A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság G.22025/2008/13. számú határozata megtérítési igény tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 56. §] Bíró: Imréné dr. Horváth Katalin
Kapcsolódó határozatok:
*Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság G.22025/2008/13.*, Fővárosi Törvényszék Gf.75989/2009/4., Kúria Gfv.30183/2010/4. (BH 2011.4.109)
***********
Budapesti II. és III. kerületi Bíróság
13.G.22.025/2008/13.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Budapesti II. és III. kerületi Bíróság
a dr.Dobi Andrea ügyvéd () által képviselt felperes neve ( 1.) felperesnek,
a dr. Hegyesi Miklós ügyvéd () által képviselt (alperes címe) alperes ellen
megtérítési igény iránti perében meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4.727.804 (Négymillió- hétszázhuszonhétezer-nyolcszáznégy ) Ft-ot és ennek 2005. március 21-től a a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegét, valamint 567.200 (Ötszázhatvanhétezer-kétszáz) Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, jelen bíróságnál benyújtandó fellebbezésnek van helye.
A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.
Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.
Ha a fellebbezésben vitatott érték a kettőszázezer forintot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz %-át nem haladja meg fellebbezésnek az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. Ha a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.
I n d o k o l á s :
A Bíróság a ... felperesnek a jelen per felperese, mint alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a 2004. október 16-án kelt és 2004. november 24-én jogerőre emelkedett 10.P.22.158/2003/16. számú ítéletében az alábbi tényállást állapította meg:
a ... Kft a ..n 1993. márciusában kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta az .... számú tulajdoni lapon ... hrsz. alatt felvett sporttelepet, valamint a ... és a ... hrsz. alatti földterületeket.
A ... Kft és az ... Kft között kölcsön megfizetésével kapcsolatosan a ... Városi Bíróság előtt P.20.127/1996. szám alatt peres eljárás volt folyamatban, mely perben a városi bíróság a ... Kft 6 millió Ft tőke, kamat és perköltség megfizetésére kötelezte. Az 1996. június 27-én kelt jogerős ítélet alapján az adóssal szemben 1996. szeptember 19. napján végrehajtási lapot állítottak ki, melyben a végrehajtást kérő az ...i sporttelepre vonatkozóan kérte a végrehajtás elrendelését.
A ... Megyei Bíróság az 1998. szeptember 17. napján jogerőre emelkedett 10.Fpk.258/1998-05. számú végzésével az adós felszámolását elrendelte, ekként a felszámolás kezdő napja a fenti végzés jogerőre emelkedésének napjával azonos nap.
A ... Városi Bíróság Vh 2529/1996. szám alatt bocsátott ki végrehajtási lapot, melyet az ügyben eljárt önálló bírósági végrehajtó Bv 1387/1996. szám alatt iktatott.
A végrehajtó 1997. március 26. napján kelt megkeresésére a ... Városi Földhivatal a sportlétesítményre végrehajtási jogot jegyzett be. A végrehajtó 1997. április 2. napján foglalási jegyzőkönyvet vett fel, melyben megállapította, hogy az adós jelenlévő képviselője bejelentette, hogy az adóssal szemben felszámolási eljárás indult, a cég már nem működik.
A végrehajtó 1997. december 9. napjára ingatlanárverési hirdetményt bocsátott ki, s miután az nem volt eredményes, 1998. szeptember 3. napjára újabb árverési hirdetményt bocsátott ki, majd az ezen a napon felvett árverési jegyzőkönyvben megállapította, hogy az adóstól 1998. szeptember 2. napján megkapta az 1998. augusztus 27. napjával keltezett, az adósi cégre vonatkozó , felszámolást elrendelő végzést, melyből megállapította, hogy a végzés még nem jogerős, de az árverés más időpontban - sikertelenség miatt - folytatható. A jegyzőkönyv felvételekor az adós jogi képviselője jelen volt. Az 1998. szeptember 21. napján keltezett levelében a végrehajtást kérő jogi képviselője kérte a végrehajtó tájékoztatását a szeptember 3. napján megtartott árverés eredményéről.
A végrehajtó 1998. szeptember 27. napján 1998. október 27. napjára újabb árverési hirdetményt adott ki, melyet megküldött a végrehajtást kérő jogi képviselőjének is, aki az árverésen személyesen megjelent és bejelentette, hogy miután vevő nem jelentkezett az ingatlant 50 %-os forgalmi értékkel - követelése beszámításával - átveszi.
A végrehajtást kérő tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezték.
Ezt követően a tulajdonos 1998. december 17. napján adásvételi szerződést kötött dr. ...vel 2.075.000 Ft-os vételáron, akinek tulajdonjogát szintén bejegyezték az ingatlannyilvántartásba, s aki az ingatlant 1999.május 9. napján adásvételi szerződéssel tovább értékesítette 9.3 millió Ft-ért az ... Kft-nek, mely cégnek a tulajdonjogát is átvezették az ingatlannyilvántartáson.
Időközben a ... Városi Bíróság Vh 2529/1996/19. számú végzésével a végrehajtó által megtartott árverést megsemmisítette és elrendelte az ingatlan tulajdonjogának az eredeti tulajdonos részére történő visszajegyzését.
A ... megyei Bíróság az 5.Pkf.20.392/2000/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helyben hagyta, rámutatott arra, hogy a végrehajtó szabálytalanul járt el akkor, amikor nem vett figyelembe az 1991. évi IL törvény rendelkezéseit, mely szerint a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése, tehát 1998. szeptember 7. napját követően nincs árverés tartásának helye, a végrehajtási jog megszűnik.
Az ... Kft-nek 3 tagja volt, az egyik jelen per felperese, a további tagok pedig a jelen per alperese és az ... Ltd voltak. Az ... Kft-vel szemben végelszámolási eljárás indult, melynek végén a céget 1999. július 31. napjával a cégjegyzékből törölték.
A végelszámoló vagyonfelosztási javaslatot készített, melynek alapján a cég felosztható vagyona 113.345.904 Ft volt, és ebből jelen per felperese mint az egyik tag a 33,2 %-os üzletrésze fejében 37.630.840 Ft-ot kapott. Mindhárom tag elfogadta a végelszámoló 117/1999. számú határozati javaslatát, jóváhagyták a zárómérleget és a vagyonmegosztás módját.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!