1955. évi 21. törvényerejű rendelet

a bírósági végrehajtásról

I. FEJEZET

VÉGREHAJTHATÓ OKIRATOK

1. § (1) A bírósági végrehajtás (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat alapján történik.

(2)[1] Végrehajtható okiratok:

a) a bíróság vagy a közjegyző által kiállított végrehajtási lap,

b) a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, vagyonelkobzásról, elkobzást pótló egyenértékről, vagyoni előnyről vagy bűnügyi költségről szóló értesítésének a bírósági gazdasági hivatal által készített kivonata,

c) az olyan okirat, amelyet a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el és

d) azok az egyéb okiratok (hatósági megkeresések), amelyek alapján jogszabály értelmében bírósági végrehajtásnak van helye.

Végrehajtási lap

2. §[2] (1) Az elsőfokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állit ki:

a) a bíróság polgári ügyben hozott marasztaló határozata alapján,

b) a bíróság büntető ügyben hozott határozatának a polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalást tartalmazó része alapján,

c) a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján.

(2) A közjegyző végrehajtási lapot állít ki az általa hozott, marasztalást tartalmazó végzés alapján.

3. §[3] Végrehajtási lapot állít ki továbbá:

a) választottbírósági ítélet és egyezség alapján a Budapesti Fővárosi Bíróság,

b)[4]

c)[5]

d) a községi, járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének a birtokvita eldöntése során a hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozata alapján a határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes járásbíróság,

e) a szabálysértési hatóság kártérítésben marasztaló határozata alapján az elsőfokon eljárt szabálysértési hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróság,

f) az ügyvédi fegyelmi hatóság pénzbírságot kiszabó (eljárási költséget megállapító) határozata alapján az adós lakóhelye szerint illetékes járásbíróság,

g) az orvosi fegyelmi hatóság pénzbírságot kiszabó határozata alapján az adós lakóhelye szerint illetékes járásbíróság,

h) külföldi bírósági határozat alapján - a 209-211. §-okban meghatározott rendelkezések szerint - az adós lakóhelye szerint illetékes járásbíróság,

i) külföldi választottbírósági határozat alapján - a 209-211. §-okban meghatározott rendelkezések szerint - a Budapesti Fővárosi Bíróság,

j) a külön jogszabályban megállapított okiratok alapján az adós lakóhelye szerint illetékes járásbíróság.

4. § (1) Végrehajtási lap kiállításának csak akkor van helye, ha az alapjául szolgáló határozat (illetőleg a határozat megfelelő része) jogerős vagy, előzetesen végrehajtható és ha a teljesítési határidő is letelt.

(2) A bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is van helye végrehajtási lap kiállításának, ha a bíróság jóváhagyó végzése ellen fellebbezést nyújtottak be.

(3) Végrehajtási lap kiállításának nincs helye, ha a végrehajtandó határozat pénzfizetésre irányul és azonnali beszedési megbízással érvényesíthető (173. §).

5. § (1) Tartásdíj (és valamely személy eltartására szolgáló járadékszerű szolgáltatás) behajtása végett munkabérre és időszakonkint visszatérő egyéb járandóságra vezetett végrehajtás esetén a végrehajtási lapot a jövőben lejáró tartásdíjrészletekre nézve is ki lehet állítani. Ilyenkor azonban az időszakonkint esedékessé váló járandóságokból csak az esedékesség időpontjáig lejárt tartásdíjrészleteknek megfelelő összeget lehet visszatartani és a tartásra jogosult részére kiutalni.

(2) Tartásdíj (és valamely személy eltartására szolgáló járadékszerű szolgáltatás) behajtására irányuló végrehajtás esetén a végrehajtási lapot a már lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve csak abban az esetben lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő a végrehajtási lap kiállítása iránti kérelmével önhibáján kívül késlekedett, vagy a tartásdíjak felgyülemlése az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza.

6. § (1) A bíróság a végrehajtási lapot rendszerint a jogosult fél szóbeli vagy írásbeli kérelmére állítja ki.

(2) A végrehajtást kérő - ha az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyairól tájékoztató adatok vannak birtokában - köteles azokat a kérelem előterjesztése alkalmával a bírósággal közölni; íngatlanvégrehajtás esetén az ingatlan telekkönyvi adataira vonatkozólag minden esetben tájékoztató adatokat kell adni.

7. §[6] (1) Ha a jogosult, illetőleg kötelezett fél személyében változás áll be, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a kiállításra jogosult hatóság, ha pedig a változás a végrehajtható okirat kiállítása után derül ki vagy következik be, a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás kérdésében - szükség esetén a felek, illetőleg a jogutódok meghallgatása és bizonyítás lefolytatása után - végzéssel határoz.

(2) Ha a bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) a jogosult, illetőleg kötelezett személyében történt változásról tudomást szerez, köteles a végrehajtási iratokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak bemutatni.

(3) Ha a végrehajtó a foganatosítás során szerez tudomást az adós haláláról, és az adós hagyatékában van lefoglalható vagyontárgy, a végrehajtó az adós egyelőre ismeretlen jogutóda részére ügygondnokot rendel, foganatosítja a végrehajtást, ezt követően pedig az iratokat bemutatja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ilyen esetben a lefoglalt vagyontárgy - a romlandó dolog kivételével - nem értékesíthető.

8. §[7]

9. § (1) Minden ügyben rendszerint csak egy végrehajtási lapot lehet kiállítani.

(2) Több végrehajtási lapot kell kiállítani:

a) ha a követelés több végrehajtást kérőt illet és a követelésnek az egyes végrehajtást kérőkre eső része a végrehajtási lap kiállításának alapjául szolgáló határozatban pontosan meg van jelölve;

b) ha a követelés több adóssal szemben áll fenn.

10. § (1)[8] A végrehajtási lapon fel kell tüntetni:

a) a végrehajtási lapot kiállító bíróság megnevezését;

b) az adós nevét, lakóhelyét, foglalkozását, továbbá - ha rendelkezésre áll - munkahelyét és a személyazonosságának megállapításához szükséges egyéb adatokat, illetőleg számlájának számát és a számláját vezető pénzintézet fiókjának megjelölését és számát;

c) a végrehajtást kérő nevét, lakóhelyét, foglalkozását, a számláját vezető pénzintézet fiókjának megjelölését és számát, továbbá a végrehajtást kérő jogi képviselőjének nevét és címét; ha a végrehajtást kérő költségvetési szerv, annak a számlának a számát is, amelyre a befizetett összeg átutalását kéri;

d) a határozat végrehajtandó részét (a késedelmi kamatokkal együtt) a követelés jogcímének és a teljesítési határidőnek a feltüntetésével, továbbá a határozat számának és a határozatot hozó hatóságnak megjelölésével (egyezség esetén az egyezség végrehajtandó részét a teljesítési határidő feltüntetésével, továbbá a jóváhagyó határozat számának és a jóváhagyó hatóságnak megjelölésével);

