62017CJ0306[1]

A Bíróság ítélete (nyolcadik tanács), 2018. május 31. Éva Nothartová kontra Sámson József Boldizsár. A Tatabányai Törvényszék (Magyarország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 1215/2012/EU rendelet - Joghatóság - Különös joghatóságok - A 8. cikk (3) bekezdése - Az eredeti kereset alapjául szolgáló tényálláson, illetve szerződésen alapuló vagy nem ezeken alapuló viszontkereset. C-306/17. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)

2018. május 31. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 1215/2012/EU rendelet - Joghatóság - Különös joghatóságok - A 8. cikk (3) bekezdése - Az eredeti kereset alapjául szolgáló tényálláson, illetve szerződésen alapuló vagy nem ezeken alapuló viszontkereset"

A C-306/17. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tatabányai Törvényszék (Magyarország) a Bírósághoz 2017. május 26-án érkezett, 2017. május 17-i határozatával terjesztett elő az

Éva Nothartová

és

Sámson József Boldizsár között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),

tagjai: J. Malenovský tanácselnök, M. Safjan (előadó) és D. Šváby bírák,

főtanácsnok: H. Saugmandsgaard Øe,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a portugál kormány képviseletében L. Inez Fernandes, M. Figueiredo és P. Lacerda, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében Talabér-Ritz K. és M. Heller, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 3. o.) 8. cikke (3) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2 Ezt a kérelmet az Éva Nothartová és Sámson József Boldizsár között É. Nothartová képmáshoz és hangfelvételhez fűződő jogának állítólagos megsértése, és az ezzel kapcsolatban Sámson J. B. által indított viszontkereset tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

3 Az 1215/2012 rendelet (4) preambulumbekezdéséből következik, hogy az irányelv célja a belső piac megfelelő működése érdekében "[a] polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatósági összeütközésre vonatkozó szabályok egységesítésére, valamint az egyes tagállamok által hozott határozatok gyors és egyszerű elismerésének és végrehajtásának biztosítására irányuló rendelkezések" megalkotása.

4 E rendelet (15) és (16) preambulumbekezdése a következőket állapítja meg:

"(15) A joghatósági szabályoknak nagymértékben kiszámíthatóknak kell lenniük, és azt az elvet kell követniük, hogy a joghatóságot általában az alperes lakóhelye alapozza meg. A joghatóságnak ezen az alapon mindenkor megállapíthatónak kell lennie, kivéve egyes pontosan meghatározott eseteket, amelyekben a jogvita tárgya vagy a felek szerződéses szabadsága eltérő kapcsoló tényezőt kíván meg. A jogi személyek székhelyét a közös szabályok átláthatóságának fokozása és a joghatósági okok összeütközése elkerülése végett önállóan kell meghatározni.

(16) Az alperes lakóhelyén vagy székhelyén kívül a bíróság és a per közötti szoros kapcsolaton alapuló vagylagos joghatósági okokat is meg kell állapítani az igazságszolgáltatás megbízható működésének előmozdítása érdekében. A szoros kapcsolat megléte jogbiztonságot nyújt és elkerüli azt, hogy az alperes ellen egy olyan tagállam bíróságán indíthassanak eljárást, amelyre észszerűen nem számíthatott. Ez különösen fontos a magánélet és a személyiségi jogok - többek között a jó hírnév - megsértéséből eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyokkal kapcsolatos jogviták tekintetében."

5 A joghatósági szabályokat az említett rendelet II. fejezete tartalmazza.

6 E rendelet II. fejezetének az "Általános rendelkezések" című 1. szakaszában található 4. cikkének (1) bekezdése a következőképpen szól:

"E rendelet rendelkezéseire is figyelemmel valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető."

7 Az 1215/2012 rendelet ugyanezen 1. szakaszában található 5. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:

"Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállam bíróságai előtt kizárólag e fejezet 2-7. szakaszában megállapított rendelkezések alapján perelhető."

8 Ugyanezen rendelet 7. cikkének 2. pontja, amely a II. fejezetének "Különös joghatóság" című 2. szakaszában található, a következőképpen szól: "Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállamban az alábbiak szerint perelhető: [...]

2. jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben annak a helynek a bírósága előtt, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet."

9 Ugyanezen rendelet szintén e 2. szakaszba tartozó 8. cikkének (3) bekezdése értelmében a valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy perelhető továbbá "az ugyanazon a szerződésen vagy ugyanazon a tényálláson alapuló viszontkeresetnél, amelyen az eredeti kereset alapul, azon bíróság előtt, amely az eredeti kereset tárgyában eljár".

A magyar jog

10 A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: polgári perrendtartás) 147. §-ának (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig az alperes a felperes ellen viszontkeresetet indíthat, ha az ekként érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból ered, vagy ha a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

11 Az 1215/2012 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében É. Nothartová, Szlovákiában élő szlovák állampolgár, a kérdést előterjesztő bíróság, a Tatabányai Törvényszék elé keresetet terjesztett Sámson J. B., Magyarországon élő magyar állampolgárral szemben a képmáshoz és hangfelvételhez fűződő személyiségi joga megsértésének megállapítása iránt. Az alapeljárás felperese azt állítja, hogy az alperes a hozzájárulása nélkül képeket és videókat készített róla, amelyeket ezt követően az internetre, különösen a YouTube oldalára feltöltött, videók formájában.

12 Az alapeljárás alperese kártérítés, illetve sérelemdíj fizetése iránt viszontkeresetet terjesztett a kérdést előterjesztő bíróság elé, annak okán, hogy egyrészt az eredeti kereset a Youtube-ra feltöltött szellemi alkotásának terjesztését korlátozza, másrészt az alapeljárás felperese őt tévesen az apja nevén nevezte meg, ami sérti a névviseléshez való jogát és a kegyeleti jogát, harmadrészt pedig az alapeljárás felperese megjelölte az alperes gépkocsijának rendszámát, megsértve ezzel "a gépkocsi személyiségi jogait".

13 A kérdést előterjesztő bíróság szerint az alapeljárás alperese által előterjesztett viszontkereset az 1215/2012 rendelet 8. cikkének (3) bekezdése értelmében véve nem ugyanazon a tényálláson alapul, mint az eredeti kereset.

14 Következésképpen úgy véli, hogy amennyiben egyedül az 1215/2012 rendelet 8. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó a viszontkeresetekre, úgy nem rendelkezik joghatósággal az alapeljárás alperese által előterjesztett viszontkereset elbírálására, mivel a viszontkereset nem ugyanazon a tényálláson alapul, mint az eredeti kereset.

15 Ezzel szemben, bár az 1215/2012 rendelet 8. cikkének (3) bekezdése csak azokra a viszontkeresetekre vonatkozik, amelyek ugyanazon a tényálláson vagy szerződésen alapulnak, mint az eredetei kereset, a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a rendelet 7. cikkének 2. pontja alapján mégis rendelkezik joghatósággal az alapeljárás alperese által előterjesztett viszontkereset elbírálására.

16 E körülmények között a Tatabányai Törvényszék úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé: "A keresettől eltérő tényálláson vagy szerződésen alapuló viszontkereset esetén a viszontkeresetre vonatkozó joghatóságra

a) csak az [1215/2012] rendelet 8. cikk[ének] (3) bekezdését lehet alkalmazni, mert csak ez szól viszontkeresetről, vagy

b) az [1215/2012] rendelet 8. cikk[ének] (3) bekezdése csak ugyanazon tényálláson vagy szerződésen alapuló viszontkeresetre vonatkozik, így nem ugyanazon tényálláson vagy szerződésen alapuló viszontkeresetre nem alkalmazható, ezért a viszontkeresetre az [1215/2012] rendelet egyéb joghatósági szabályai alapján megállapítható lehet a keresetre joghatósággal rendelkező bíróság joghatósága[?]"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

17 A kérdést előterjesztő bíróság a két - együttesen vizsgálandó - részre bontott kérdésével lényegében arra keresi a választ, hogy az 1215/2012 rendelet 8. cikkének (3) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy az - kizárva minden más, e rendeletben meghatározott különös joghatósági szabályt - alkalmazandó egy olyan helyzetben, amelyben a bíróság előtt, amely joghatósággal rendelkezik a felperes személyiségi jogai annak okán történő állítólagos megsértésének elbírálására, hogy róla a hozzájárulása nélkül fényképek és videofelvételek készültek, az alperes viszontkeresetet indít jogellenes károkozás, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekmény vagy ilyen cselekményből fakadó igény alapján, konkrétan az eredeti kereset tárgyát képező szellemi alkotás korlátozása miatt.

