javaslatot, és e javaslatát a központi költségvetést érintő számításokkal támasztja alá.

(3) Az Áht. 109/D. § (3) bekezdésében jelzett értékesítési módot a KVI, azon belül a vagyon értékesítésének technikáját a (2) bekezdésben jelölt elvek alapján a vagyonértékesítő határozza meg.

(4) A (2) bekezdésben jelölt számítások elkészítésének hiányával benyújtott pályázatok érvénytelenek.

(5) A KVI-nek a pályázat kiírásakor a (2) bekezdésben jelölt elveket az értékesítendő vagyonra nézve érvényesíteni kell.

(6) Kizárólag a KVI értékesítheti a vagyont, ha az egyéb vagyonkezelő kezelésében van, és

a) az értékesítendő vagyon könyv szerinti bruttó értéke meghaladja a 30 millió Ft-ot, kivéve, ha az értékesítés a 17. § (1) bekezdése alapján történik,

b) ha az értékesítendő vagyontárgy ingatlan,

c) társasági részesedés esetében, ha a kincstári vagyonban meglévő tulajdoni hányad az 50%-ot meghaladja,

d)[8] ha az a)-c) pontban foglaltaktól függetlenül az értékesítésre szánt vagyonnal érintett szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének javaslatára, vagy saját hatáskörben - a kincstári vagyonkörből történő kikerülés engedélyezésével egyidejűleg - a kincstári vagyonért felelős miniszter így dönt.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetekben a KVI a vagyont csak a kincstári vagyonért felelős miniszter által jóváhagyott módon értékesítheti.

(8) A kincstári vagyon értékesítésére irányuló szerződés - a 14. § (4) bekezdésében meghatározott indítvány, illetve a (6) bekezdés d) pontja szerinti javaslat hiányában - csak az értékesítésre szánt vagyonnal érintett szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértése után köthető meg.

17. § (1) Az egyéb vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározottaknak megfelelően saját hatáskörben értékesítheti - azok jellegétől függően - az általa vagyonkezelt kincstári vagyonhoz kapcsolódó, feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, berendezéseket, járműveket. Az értékesítés a piaci vagy könyv szerinti bruttó értékek közül a magasabb értékhez viszonyítva - éves szinten - az 5%-os mértéket nem haladhatja meg. Ebben a körben az Áht. 109/K. § (1) bekezdés első mondatának rendelkezését nem kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben jelzett mérték nem haladhatja meg a vagyonkezelési szerződésben meghatározott értékhatárt.

(3) Az egyéb vagyonkezelőnek az (1) bekezdés szerinti értékesítésből származó bevételét elkülönítetten kell nyilvántartania, és azt a vállalkozási tevékenységre vonatkozó szabályok megtartása mellett köteles a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint az értékesített kincstári vagyon pótlására, bővítésére, a vagyonkezelt vagyon felújítására, a vagyon gyarapítására fordítani, vagy a központi költségvetésbe befizetni.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt értékesítés esetén - amennyiben az értékesítésre vonatkozó nyilvános versenyeztetés kiírásának reális, tervezett költségei aránytalanul magasak a tervezett értékesítési bevételhez képest - az értékesítés zártkörű pályázattal is lebonyolítható.

A kincstári vagyon nyilvántartása

18. § (1)[9] A KVI-nek, mint központi költségvetési szervnek a költségvetését, illetve az azt megalapozó nyilvántartását el kell különíteni annak a vagyonnak a nyilvántartásától, amely felett a Magyar Állam nevében a kincstári vagyonért felelős miniszter a KVI útján gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(2) A KVI által a kincstári vagyonról vezetett nyilvántartásnak (a továbbiakban: vagyonkataszter) a kincstári vagyon egészéről részletes információkat, adatokat kell tartalmaznia.