e) a határozat jogerőre emelkedésének időpontját, illetőleg azt a körülményt, hogy a határozat előzetesen végrehajtható, vagy - a bíróság által jóváhagyott egyezség esetén - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható;

f) a végrehajtandó határozatnak arra vonatkozó rendelkezését, hogy az adós a tartozásért vagyonának meghatározott részével, illetőleg milyen meghatározott vagyontárgyakkal felel;

g) ingatlanvégrehajtás esetén az ingatlan telekkönyvi adatait;

h) a végrehajtás alá vonható vagyontárgyakra vonatkozó esetleges tájékoztató adatokat;

i) a végrehajtás kérésével felmerült költséget;

j) azt az esetleges rendelkezést, hogy a végrehajtás alól egyébként mentes vagyontárgy az illető vagyontárgy vételárának (elkészítési, javítási díjának) behajtása végett lefoglalható (59. §), vagy hogy a foglalást a végrehajtási értesítés kézbesítésével egyidejűleg kell foganatosítani (61. §);

k) a végrehajtást kérőt vagy az adóst megillető költségmentességet, illetékmentességet vagy illetékfeljegyzési jogot.

(2) Több végrehajtási lap kiállítása esetén mindegyiken pontosan fel kell tüntetni a kiállított végrehajtási lapok számát, valamint a határozatnak azt a részét, amely az illető végrehajtási lap szerint végrehajtásra kerül.

11. § (1) A bíróság a végrehajtási lap kiállítását megtagadja, ha a végrehajtás iránti kérelem teljes egészében alaptalan.

(2) Ha a végrehajtás iránti kérelem csak részben alaptalan, a bíróság a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki.

(3) A bíróság a végrehajtási lap kiállításának megtagadása vagy a végrehajtási lapnak a kérelemtől eltérő kiállítása esetén indokolással ellátott végzést hoz és ezt a végrehajtást kérőnek kézbesítteti. A végzés ellen a végrehajtást kérő fellebbezhet.

Végrehajtási záradék

12. § (1) Bármely közjegyző végrehajtási záradékkal látja el azt a közjegyzői okiratot, amelyben pontosan fel van tüntetve

a) a jogosult és a kötelezett fél neve,

b) a kötelezettség tárgya, mennyisége és jogcíme, valamint

c) a teljesítési határidő.

(2) A közjegyzői okirat csak akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a benne foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik és ha a követelés teljesítési határideje lejárt.

(3)[9] Bármely közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a kézizálog szerződésről szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje lejárt.

13. § (1) A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el az állami szerv (intézet, intézmény), az állami vállalat, illetőleg a szövetkezet (szövetkezeti szerv) javára pénzfizetési kötelezettséget megállapító kötelezvényt vagy egyéb nyilatkozatot, ha

a) a kötelezvényt vagy egyéb nyilatkozatot közokiratba vagy teljes bizonyítékul szolgáló magánokiratba foglalták,

b) az okiratban fel van tüntetve a kötelezettség jogalapja, összege és a teljesítési határidő, továbbá

c) maga az okirat tartalmazza azt a kikötést, hogy az okirat alapján végrehajtásnak van helye.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek esetében a végrehajtási záradékot a végrehajtást kérő szerv székhelye szerint illetékes közjegyző vezeti rá az okiratra.

(3) Az (1) bekezdésben említett okirat csak akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a benne foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik és ha a követelés teljesítési határideje lejárt.

14. § Ha a végrehajtást kérő igazolja, hogy az adóst meghatározott pénzösszeg fizetésére vagy természetbeni szolgáltatásra irányuló kötelezettségének teljesítésére előzetesen írásban felhívta, és a felhívás óta tizenöt nap eltelt, a végrehajtást kérő székhelye szerint illetékes közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a következő okiratokat:[10]

a) a pénzintézetek és a Pénzintézeti Központ szabályszerűen aláírt könyvkivonatát, illetőleg hátraléki kimutatását;

b)[11] a villany-, víz-, gáz-, csatorna-, szemét-, kéményseprési-, a posta bármely üzletágából eredő díjakra, továbbá a vasúti személyfuvarozással kapcsolatban felmerült követelésekre, a villamos és autóbusz viteldijakra, valamint az ingatlankezeléssel foglalkozó állami szervet vagy vállalatot megillető lakbérre és a vele egy tekintet alá eső követelésekre vonatkozólag a - felsorolt közszolgáltatások jellegének megfelelő - közüzem (szerv, vállalat) által kiállított hátraléki kimutatást;".

c) a tanintézetek, gyógyintézetek és más hasonló Jellegű intézmények olyan hátraléki kimutatását amely ez intézmények rendeltetésszerű tevékenységéből eredő követelésekre vonatkozik (tandíj, taníttatási költség, intézeti eltartási díj, neveltetési járulék, ösztöndíjvisszatérítés, kórházi ápolási költség stb.), kivéve az állami gondozási díjakat;

d) a Belügyminisztérium büntetésvégrehajtási szerveinek, illetőleg a rendőrségnek olyan hátraléki kimutatását, amely a terheltek (elítéltek) tartásával és élelmezésével összefüggő költségekre vonatkozik;

e) az állami és tanácsi könyvtári hálózatba tartozó könyvtáraknak olyan hátraléki kimutatását, amely e könyvtáraktól kölcsönvett könyvek elvesztéséből (megrongálásából) eredő követelésekre vonatkozik;

f)[12]

g) az Állami Biztosítónak a hátralékos biztosítási díjról kiállított hátraléki kimutatását, kivéve ha a díjkövetelés kötelező biztosításból ered;

h) azokat az egyéb okiratokat, amelyeket külön jogszabály szerint végrehajtási záradékkal lehet ellátni.

15. § A végrehajtási záradékban fel kell tüntetni:

a) a végrehajtási záradékot kiállító közjegyző nevét és székhelyét (illetőleg a közjegyzői iroda kerület és sorszám szerinti megjelölését),

b)[13] az adós nevét, lakóhelyét, továbbá - ha rendelkezésre áll - foglalkozását, munkahelyét és a személyazonosságának megállapításához szükséges egyéb adatokat, illetőleg számlájának számát és a számláját vezető pénzintézet fiókjának megjelölését és számát;

c)[14] a végrehajtást kérő nevét, lakóhelyét, foglalkozását, a számláját vezető pénzintézet fiókjának megjelölését és számát, továbbá a végrehajtást kérő jogi képviselőjének nevét és címét; ha a végrehajtást kérő költségvetési szerv, annak a számlának a számát is, amelyre a befizetett összeg átutalását kéri;

d) a végrehajtás alá vonható vagyontárgyakra vonatkozó esetleges tájékoztató adatokat,

e)[15] a végrehajtás kérésével felmerült költséget.

f) azt az esetleges rendelkezést, hogy a végrehajtás alól egyébként mentes vagyontárgy az illető vagyontárgy vételárának (elkészítési, javítási díjának) behajtása végett lefoglalható (59. §), vagy hogy a foglalást a végrehajtási értesítés kézbesítésével egyidejűleg kell foganatosítani (61. §).

g)[16] a végrehajtást kérőt vagy az adóst megillető költségmentességet, illetékmentességet vagy illetékfeljegyzési jogot;

h)[17] a kötelezettség mennyiségét, amennyiben az okiratban feltüntetett mennyiségtől eltér.

