A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40121/2017/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bírók: Bicskei Ildikó, Ócsai Beatrix, Senyei György

Fővárosi Ítélőtábla

20.Gf.40.121/2017/7/I.

A Fővárosi Ítélőtábla az ... Ügyvédi Iroda (fél címe 1 ; ügyintéző: ... ügyvéd és ... ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - az ... Ügyvédi Iroda (cím; ügyintéző: ... ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indított perében, a Fővárosi Törvényszék 2017. január 17. napján kelt, 29.G.40.754/2016/39. számú ítélete ellen, a felperes által benyújtott fellebbezés folytán a 2017. május 31. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, kötelezi az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 323.443.000 (háromszázhuszonhárommillió-négyszáznegyvenháromezer) forintot és annak a 2009. november 30. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybank alapkamat hét százalékkal növelt összegű késedelmi kamatát;

mellőzi a felperest alperes javára perköltség fizetésére kötelező rendelkezést;

kötelezi az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 2.200.000 (kettőmillió-kettőszázezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból és 1.115.786 (egymillió-száztizenötezer-hétszáznyolcvanhat) forint egyéb költségből álló elsőfokú részperköltséget.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A Fővárosi Ítélőtábla kötelezi az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 1.100.000 (egymillió-egyszázezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból és 1.750.000 (egymillió-hétszázötvenezer) forint egyéb költségből álló másodfokú részperköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes és az alperes között megbízási jogviszony jött létre, melynek alapján az alperes a felperes képviseletében 2009. március 16. napján kérelmet nyújtott be az elsőfokú adóhatósághoz a 2008-as évre és a 2009. év első negyedévére vonatkozó áfaösszeg visszatérítése érdekében. 2009. május 20. napján az elsőfokú adóhatóság hiánypótlásra szólította fel az alperest, aki az abban foglaltaknak csak részben tett eleget.

Az elsőfokú adóhatóság 2009. június 28. napján kelt ... számú határozatával a felperes alperes által előterjesztett, a 2008-as évre vonatkozó 260.987.752 forint általános forgalmi adó visszatérítésére vonatkozó kérelmét elutasította. Az elutasítás indoka az volt, hogy az adóhatóság által kiadott hiánypótlásnak az adózó csak részben tett eleget, nem küldte meg a kérelem kötelező mellékletét képező, belföldön nem letelepedett adóalanytól származó, a jogszabályi előírásoknak megfelelő írásos nyilatkozatot. Az adóhatóság határozata részletesen tartalmazta azt a 22 számlát, amelyek vonatkozásában az áfa visszaigénylését elutasította. Az elsőfokú adóhatóság ugyanezen napon kelt ... számú határozatával a felperesnek az alperes által előterjesztett 2009. évre vonatkozó 9 számlát érintő 62.753.833 forint általános forgalmi adó visszatérítésére vonatkozó kérelmét is elutasította az előző határozatban foglaltakkal egyező indokolással.

2009. augusztus 19-én az alperes nevében eljáró ..., aki akkor az alperes munkavállalója volt, mind a két határozattal szemben fellebbezést nyújtott be az adóhatósághoz. Az adóhatóság 2009. augusztus 31-én a fellebbezések hiányainak pótlására hívta fel az alperest a felperes által adott eredeti meghatalmazás benyújtása érdekében. 2009. augusztus 28-án az alperes a hiánypótlásoknak eleget tett, a felperes törvényes képviselője, mint meghatalmazó által eredetben aláírt meghatalmazást csatolta. 2009. november 10. napján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Kizárólagos Illetékességi Ügyek Főosztálya a ... és ... számú határozataival az elsőfokú adóhatóság határozatait helybenhagyta. A határozatokat azzal indokolta, hogy a hiánypótlásra megküldött nyilatkozat nem a hatályos jogszabály szerinti tartalommal került kiállításra. A másodfokú határozatok a felperesnek címezve az alperes ... postacímére, ... részére kerültek megküldésre. Azokat az alperes 2009. november 30. napján vette át, azonban a felperesnek nem továbbította és arról a felperest nem is tájékoztatta.

A felperes 2010 augusztusában az alperessel a 2009-es évre vonatkozó áfa visszatérítésekkel kapcsolatos megbízási díjról folyó tárgyalások során érdeklődött arról, hogy a 2008. évi visszaigénylés miért nincs még lezárva.

2014 augusztusában a felperes ...nál - aki ekkor már nem az alperes munkavállalója volt - ismét érdeklődött a 2008. évi áfa sorsáról. Az ezt követő e-mail váltások során ... 2015. március 9-én tájékoztatta a felperest arról, hogy a visszatérítés iránti kérelmet az adóhatóság jogerősen elutasította. A felperes 2016. február 3. napján felszólította az alperest, hogy térítse meg 323.443.000 forint kárát és annak kamatait.

A felperes a bíróságra 2016. február 16. napján érkezett, majd módosított keresetében elsődlegesen azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a Ptk. 474. § (1) bekezdésének megszegésére figyelemmel a Ptk. 318. §-a értelmében alkalmazandó 339. § és 355. § alapján 323.443.000 forint és a Ptk. 301/A. § (2) bekezdése alapján, annak 2014. január 1. napjától járó késedelmi kamatai megfizetésére. Ezt meghaladóan 140.273.765.-Ft megfizetésére is igényt tartott általános kártérítés jogcímén.

Arra az esetre, ha a bíróság az elsődleges kereseti kérelmét nem találná alaposnak, másodlagosan 323.443.000 forint tőke és annak 2009. november 30. napjától járó késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Előadta, hogy a peres felek között 1999. óta megbízási jogviszony állt fenn, melynek alapján az alperes a felperes által belföldön beszerzett termékeket és igénybe vett szolgáltatásokat terhelő, előzetesen felszámított áfa visszatérítése érdekében eljárt, az erre irányuló adóhatóság előtti eljárásokban a felperes képviseletét ellátta. Az alperes kárt okozott a felperesnek azzal, hogy amikor a nevében eljárt a 2008. évre vonatkozó áfa visszaigénylés során, a kérelmet nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően terjesztette elő.

Az elsődleges keresetével kapcsolatban kifejtette, hogy a visszaigénylés lehetősége az adójogi elévülés bekövetkeztével, 2014. január 1-jével szűnt meg, így a kára ekkor következett be. Késedelmi kamatot ezért ettől az időponttól igényelt, azonban hangsúlyozta, hogy az alperes jogellenes magatartása megfosztotta őt attól, hogy a részére visszatérítendő összeg felett rendelkezhessen. A pénz használatának elmaradása miatt a felperest kárt érte, azt nem tudta befektetni, kamatoztatni, emiatt általános kártérítésként a pénzhasználat általános ellenértékének tekintendő kamat mértékével azonos összegű kártérítés megfizetését kérte.

Arra az esetre, amennyiben a bíróság nem osztaná a káresemény időpontjával kapcsolatos álláspontját, előadta, hogy csak 2015. március 9. napján értesült az alperesi jogellenes magatartásról, eddig az időpontig az elévülés nyugodott. Hivatkozása szerint, hogy a 2008. évre vonatkozóan kért visszaigénylés teljes összege a kérelemhez csatolt számlák szerinti ÁFA együttes összege. Az adóhatóság határozataival összesen 323.741.585 forint áfa igényt utasított el. A felperes igénye azért alacsonyabb ennél az összegnél, mert nem az egyes számlák teljesítéskori árfolyammértékét vette alapul.