18 Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy mivel az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontja és 8. cikkének (3) bekezdése lényegében átveszi a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.; helyesbítések: HL 2006. L 242., 6. o.; HL 2011. L 124., 47. o.) 5. cikkének 3. pontját, illetve 6. cikkének 3. pontját, a Bíróság által az ezen utóbbi rendelet rendelkezéseire, illetve azt megelőzően az új tagállamoknak az alábbi egyezményhez való csatlakozásáról szóló későbbi egyezményekkel módosított, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27-i egyezmény (HL 1972. L 299., 32. o.) rendelkezéseire vonatkozóan adott értelmezés az 1215/2012 rendelet egyenértékű rendelkezéseire is érvényes (lásd analógia útján: 2017. június 15-iKareda ítélet, C-249/16, EU:C:2017:472, 27. pont; 2017. október 17-iBolagsupplysningen és Ilsjan ítélet, C-194/16, EU:C:2017:766, 24. pont; 2018. január 31-iHofsoe ítélet, C-106/17, EU:C:2018:50, 36. pont).

19 A 1215/2012 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy az adott állam bíróságai előtt perelhető. E rendelet 5. cikkének (1) bekezdése ezen általános joghatósági szabály alól a rendelet II. fejezetének 2-7. szakasza szerint eltérést enged.

20 E tekintetben az 1215/2012 rendelet (16) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az alperes lakóhelyén kívül a bíróság és a per közötti szoros kapcsolaton alapuló vagylagos joghatósági okokat is meg kell állapítani az igazságszolgáltatás megbízható működésének előmozdítása érdekében.

21 Így az ellentmondó bírósági határozatok elkerülése érdekében az 1215/2012 rendelet 8. cikkének (3) bekezdése biztosítja annak lehetőségét, hogy az alperes az eredeti kereset alapjául szolgáló szerződésen, illetve tényálláson alapuló viszontkeresetet indítson azon bíróság előtt, amely az eredeti kereset tárgyában eljár.

22 A viszontkeresettel kapcsolatos különös joghatóság ugyanis a megfelelő igazságszolgáltatásra való törekvés érdekében teszi lehetővé a felek számára azt, hogy ugyanazon eljárás során és ugyanazon bíróság előtt rendezzék a közös eredetű kölcsönös követeléseiket. Így elkerülhetők a felesleges és többszörös eljárások (2016. október 12-iKostanjevec ítélet, C-185/15, EU:C:2016:763, 37. pont).

23 E célkitűzésnek megfelelően egy olyan helyzetben, amelyben a bíróság egy vagy több, viszontkeresetként előterjesztett követelés alapján jár el, mérlegelnie kell, hogy e követelések milyen mértékben közös eredetűek az eredeti keresettel, vagyis hogy az 1215/2012 rendelet 8. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartoznak-e.

24 Ennek érdekében, olyan körülmények között, mint amelyekről az alapügyben szó van, e bíróságnak meg kell vizsgálnia többek között azt, hogy az amiatt kért kártérítés iránti viszontkereset elbírálása, hogy az alapeljárás felperese korlátozza az alapeljárás alperesének szellemi alkotását, nem kívánja-e meg azt, hogy e bíróság értékelje azon tényállás jogszerűségét vagy jogellenességét, amelyre a felperes a saját követeléseit alapítja, amennyiben azon szellemi alkotás, amellyel kapcsolatban az alperes úgy véli, hogy a felhasználásban korlátozták, azonos azzal, amellyel kapcsolatban a felperes azt állítja, hogy a képmáshoz fűződő jogát megsértették.