16. §[18] (1) A végrehajtási záradékra egyébként a végrehajtási lapra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A 173. §-ban szabályozott eljárás során a végrehajtási záradékkal ellátott okiratot végrehajtandó határozatnak kell tekinteni.

II. FEJEZET

A VÉGREHAJTÓ

17. §[19] (1) A végrehajtó állami alkalmazott.

(2) A végrehajtót a megyei (fővárosi) bíróság elnöke nevezi ki.

(3) A végrehajtói szervezetre vonatkozó szabályokat az igazságügyminiszter állapítja meg.

18. § (1) Végrehajtóvá azt lehet kinevezni, aki magyar állampolgár, teljesen cselekvőképes és büntetlen előéletű.

(2) Az igazságügyminiszter a végrehajtót szakvizsga letételére kötelezheti.

19. §[20]

20. §[21]

21. §[22] A végrehajtó akadályoztatása esetén a megyei (fővárosi) bíróság elnöke a végrehajtó feladatának ellátásával - bíró és közjegyző kivételével - a megye (a főváros) bármely bíróságának arra alkalmas dolgozóját megbízhatja.

22. § (1) A végrehajtó tevékenységét a bíróság elnöke irányítja és ellenőrzi.

(2) A bírósági alkalmazottakra vonatkozó szolgálati és fegyelmi szabályok a végrehajtóra is irányadók.

(3) A végrehajtó ügyvitelének, részletes szabályait az igazságügyminiszter állapítja meg.

III. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A végrehajtás megindítása

23. §[23] (1) A végrehajtható okiratot az adós lakóhelye (székhelye) szerint illetékes bíróságnál működő végrehajtónak kell átadni.

(2) A végrehajtást kérő kérelmére, vagy ha egyébként célszerűnek mutatkozik, a végrehajtható okiratot az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyainak helye szerint illetékes bíróságnál működő végrehajtónak kell átadni.

(3) A közjegyző az általa végrehajtási záradékkal ellátott okiratot - ha az pénzfizetésre irányul, és mind a jogosított, mind a kötelezett félnek a Magyar Nemzeti Banknál vagy a Magyar Beruházási Banknál számlája van, vagy más pénzintézetnél van ugyan számlája, de a Magyar Nemzeti Bank beszedési megbízási rendszerébe tartozik - a 173. §-ban szabályozott eljárás céljából a végrehajtást kérőhöz juttatja vissza.

24. § (1) A végrehajtó a végrehajtható okirat kézhezvétele után hivatalból haladéktalanul megkezdi a végrehajtási cselekményeket.

(2)[24] Pénzkövetelés behajtására irányuló végrehajtás esetén - a végrehajtást kérő kérelme alapján - az adós munkabérét (egyéb járandóságát), ingóságait és ingatlanait végrehajtás alá lehet vonni; ingatlanárverésre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az adós egyéb vagyontárgyaiból a követelés nem nyert teljes fedezetet, vagy előreláthatólag aránytalanul hosszú idő múlva nyer kielégítést.

(3) Kizárólag az adós munkabérét kell végrehajtás alá vonni:

a) ha ezt a végrehajtást kérő kívánja, vagy

b) ha a végrehajtás tartásdíj iránt folyik és a munkabér végrehajtás alá vonható része a tartásdíjat és járulékait fedezi.

25. §[25] (1) Ha az adós lakóhelyén nincs végrehajtás alá vonható vagyon, vagy az ott levő vagyon a követelésre nem nyújt teljes fedezetet, a végrehajtható okiratot - a foglalásról felvett jegyzőkönyv másolatával és az esetleg szükséges tájékoztató adatokkal - az adós lefoglalható vagyontárgyainak helye szerint illetékes bíróságnál működő végrehajtóhoz kell továbbítani.

(2) Nincs helye az iratok továbbításának, ha a végrehajtás kizárólag munkabérre (egyéb járandóságra) vagy az adósnak valamely pénzintézetnél vezetett számláján levő összegre történik.

Költségek

26. § (1) A végrehajtási eljárásban a felek (és más érdekelt személyek) az illetékekről szóló jogszabályokban megállapított illetéket kötelesek leróni.

(2) A végrehajtás során felmerülő egyéb költségeket a végrehajtást kérő köteles előlegezni. Ha azonban a végrehajtást állami szerv (intézmény, vállalat), mezőgazdasági termelőszövetkezet vagy földművesszövetkezet kéri, a végrehajtó kiküldetési költségét az a bíróság előlegezi, amelynél a végrehajtási cselekményt foganatosító végrehajtó működik.

(3) A végrehajtást kérő az előlegezett végrehajtási költségeket a végrehajtói letéti számlára köteles befizetni.

(4) A végrehajtó a felektől semmiféle díjazást nem fogadhat el.

(5)[26] Az igazságügyminiszter a végrehajtó helyszíni eljárása során, illetőleg az ingóságok szállításával és értékesítésével felmerülő költségek (helyi közlekedési költség; kiküldetési költség: utazási költség, élelmezési költség, szállásköltség; szállítási költség stb.), valamint a közreműködő tanú díja fejében - a ténylegesen felmerült költségek összegére tekintet nélkül - költségátalányt állapíthat meg.

27. § (1) A végrehajtás költségei - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - az adóst terhelik

(2) Mindegyik fél maga viseli azt a költséget, amely abból ered, hogy

a) a végrehajtási cselekményeknél - idézés nélkül - akár sajátmaga, akár képviselője megjelent,

b) a végrehajtási eljárás során szakértő-becsüsközreműködését kívánta.

Jegyzőkönyv

28. § (1) A végrehajtó a jogszabályban meghatározott esetekben az egyes jelentősebb végrehajtási cselekményekről jegyzőkönyvet készít.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a végrehajtó, a felek és a jelenlevő érdekeltek (a felek képviselői, az ügygondnok, a zárgondnok, a tanú, továbbá - az adós távollétében foganatosított foglalás esetén - az adóssal együttlakó nagykorú családtag vagy az adós munkáltatójának, illetőleg munkáltatója képviselőjének stb.) nevét és lakóhelyét,

b) az eljárás helyét és idejét,

c) a végrehajtás jogalapját és tárgyát,

d) a végrehajtási cselekmény leírását,

e) a felek és egyéb érdekeltek kérelmeit és észrevételeit.