(3) A KVI a kincstári vagyont az adott vagyontárgy sajátosságainak megfelelő, az azonosítást lehetővé tevő, a Központi Statisztikai Hivatallal egyeztetett módon, naturáliákban (mennyiségekben) és értékben - az üzembe helyezés időpontját is feltüntetve - tartja nyilván.

(4) Az értékben történő nyilvántartástól csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha természeténél fogva nem lehet a vagyonhoz értéket rendelni.

(5) A vagyonkataszter rendszerére vonatkozó, a KVI által e rendelet hatálybalépését követő 120 naptári napon belül - a Központi Statisztikai Hivatal és az Állami Számvevőszék véleményének figyelembevétele mellett - elkészített javaslatot a kincstári vagyonért felelős miniszter hagyja jóvá.

(6) A vagyonkataszter összeállítása érdekében szolgáltatandó adatok körét az (5) bekezdés szerinti jóváhagyást követő 30 napon belül a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(7) Az a személy, aki a (6) bekezdés szerinti közzététel időpontjában kincstári vagyont kezel, a közzétételtől számított 90 naptári napon belül köteles az ott megjelölt adatokat a KVI részére megküldeni. Indokolt esetben a határidő egy alkalommal, a KVI-vel egyeztetett módon, 60 nappal meghosszabbítható.

19. § (1)[10] A vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében a vagyonkezelőket adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A különleges rendeltetésű (különösen például honvédelmi, nemzetbiztonsági) vagyontárgyakat vagyonkezelő szervezetek adatszolgáltatási kötelezettségének tartalmát a kincstári vagyonért felelős miniszter e szervezetek vezetőivel - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az irányító miniszterrel - egyetértésben állapítja meg.

(2) A vagyonkezelők évente egyszer, a tárgyévet követő év május 31-ig kötelesek adatot szolgáltatni az általuk kezelt kincstári vagyon tárgyévi változásáról a KVI részére, az általa meghatározott módon és formában.

(3) A kincstári vagyont értékesítőknek - a (2) bekezdésben foglaltakon kívül - a vagyon értékesítését követő 30 naptári napon belül kell eleget tenniük az értékesítéshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

(4) A vagyonkezelői, illetve a vagyonértékesítési versenyeztetésre benyújtott pályázatban a pályázóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy nincs köztartozásuk, illetve, hogy az adott időpontban nem állnak csőd- vagy felszámolási eljárás alatt.

(5) A vagyonkezelők, illetve a vagyonértékesítők a vagyon értékesítésére kötött szerződés időtartama alatt haladéktalanul tájékoztatni kötelesek a KVI-t, ha ellenük csőd- vagy felszámolási eljárás indul, illetve, ha köztartozásuk tartósan, több mint 6 hónapja lejárttá vált.

(6) A KVI a kincstári vagyon sajátosságaihoz igazodóan a vagyonkezelői szerződésben a (2)-(5) bekezdésben előírtaktól eltérő és gyakoribb adatszolgáltatási kötelezettséget is megállapíthat.

Elszámolás a kincstári vagyonnal

20. § (1) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésébe kapott vagyonnal folyamatosan, illetve a vagyonkezelői jog megszűnésekor elszámolni.

(2) A költségvetési szervek, mint vagyonkezelők a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény, az egyéb rájuk irányadó jogszabályok és szabályzatok, az egyéb vagyonkezelők pedig a (3)-(6) bekezdésében foglaltak alapján számolnak el.

(3) Az egyéb vagyonkezelő a kincstári vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit, illetve költségeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(4) Az egyéb vagyonkezelő a kincstári vagyon tárgyáról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt amortizáció összegét, az azokban bekövetkezett változásokat, illetve az elszámolt amortizációs és egyéb költségeket.

(5) Az egyéb vagyonkezelő a kincstári vagyon eszközei után elszámolt és a (4) bekezdés szerint elkülönítetten nyilvántartott amortizációnak megfelelő összeget a vagyonkezelési szerződés szerint

a) a kincstári vagyon pótlására, bővítésére, a kezelt vagyon felújítására, a vagyon gyarapítására fordítja, vagy

b) befizeti a központi költségvetésbe.