25 Amennyiben fennáll e mérlegelés szükségessége, úgy az 1215/2012 rendelet 8. cikkének (3) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az az említett bírósághoz telepíti az alapeljárás alperese által indított viszontkereset elbírálására vonatkozó joghatóságot.

26 Mindemellett meg kell jegyezni, hogy az 1215/2012 rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében meghatározott különös joghatóság a rendeletben felállított más joghatósági szabályokhoz képest nem kizárólagos jellegű. Nem csupán a rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, és az alapeljárásban alkalmazott általános joghatósági szabályhoz viszonyítva, hanem az említett rendeletben meghatározott más különös joghatósági szabályokhoz képest is vagylagos jellegű.

27 Amint azt ugyanis az Európai Bizottság az írásbeli észrevételeiben kifejtette, a különös joghatósági szabályok nem kizárólagos és vagylagos jellege nem csupán az 1215/2012 rendelet célkitűzéseiből és rendszeréből, hanem magának az 1215/2012 rendelet 8. cikke (3) bekezdésének szövegéből is következik, amely úgy szól, hogy e rendelkezés értelmében valamely személy "perelhető továbbá", nem pedig úgy, hogy csak itt perelhető.

28 Egyébiránt a módosított, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27-i egyezményre és az 1215/2012 rendelet összefüggésében szintén releváns 44/2001 rendeletre vonatkozó ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy ennek nem az a célja, hogy egységesítse a tagállamok valamennyi eljárási szabályát, hanem hogy az ezen államok közötti viszonyokban szabályozza a polgári és kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos jogviták megoldására vonatkozó bírósági joghatóságot, és elősegítse a bírósági határozatok végrehajtását (2011. november 17-iHypoteční banka ítélet, C-327/10, EU:C:2011:745, 37. pont). Márpedig, mivel ez a rendelet nem határozza meg azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a bíróság, miután az említett rendelet alapján megállapította joghatóságát, együttesen megvizsgálhatja vagy meg kell vizsgálnia az ugyanazon felek ellenérdekű követeléseit, ezek a feltételek főszabály szerint a tagállamok eljárási autonómiájának keretébe tartoznak (lásd analógia útján: 2012. március 15-iG ítélet, C-292/10, EU:C:2012:142, 45. pont).

29 A fentiekre tekintettel a feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1215/2012 rendelet 8. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az - nem kizárólagos jelleggel - alkalmazandó egy olyan helyzetben, amelyben a bíróság előtt, amely joghatósággal rendelkezik a felperes személyiségi jogainak annak okán történő állítólagos megsértésének elbírálására, hogy róla a hozzájárulása nélkül fényképek és videofelvételek készültek, az alperes jogellenes károkozás, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekmény vagy ilyen cselekményből fakadó igény alapján, konkrétan az eredeti kereset tárgyát képező szellemi alkotás korlátozása miatt viszontkeresetet indít, amennyiben e viszontkereset elbírálása megkívánja, hogy e bíróság értékelje azon tényállás jogszerűségét vagy jogellenességét, amelyre a felperes a saját követeléseit alapítja.

A költségekről

30 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az - nem kizárólagos jelleggel - alkalmazandó egy olyan helyzetben, amelyben a bíróság előtt, amely joghatósággal rendelkezik a felperes személyiségi jogainak annak okán történő állítólagos megsértésének elbírálására, hogy róla a hozzájárulása nélkül fényképek és videofelvételek készültek, az alperes viszontkeresetet indít jogellenes károkozás, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekmény vagy ilyen cselekményből fakadó igény alapján, konkrétan az eredeti kereset tárgyát képező szellemi alkotás korlátozása miatt, amennyiben e viszontkereset elbírálása megkívánja, hogy e bíróság értékelje azon tényállás jogszerűségét vagy jogellenességét, amelyre a felperes a saját követeléseit alapítja.

Malenovský

Safjan

Šváby

Kihirdetve Luxembourgban, a 2018. május 31-i nyilvános ülésen.

A. Calot Escobar

hivatalvezető

J. Malenovský

a nyolcadik tanács elnöke

( *1 ) Az eljárás nyelve: magyar.