(3) A jegyzőkönyvet a végrehajtó, továbbá a végrehajtási cselekménynél jelenlevő felek és egyéb érdekeltek írják alá. Az aláírás megtagadását és a megtagadás okát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

Felhívás az önkéntes teljesítésre

29. § (1) A végrehajtható okirat kézhezvételétől számított három napon belül a végrehajtó az adósnak "Végrehajtási értesítés"-t küld és ebben felhívja őt, hogy a végrehajtási értesítés kézbesítésétől számított nyolc napon belül önként teljesítse kötelezettségét; egyben figyelmezteti az adóst a teljesítés elmulasztásának következményeire.

(2) A végrehajtási értesítés másolatát meg kell küldeni a végrehajtást kérőnek.

(3) A végrehajtási értesítés kézbesítése - ha a jelen törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint történik.

30. § (1) A végrehajtást kérő köteles a végrehajtással érvényesíteni kívánt követelés megszűnését és csökkenését a végrehajtónak haladéktalanul bejelenteni.

(2) A bejelentés elmulasztásából eredő esetleges költségekért és károkért a végrehajtást kérő felelős.

(3)[27] Ha az adós okirati bizonyítékkal valószínűvé teszi, hogy az ellene végréhajtási úton érvényesített követelés alaptalan, már kielégítést nyert vagy egyébként megszűnt, az a bíróság, illetőleg végrehajtó, amely előtt a végrehajtási ügy folyamatban van, köteles az okirati bizonyítékok felsorolásával felhívni a végrehajtást kérőt arra, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról, és egyben az adóstól felvett összegből a le nem rótt illetéket, valamint az állam által előlegezett költséget fizesse be a végrehajtói letéti számlára.

(4)[28] Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését bejelenti, illetőleg a nyilatkozatot elmulasztja, vagy az adós állítását elismeri, a bíróság a végrehajtást végzéssel megszünteti, és e végzésben a végrehajtást kérőt - amennyiben a befizetés még nem történt meg - a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetésére kötelezi, függetlenül attól, hogy őt költségmentesség, illetékmentesség vagy illetékfeljegyzési jog illeti-e meg. Ez a rendelkezés - a költségvetési szervek kivételével - a 26. § (2) bekezdésében említett szervekre is irányadó.

(5)[29] A (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a követelés csak részben alaptalan vagy részben nyert kielégítést, illetőleg szűnt meg.

(6)[30] Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését (csökkenését) nem ismeri el, az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat.

A végrehajtás foganatosítása

31. § (1) A végrehajtási cselekményeket munkanapon, reggel 8 óra és este 8 óra között lehet végezni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alól az eljáró végrehajtó szerint illetékes bíróság elnöke - indokolással ellátott végzésével - kivételt tehet.

32. § (1) A végrehajtás foganatosítása alkalmával a végrehajtó - tanú jelenlétében - az adós lakását egyéb helyiségeit és vagyontárgyait megtekintheti és átvizsgálhatja, szükség esetén pedig az adós lezárt helyiségeit és bútorait is felnyithatja.

(2) A végrehajtás során személymotozásnak helye nincs.

33. § Ellenszegülés esetén a végrehajtó a rendőrség közreműködését veszi igénybe, erről külön jegyzőkönyvet készít s ezt haladéktalanul beterjeszti ahhoz a bírósághoz, amelynél működik.

34. § Ha az adós lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, vagyontárgyai azonban fellelhetők, a végrehajtó az adós számára ügygondnokot rendel.

35. §[31] Ha a végrehajtás gyermektartásdíj (szüléssel kapcsolatos költség) iránt folyik és az adós lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, továbbá az adósnak lefoglalható vagyontárgyai sincsenek, a végrehajtó erről a körülményről jegyzőkönyvet készít és ezt beterjeszti ahhoz a bírósághoz, amelynél működik. A bíróság - az ügy körülményeinek figyelembevételével - elrendelheti, hogy az adós lakóhelyét vagy munkahelyét a rendőrség állapítsa meg.

A végrehajtás felfüggesztése

36. § (1) A végrehajtási lapot kiállító bíróság, illetőleg - ha a végrehajtás végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján történik - az adós lakóhelye szerint illetékes járásbíróság végzéssel felfüggesztheti a végrehajtást, ha a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt pert indítottak.

(2) Az (1) bekezdésben említett bíróság a végrehajtás felfüggesztését az adós kérelmére - a felek meghallgatása után - kivételesen abban az esetben is elrendelheti, ha ezt az ügy körülményei nyomatékosan indokolttá teszik.

37. § (1) A 36. § (1) bekezdésében említett bíróság köteles felfüggeszteni a végrehajtást, ha ezt a végrehajtást kérő kívánja, feltéve, hogy a felfüggesztés mások jogait vagy törvényes érdekeit nem sérti.

(2) A végrehajtási lapot kiállító bíróság köteles felfüggeszteni a végrehajtást abban az esetben is, ha a döntőbizottsági határozat felülvizsgálatára, illetőleg megsemmisítésére irányuló eljárás során a felfüggesztést a döntőbizottság, illetőleg az a szerv kéri, amely a döntőbizottsági határozat megsemmisítésére jogosult.

38. § (1) A bíróság a végrehajtást felfüggesztheti akkor is:

a) ha igénypert indítottak, vagy

b) ha a végrehajtó intézkedése ellen az ügyész óvással, illetőleg valamely érdekelt panasszal élt.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett igényper esetén a felfüggesztés csak az igényelt ingóságokra terjedhet ki.

(3) A jelen §-ban említett esetekben a felfüggesztést az a bíróság rendeli el, amely az igényperben, illetőleg az óvás vagy panasz tárgyában határoz.

39. § (1) Ha a végrehajtási lap kiállításának alapjául szolgáló határozat ellen igazolási vagy perújítási kérelmet, illetőleg fellebbezést (fellebbezési óvást) nyújtottak be és ennek sikere valószínű, a kérelem (fellebbezés, fellebbezési óvás) tárgyában határozó bíróság az ügyben folyamatban levő végrehajtást felfüggesztheti.

(2) Ha a végrehajtási lap kiállításának alapjául szolgáló határozat ellen a legfőbb ügyész vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvással élt és az ennek alapján indult eljárás hatálya a felekre is kiterjed, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetőleg a legfőbb ügyész az ügyben folyamatban levő végrehajtást - a szükséghez képest az ügynek tárgyalásra kitűzése előtt is - felfüggesztheti.

