BH 1974.5.209 A hagyatéki tartozásokért nem felel az az örökös, aki a hagyatéki vagyontárgyat öröklési szerződéssel, visszterhesen szerezte [Ptk. 655. § (1) bek., 657. § (1) bek., 679. §, Vht. 7. § (1) bek.].

A felperes társbérlőként lakott a V. utcai házingatlan I. em. 3. ajtószám alatti bérlakásában, amelyből kizárólagosan egy lakó- és egy személyzeti szobát használt; a mellékhelyiségek közös használatban voltak.

A felperes J. M-el és feleségével 1966. szeptember 30-án írásban tartási szerződést kötött. Abban J. M. és felesége vállalták a felperes tartását, a felperes pedig befogadta őket társbérleményébe és kizárólagos használatukba bocsátotta a lakószobát, míg a személyzeti szoba használatát kizárólag magának tartotta fenn. Az államigazgatási hatóság a tartási szerződést jóváhagyta.

A felperes keresetében a tartási szerződés megszüntetését kérte. Az alperesek a kérelem teljesítését nem ellenezték, de megfelelő kielégítést igényeltek.

Az első fokú bíróság ítéletével azt állapította meg, hogy a felek között létrejött tartási szerződés érvénytelen. Kötelezte az alpereseket - egyetemleges kötelezettség terhével -, hogy a felperes társbérleményét ürítsék ki 30 napon belül, s ezzel egyidejűleg kötelezte a felperest, fizessen az alpereseknek 12 000 Ft-ot, valamint annak törvényes kamatait.

A másodfokú bíróság ítéletével az első fokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részében pedig részben és akként változtatta meg, hogy a marasztalás összegét 20 266 Ft-ra emelte fel. Egyben az alperesek által fizetendő lakáshasználati díj havi összegét - a mindenkori közüzemi díjakon felül - 1970. március 1-től kezdődően 250 Ft-ban állapította meg.

A felperes tulajdonában állott egy öröklakás 1/2 illetősége. A felperes 1966. október 6-án ennek az öröklakásnak a tulajdonában álló 1/2 illetőségére Cs. M-el öröklési szerződést kötött. Eszerint Cs. M. vállalta, hogy a szerződés megkötése után az OTP-nek 10 000 Ft vételár-hátralékot megfizet s ezen kívül 1966. októberétől a felperes részére havi 550 Ft életjáradékot is fizet. Adat merült fel arra, hogy 1969. július 1-től a bíróság az életjáradék havi összegét 663 Ft-ra emelte fel.

A felperes 1971. március 13-án meghalt.

A felperes halála után a közjegyző az 1971. augusztus 26-án kelt végzésével a 40 000 Ft-ra értékelt ingatlan hagyatékot az öröklési szerződés alapján Cs. M-nak, a hagyatéki leltár 1 - 18. sorszáma alatt felvett ingóságokat, valamint egy havi nyugdíj összegét - együttesen 3595 Ft értékben - pedig özv. L. J-né végrendeleti örökösnek adta át.

A felperes, valamint J. M. és felesége alperesek között a tartási szerződés megszüntetése iránt folyamatban volt perben hozott jogerős ítélet rendelkezésének az alperesek a 30 napos teljesítési határidő alatt nem tettek eleget. A végrehajtási eljárást a felperes anélkül kérte megindítani, hogy egyidejűleg maga is teljesített volna, vagyis a 20 266 Ft-ot nem helyezte letétbe.

A kerületi tanács vb. lakásügyi osztálya az 1971. május 10-én kelt határozatával a felperes halála folytán megüresedett társbérleményt az alpereseknek kiutalta.

J. M. és felesége az 1971. szeptember 27-én érkezett kérelmükben Cs. M-el és özv. L. J-né végrendeleti örökössel szemben a végrehajtás elrendelését kérték. Előadásuk szerint már a hagyatéki eljárás során bejelentették, hogy az elhaltnak velük szemben 20 266 Ft tartozása áll fenn, amelyet Cs. M. nem ismert el. Kérték annak megállapítását, hogy nevezett az elhalt felperesnek jogutóda.

Az első fokú bíróság végzésével a Vht. 7. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a J. M. és felesége javára jogerősen megítélt 20 266 Ft tekintetében Cs. M. szerződéses és özv. L. J-né végrendeleti örökösök az eljárás folyamán meghalt felperes kötelezettnek jogutódai.