(6) Az egyéb vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a kincstári vagyon kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.

A kincstári vagyon tulajdonosi ellenőrzése

21. § (1)[11] A kincstári vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, az ahhoz kapcsolt célok érvényesülését a kincstári vagyonért felelős miniszter a KVI útján ellenőrzi azzal, hogy ezt az ellenőrzési jogosítványt bármely ügyben, az ellenőrzés bármely szakaszában magához vonhatja, a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint.

(2) A KVI (1) bekezdésben jelölt tulajdonosi ellenőrzési rendszerének biztosítania kell a kincstári vagyonnal való gazdálkodás folyamatos figyelemmel kísérését, a kincstári vagyon számszerű, mérhető alakulásának naprakész állapotban tartását, a nem jogszerű, illetve a központi költségvetést súlyosan és károsan érintő eljárások, szerződések és folyamatok feltárását.

(3) A vagyonkezelők a tulajdonosi ellenőrzést tűrni kötelesek, az ellenőrzés érdekében minden - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit nem sértő -, a kincstári vagyonra vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására kötelezhetőek.

(4) A KVI az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében e rendelet hatálybalépését követő 90 naptári napon belül kidolgozza a kincstári vagyon működése tulajdonosi ellenőrzéséről szóló szabályzatot, amelyet a kincstári vagyonért felelős miniszter hagy jóvá.

Átmeneti és záró rendelkezések

22. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A 14-17. §-okban foglaltak nem vonatkoznak azon ügyletekre, amelyek esetében a vagyonkezelő az általa vagyonkezelt kincstári vagyon értékesítésére

a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 1995. évi CV. törvény 115. § (3) bekezdésében meghatározott, a Kormány által, illetve

b) e rendelet hatálybalépésekor a pénzügyminiszter által

kiadott engedéllyel rendelkezik.

(2)[12] E rendelet 8. § (2), illetve 15. § (2) bekezdésében megjelölt, a kincstári vagyonnal kapcsolatos vagyonkezelői jog megszerzéséről szóló, illetve a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó versenyeztetési szabályzat előírásainak megsértésével megkötött szerződés semmis.

(3) A KVI-nek a 2. § (2) bekezdés d) pontja szerinti központi költségvetési szervekkel a vagyonkezelési szerződést 1997. december 31-ig meg kell kötnie azzal, hogy e szervek esetén - az Áht. 109/F. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkörre nézve - a vagyonkezelői jog keletkezésének napja 1996. január 1.

(4) A 2. § (2) bekezdés d) pontja szerinti központi költségvetési szervek a (2) bekezdésben jelölt vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjáig, de legkésőbb 1997. december 31-ig a 10. § (2) bekezdése e), f), j) és k) pontjában jelölt esetekhez kapcsolódó jogügyleteiknél a KVI-vel írásban egyeztetni kötelesek.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a következők jogszabályok hatályukat vesztik:

a) az állami tulajdonban levő ingatlanok kezelésével, valamint a magánszemélyek lakás, üdülő, lakótelek, üdülőtelek és termőföld tulajdonával kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 6/1987. (IX. 1.) ÉVM-MÉM-IM-PM együttes rendelet, valamint az azt módosító 73/1989. (VII. 7.) MT rendelet 16. § (3) bekezdésének első francia bekezdése,

b) az állam nem termelő szférába tartozó ingatlanainak a vagyonkataszteréről szóló 8/1991. (III. 6.) PM rendelet, valamint az azt módosító 22/1991. (IX. 27.) PM rendelet ,

c) az ingatlanközvetítésről szóló 49/1982. (X. 7.) MT rendelet 5. §-a, valamint az azt módosító 91/1988. (XII. 22.) MT rendelet 3. §-a,

d) a szovjet csapatkivonás során megüresedett ingatlanok hasznosításáról szóló 81/1992. (V. 14.) Korm. rendelet.