40. § (1) A felfüggesztett végrehajtási eljárást csak a felfüggesztést elrendelő szervnek (bíróságnak, Legfelsőbb Bíróság elnökének, illetőleg legfőbb ügyésznek) a felfüggesztést megszüntető végzése alapján lehet tovább folytatni.

(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetőleg a legfőbb ügyész által felfüggesztett végrehajtás folytatását a 39. § (2) bekezdésében említett eljárás során a Legfelsőbb Bíróság is elrendelheti.

A végrehajtás megszüntetése és korlátozása

41. § (1) Ha a végrehajtás végrehajtási lap alapján történik, a bíróság a végrehajtást megszünteti, illetőleg korlátozza, ha az adós közokirattal bizonyítja vagy közokirat alapján egyébként bizonyítást nyer, hogy a végrehajtási lap kiállításának alapjául szolgáló határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte vagy megváltoztatta.

(2) Ha az (1) bekezdésben szabályozott eljárásra nincs lehetőség, az adós a végrehajtás megszüntetése, illetőleg korlátozása iránt a végrehajtást kérő ellen pert indíthat.

(3) Per indításának csak akkor van helye:

a) ha a perben érvényesíteni kívánt tény akkor történt, amikor az már nem volt érvényesíthető a végrehajtási lap kiállításának alapjául szolgáló határozatot megelőző eljárásban, vagy

b) ha a perben érvényesíteni kívánt tény a végrehajtási lap kiállításának alapjául szolgáló egyezség megkötése után következett be.

(4) A jelen §-ban szabályozott eljárás, illetőleg per a végrehajtási lapot kiállító bíróság hatáskörébe tartozik.

42. § (1) Ha a végrehajtás végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján történik, végrehajtás megszüntetése, illetőleg korlátozása iránti pernek van helye azon az alapon, hogy

a) az okiratban foglalt követelés érvényesen nem jött létre,

b) a követelés egészen vagy részben megszűnt,

c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott és a halasztás időtartama még nem járt le,

d) az adós a követeléssel szemben a polgári jog szerint beszámítható követelést kíván érvényesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a végrehajtás megszüntetése, illetőleg korlátozása iránti per az adós lakóhelye szerint illetékes járásbíróság hatáskörébe tartozik.

43. § (1) Ha az adós közokirattal bizonyítja vagy közokirat alapján egyébként bizonyítást nyer, hogy a végrehajtási lap kiállításának alapjául szolgáló határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte vagy megváltoztatta, a végrehajtási lapot kiállító bíróság az adós kérelmére végzéssel kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy - teljesen, illetőleg részben - térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat), valamint a végrehajtási eljárás költségeit.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés - az ott említett feltétel fennállása esetén - irányadó akkor is, ha az adós a végrehajtás megelőzése végett önként teljesítette tartozását és ezt közokirattal igazolja.

(3) Tartásdíj, járadék és más hasonló célú időszakos szolgáltatás címén kifizetett összeg (átadott vagyontárgy) visszatérítésének az (1) bekezdés alapján helye nincs

44. § (1) A bíróság végzéssel megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, ha ezt a végrehajtást kérő kívánja és a megszüntetés (korlátozás) mások jogait vagy törvényes érdekeit nem sérti.

(2) A végrehajtási eljárás költségei az (1) bekezdés szerinti megszüntetés esetében a végrehajtást kérőt terhelik. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnésének (csökkenésének) bejelentésére nézve a 30. §-ban megállapított kötelezettségét teljesíti.

A végrehajtás szünetelése

45. §[32] (1) A végrehajtási eljárás szünetel, ha

a) az adós lakóhelye (tartózkodási helye) nem állapítható meg, és az adósnak lefoglalható vagyontárgyai nem lelhetők fel,

b) az adósnak lefoglalható vagyona nincs, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése (87-106, 110-130. §) sikertelen maradt,

c) a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárás során felmerülő költséget (költségátalányt) - feltéve, hogy arra köteles - nem előlegezi,

d) az adós a szolgáltatás teljesítésére halasztást kapott, vagy engedélyt nyert a részletekben teljesítésre.

(2) A végrehajtó a végrehajtási eljárás szüneteléséről - annak okát is feltüntető - jegyzőkönyvet készít. A végrehajtó a jegyzőkönyvnek az általa hitelesített másolatát köteles a végrehajtást kérőnek, ha pedig a végrehajtási eljárás az (1) bekezdés d) pontja alapján szünetel, az adósnak is megküldeni.

46. §[33] (1) A végrehajtási eljárást a 45. § (1) bekezdésének a) és b) pontja esetében csak akkor lehet folytatni, ha a végrehajtást kérő bejelenti az adós lakóhelyét (tartózkodási helyét) és megjelöli a lefoglalható vagyontárgyat, valamint annak helyét, illetőleg valószínűsíti, hogy a lefoglalt vagyontárgy értékesíthető.

(2) A végrehajtási eljárás a 45. § (1) bekezdésének c) és d) pontja esetében csak akkor folytatható, ha a végrehajtást kérő a költséget (költségátalányt) előlegezi, illetőleg a halasztás időtartamának elteltével vagy bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében a végrehajtási eljárás folytatását kéri.

(3) Ha a végrehajtás a 45. § (1) bekezdésének a)-c) pontja alapján szünetel, a bírósági gazdasági hivatal a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költség behajtására az eljárást folytathatja.

47. §[34]

A végrehajtás befejezése

48. §[35]

A végrehajtási jog elévülése

49. §[36] A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.

50. § (1) A végrehajtási jog elévülési határidejének eltelte után előterjesztett kérelemre (bejelentésre) végrehajtható okiratot sem kiállítani, sem a végrehajtás megindítása vagy folytatása végett a végrehajtóhoz eljuttatni (bemutatni) nem lehet. Az elévülési határidőn belül előterjesztett kérelem alapján kiállított vagy az elévülési határidőn belül tett bejelentés alapján a végrehajtóhoz eljuttatott (a végrehajtónál bemutatott) végrehajtható okirat alapján azonban a végrehajtási eljárást be kell fejezni, illetőleg - a 45. §-ban említett szünetelési okok esetén - a végrehajtást meg kell szüntetni.

(2)[37] A végrehajtási jog elévülését csak akkor lehet hivatalból figyelembe venni, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését hivatalból kell figyelembe venni.

IV. FEJEZET

INGÓVÉGREHAJTÁS

Meghatározott ingóság kiadása

51. § (1) Ha az adós meghatározott ingóság kiadására köteles, a végrehajtás úgy történik, hogy a végrehajtó - a végrehajtási értesítés személyes kézbesítésével egyidejűleg - az ingóságot magához veszi, illetőleg az adóstól elszállíttatja és a végrehajtást kérőnek átadja.

(2) A végrehajtást kérő köteles az ingóságot az átadástól számított 15 napig, ha pedig a bíróságtól ez alatt az idő alatt igényperről kap értesítést, a per befejezéséig sértetlenül megőrizni.

(3)[38] Ha az adós a meghatározott ingóság kiadását megtagadja, a 171. §, valamint a 172. § b) és c) pontját kell megfelelően alkalmazni.

(4)[39] Ha a meghatározott ingóság nincs meg, a végrehajtó az ingóság valószínű értéke erejéig az adós egyéb vagyontárgyait lefoglalja, majd a jegyzőkönyvet beterjeszti a végrehajtást elrendelő bírósághoz, ha pedig a végrehajtást a közjegyző rendelte el, ahhoz a bírósághoz, amelynél a közjegyző működik. A bíróság - a felek meghallgatása után - megállapítja az ingóság értékét. A meghallgatásra nincs szükség, ha a végrehajtás alapjául szolgáló határozat az értéket már megállapította. A további végrehajtási eljárás az ingóság értékének megfelelő pénzösszeg behajtása iránt folyik.

Foglalás

52. § (1) Ha az adós a végrehajtási értesítés kézbesítésétől számított nyolc napon belül nem teljesítette a végrehajtható okiratban megszabott kötelezettségét, a végrehajtó az adós ingóságait "Foglalási jegyzőkönyv"-ben összeírja és ílymódon lefoglalja.

(2) A foglalás a végrehajtási értesítés kézbesítésétől számított harminc napon belül, a végrehajtó által meghatározott időpontban történik.

(3) A foglalás időpontjáról a végrehajtást kérőt értesíteni kell.

53. § (1) A foglalást lehetőleg az adósnak (képviselőjének), illetőleg - az adós távollétében - a vele együttlakó nagykorú családtagjának vagy az adós munkáltatójának (munkáltatója képviselőjének) jelenlétében kell foganatosítani.

(2) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát a foglalás alkalmával átadja a jelenlevő feleknek.

(3) Ha a foglalás az adós távollétében történik, a foglalási jegyzőkönyv másolatát - amennyiben jelen vannak - az (1) bekezdésben említett személyeknek kell átadni, egyszersmind az adósnak posta útján kell kézbesíteni.

(4) Ha a foglalás a végrehajtást kérő távollétében történik, a foglalási jegyzőkönyv másolatát meg kell küldeni a végrehajtást kérőnek.

54. § (1)[40] Az ingóságok lefoglalásának sorrendjét a végrehajtó állapítja meg, és a foglalást addig folytatja, amíg a követelés - járulékaival együtt, ideértve az eljárás befejezéséig előreláthatóan felmerülő végrehajtási költségeket - az adós házastársának esetleges vagyonközösségi igényére tekintettel is teljesen fedezettnek nem látszik.

(2) Ha a lefoglalható ingóságok értéke olyan csekély, hogy az csupán a végrehajtási eljárásnak a foglalás után felmerülő költségeit fedezné, a további foglalást mellőzni kell.

55. § (1) Nem lehet lefoglalni az adós őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy egyéb körülményből minden bizonyítás nélkül is kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy az ingóság nem az adós tulajdona.

(2) A házassági életközösség tartama alatt a házastársaknak vagy bármelyiküknek birtokában levő ingóságot bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során is le lehet foglalni, kivéve, ha az a házastárs, aki ellen a végrehajtás nem irányul, kimutatja, hogy a szóbanlevő vagyontárgy nem a házastársi vagyonközösséghez, hanem az ő különvagyonához tartozik.

56. § (1) Nem lehet lefoglalni - még az adós beleegyezésével sem - azokat az ingóságokat (követeléseket), amelyeket a jogszabály a végrehajtás alól mentesít.

(2) Ha a jogszabály a végrehajtás alól mentes ingóságok körét vagylagosan állapítja meg, a mentesség az adós által kijelölt ingóságra terjed ki.

57. § Az adós következő vagyontárgyai mentesek a végrehajtás alól:

a) a foglalkozás gyakorlásához, valamint a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszközök (műszerek, szerszámok, írógép, felszerelési tárgyak, egyenruha, könyvek, tanszerek stb.),

b) bútorból: az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges, legfeljebb azonban két asztal és három szekrény (vagy más azonos célt szolgáló bútor); szobánként egy kályha vagy tűzhely, továbbá egy lámpa; személyenként egy ágy (vagy más fekvőhely) és egy szék,

c) ruhaneműből: személyenként két rend felsőruha, három váltás fehérnemű, egy télikabát vagy felöltő, két pár lábbeli, egy sapka (vagy egy kalap, vagy két fejkendő) és egy nagykendő,

d) ágyneműből: személyenként egy szalmazsák vagy matrackészlet, két vánkos, két lepedő és egy takaró (mindezek a hozzávaló huzattal),

e) használati és egyéb tárgyakból: családonként két abrosz, két vödör vagy kanna, a szükséges konyhafelszerelés (lábas, fazék, levesestál stb.), valamint személyenként egy asztali készlet (tányér, pohár, kés, villa, kanál), egy asztalkendő és két törülköző; továbbá - ha ezt az adós családi és személyi körülményei, így különösen a háztartásában élő gyermekek száma vagy az adós, illetőleg a háztartásához tartozók által történő rendszeres, személyes használat nyomatékosan indokoltta teszi - családonként egy varrógép,

f) az adósnak vagy családtagjainak betegsége vagy testi fogyatkozása miatt szükséges gyógyszerek és segédeszközök,

g) az adós háztartásában élő gyermekek használatára rendelt - és jellegénél fogva elsősorban gyermekek részére szolgáló - valamennyi tárgy,

h) az adós és a háztartásához tartozók részére egy hónapra - illetőleg az élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozónál az új termésig - szükséges élelmiszer, amelynek mértéke személyenként egy hónapra 9 kg liszt vagy 10 kg gabona, 16 kg burgonya, 2 kg hüvelyes (bab. borsó, lencse, szárazfőzelék), 1 kg só, 40 dkg zsír vagy 1 kg szalonna, 3kg kolbász vagy egyéb húsnemű, 4 kg zöldség és 1 kg cukor,

i) az adós és a háztartásához tartozók részére egy hónapra szükséges vílágítószer és három hónapra szükséges tüzelőanyag (illetőleg tüzelőanyag hiányában a lefoglalható készpénzből a három hónapi tüzelőanyag beszerzéséhez szükséges összeg),

j) a három hónapi - élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozónál pedig azúj termésig szükséges - lakbér összege,

k)[41] az államkölcsönkötvény és a takarékbetét (ideértve a takarékbetétkönyvet is).

58. § Ha az adós élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozik - az 57. §-ban felsoroltakon kívül - mentes a végrehajtás alól:

a) az adós által művelt szántóföld bevetéséhez szükséges vetőmag (ennek hiánya esetén pedig a lefoglalható készpénzből a vetőmag beszerzéséhez szükséges összeg), továbbá az ingatlan megműveléséhez szükséges igavonó jószág, gazdasági felszerelés és trágya,

b) a haszonállatok közül: egy tehén, ennek hiányában egy sertés vagy borjú vagy kecske vagy juh, illetőleg ha az adós háztartásához négynél több személy tartozék, egy tehén és egy sertés, ezek hiányában a tehén helyett egy borjú vagy sertés vagy kecske vagy juh, a sertés helyett pedig egy, borjú vagy kecske vagy juh,

c)[42] a szerződéses termelésből eredő termény és állat,

d)[43]

e) a végrehajtás alól mentes állat részére az új termésig - legfeljebb azonban három hónapra - szükséges takarmány és alom.

59. § (1) Az 57-58. §-ban felsorolt valamennyi vagyontárgy lefoglalható az illető vagyontárgy vételárának, továbbá elkészítési vagy javítási díjának behajtása végeit, ha a foglalást a bíróság, illetőleg a közjegyző elrendeli.

(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalást a bíróság általában a végrehajtási lapon, a közjegyző pedig a végrehajtási záradékban rendeli el.

(3) Kizárólag a bíróság rendelheti el - végzéssel - az (1) bekezdés szerinti foglalást, ha az elrendelés a végrehajtási lap kiállítása (az okiratnak végrehajtási záradékkal való ellátása) után vált szükségessé.

60. § (1) Mentesek a végrehajtás alól az alábbi követelések:

a) a Munka Törvénykönyve alapján juttatott segély, a társadalombiztosítási szervek által nyújtott segélyek, valamint a tanulmányi segélyek és az ösztöndíjak,

b) a biztosítási összeg,

c) a nemzeti gondozottak ellátási díjai,

d) a hadigondozottak ellátási díjai.

(2) Mentesek a végrehajtás alól a következő díjak és jutalmak:

a) a Kossuth-díj és a kitüntetésekkel együttjáró díj és jutalom,

b) az egyéb - kitüntetésképpen adott - díjak és jutalmak,

c)[44] az újítási és a találmányi díj, kivéve, ha a végrehajtás bűncselekménnyel okozott kár megtérítése vagy tartásdíj behajtása iránt folyik.

(3) Mentes a végrehajtás alól a postára feladott készpénz vagy más küldemény, illetőleg a közforgalmú fuvarozási vállalatnak fuvarozás végett átadott tárgy mindaddig, amíg azt a posta (a vál-lalat) az átvételre jogosultnak át nem adta; mentes továbbá a postaszállítói szállítási átalány.

(4) A termelőnek a termelési szerződésből eredő követeléseit csak olyan követelés fejében lehet lefoglalni, amely akár ugyanabból, akár más termelési szerződésből ered.

(5) A munkabér és egyéb járandóság végrehajtás alól mentes részére vonatkozólag a jelen törvényerejű rendelet VI. fejezetében foglalt részletes szabályok irányadók.

60/A. §[45] (1) A szerzőt vagy örökösét megillető szerzői jog mentes a végrehajtás alól.

(2) A szerzői díj lefoglalására a Vht. 69-72. §-aiban foglalt rendelkezések megfelelően irányadók azzal, hogy a szerzői díj húsz százaléka mentes a végrehajtás alól; a szerző azonban a neki és a háztartásában élő családtagjainak megélhetéséhez szükséges további pénzösszeg végrehajtás alóli mentesítése iránt kérelemmel fordulhat a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A bíróság - a szerző és a háztartásában élő családtagjainak egyéb keresetét (jövedelmét) figyelembe véve - legfeljebb egyévi megélhetéshez szükséges pénzösszeget mentesíthet a végrehajtás alól.

(3) Végrehajtás alá vonni csak közzétett (nyilvánosságra hozott) művet, illetőleg annak példányait lehet.

61. § (1) Ha az ügy körülményeiből valószínűnek látszik, hogy az adós a végrehajtást vagyontárgyainak elrejtésével meg akarja hiúsítani, a bíróság a végrehajtási lapon, a közjegyző pedig a végrehajtási záradékban elrendelheti, hogy a végrehajtó már a végrehajtási értesítés kézbesítésével egyidejűleg foglalja le az ingóságokat.

(2) Kizárólag a bíróság rendelheti el - végzéssel - az (1) bekezdés szerinti foglalást, ha az elrendelés a végrehajtási lap kiállítása (az okiratnak végrehajtási záradékkal való ellátása) után vált szükségessé.

(3) A jelen §-ban meghatározott esetben a végrehajtási értesítést maga a végrehajtó személyesen kézbesíti az adósnak.

62. § (1) A foglalás alkalmával becslés útján meg kell állapítani a lefoglalt ingóságok értékét.

(2) Ha a végrehajtást kérő és az adós a becsértékben megegyezett, ez az irányadó. Egyébként a becslést a végrehajtó végzi.

(3) Ha valamelyik fél kívánja, költségére szakértő-becsüst kell alkalmazni.

63. § Az ingóságok becsértékének megállapításánál a végrehajtó köteles a hatósági kiskereskedelmi árat (hivatalos árat vagy árfolyamot), ennek hiányában pedig a forgalmi árat alapul venni.

64. § (1) Arany, platina, továbbá külföldi fizető-, vagy pénzhelyettesítő eszköz lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a lefoglalt értéket magához venni és 24 órán belül a Magyar Nemzeti Bankhoz (Budapestre) továbbítani.

(2) Arany vagy platina felhasználásával készült tárgy, drágakő és ezüst, továbbá értékpapír lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a lefoglalt értéket magához venni és 24 órán belül bírói letétbe helyezni.

(3) Készpénz lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a lefoglalt készpénzt magához venni és haladéktalanul befizetni a végrehajtói letéti számlára.

65. § (1) A lefoglalt ingóságokat - a 64. §-ban foglalt kivétellel - rendszerint az adós őrizetében kell hagyni.

(2) Az adós a lefoglalt ingóságokat - az élelmiszerek és egyéb elhasználható ingóságok kivételével - használhatja, de csak rendeltetésüknek megfelelően és állaguk sérelme nélkül.

(3) Az adós a lefoglalt ingóságokat köteles gondosan megőrizni; a lefoglalt ingóságok elhasználása (elidegenítése, elzálogosítása) a büntető jogszabályokba ütköző cselekmény.

Foglalás harmadik személynél

66. § (1) Ha a végrehajtást kérő előadásából vagy más körülményekből valószínűnek látszik, hogy a harmadik személynél levő ingóság az adós tulajdona, a végrehajtó - az adóson kívül - a harmadik személynek is küld végrehajtási értestést s ebben őt nyilatkozatra hívja fel.

(2) A harmadik személy az értesítés kézbesítésétől számított nyolc napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy

a) nála van-e az értesítésben megjelölt ingóság és milyen jogcímen,

b) elismeri-e az adósnak az ingóságra vonatkozó tulajdonjogát,

c) tart-e valaki igényt az ingóságra és milyen jogcímen.

67. § (1) Ha a harmadik személy elismerte, hogy a nála levő ingóság az adós tulajdona, a végrehajló a harmadik személynél levő ingóságot lefoglalja.

(2) Ha a harmadik személy a nyilatkozatot elmulasztja, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a foglalás tűrése iránt.

(3) A (2) bekezdés alapján indított per költségeit - a per eredményétől függetlenül - a harmadik személy köteles viselni.

68. § A harmadik személy - a büntetőjogi következményeken felül - a végrehajtást kérővel szemben polgári jogilag felelős azokért a költségekért és károkért, amelyek abból erednek, hogy

a) az adós tulajdonjogát rosszhiszeműen nem ismerte el vagy

b) az ingóságokat - az értesítés kézhezvétele után - továbbadta.

Követelés lefoglalása

69. § (1) Ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, a végrehajtó az adóson kívül a harmadik személynek is küld végrehajtási értesítést, amelyben a követelést lefoglalja, egyúttal a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a 70-72. §-okban foglalt rendelkezésekre.

(2)[46] Jelzálogjoggal biztosított követelés lefoglalása (letiltása) esetén a végrehajtási értesítést a telekkönyvi hatósághoz is meg kell küldeni.

70. § A harmadik személy az értesítés kézbesítésétől számított nyolc napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy

a) elismeri-e a követelést,

b) tart-e valaki igényt a követelésre és milyen jogcímen.

71. § (1) A harmadik személy - miután az értesítést megkapta - a követelést sem az adós, sem más személy javára nem teljesítheti, hanem köteles legkésőbb az esedékesség napján a követelés összegét befizetni a végrehajtói letéti számlára, illetőleg köteles a követelés tárgyát bírói letétbe helyezni.

(2) Ha a harmadik személy az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés ellenére a követelést bárkinek javára teljesíti, - a büntetőjogi következményeken felül - a követelés mértékéig a végrehajtást kérővel szemben polgári jogilag felelős marad.

72. § (1) Ha a harmadik személy a 70. § szerinti nyilatkozatot, illetőleg a 71. § (1) bekezdése szerinti befizetést (letétbehelyezést) elmulasztja, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a követelés behajtása iránt.

(2) Az (1) bekezdés alapján indított per költségeit - a per eredményétől függetlenül - a harmadik személy köteles viselni.

Zár alá vétel

73. § A végrehajtó a lefoglalt ingóságok megőrzésére zárgondnokot jelöl ki:

a) ha az adós a megőrzésre nem vállalkozik, illetőleg huzamosan távol van, vagy pedig

b) ha a végrehajtást kérő a zárgondnok kijelölését kéri és az adós - a végrehajtó megállapítás; szerint is - alkalmatlannak látszik az ingósás megőrzésére.

74. § (1) A zárgondnok költségeit és díját a végrehajtó állapítja meg.

(2) A zárgondnok költségeit és díját a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli.

75. § (1) A zár alá vétel a körülményeknek megfelelően olymódon is történhetik, hogy a végre hajtó - zárgondnok kijelölése nélkül - az ingó ságokat megőrzésükre alkalmas szekrényben, ládában, tartályban vagy külön helyiségben helyezi el azt lezárja és a bíróság pecsétjével lepecsételi.

(2) Az (1) bekezdésben említett szekrény (láda tartály) és helyiség felnyitása, illetőleg pecsét el távolítása (feltörése, megsértése) a büntető jogszabályokba ütköző cselekmény.

Felülfoglalás

76. § (1) Az olyan ingóság lefoglalása, amely korábbi végrehajtás során foganatosított foglalás hatálya alatt áll, újabb végrehajtás esetén felülfoglalás útján történik.

(2) Fejülfoglalásnak csak akkor van helye, ha a lefoglalt ingóság becsértéke mind a korábbi, mind az újabb végrehajtással érvényesített követelés együttes összegét eléri vagy meghaladja.

(3) Ha nincs helye a (2) bekezdés alkalmazásának, a végrehajtó az újabb végrehajtást a foglalás általános szabályai szerint foganatosítja. Ilyenkor az esetleg többszörösen lefoglalt ingóságnál a többszörös foglalást - a foglalási jegyzőkönyvek ügyszámára történt kölcsönös hivatkozással - fel kell tüntetni.

77. § (1) Felülfoglalás esetén a végrehajtó az újabb végrehajtási ügyben "Felülfoglalási jegyzőkönyv"-et készít és ebben a korábbi végrehajtás során készült foglalási jegyzőkönyv alapján felsorolja a lefoglalni kívánt ingóságokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a végrehajtó a korábbi foglalási jegyzőkönyvre "Felúlfoglalási záradék"-ot vezet és ebben feltünteti az újabb végrehajtás alapjául szolgáló végrehajtható okiratban felsorolt adatokat, valamint a felülfoglalás időpontját.

(3) A végrehajtó a felülfoglalást a helyszínre kiszállás nélkül foganatosítja és a felülfoglalási jegyzőkönyvet a feleknek postán kézbesítteti.

Igényper

78. §[47] (1) Az, aki a lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely a végrehajtás útján történő értékesítésnek akadálya, ezt a végrehajtást kérő ellen indított keresettel érvényesítheti (igényper).

(2) Nem tarthat igényt a lefoglalt vagyontárgyra az, aki a behajtandó (végrehajtandó) tartozásért az adóssal egy sorban felel, feltéve, hogy kötelezettségét közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat állapítja meg. Ez a rendelkezés a házassági életközösség tartama alatt a házastársra és az adótartozásért egyetemlegesen felelős személyre akkor is irányadó, ha az igénylő kötelezettsége ilyen okiratban nincs megállapítva. Az a házastárs azonban, akinek felelőssége csak a közös vagyonból reá eső illetőség erejéig áll fenn, igényt tarthat a lefoglalt különvagyontárgyra.

(3) Az 1. § (2) bekezdésének b) pontjában említett követelés behajtása vagy az ilyen követelés biztosítására irányuló bűnügyi zárlat esetén az igénypert az Igazságügyminisztérium ellen, ha pedig a bűnügyi zárlatot katonai ügyészség, illetőleg a vagyonelkobzást katonai bíróság rendelte el, a Honvédelmi Minisztérium ellen kell megindítani. Ha a bűnügyi zárlatot polgári jogi igény biztosítására rendelték el, a sértett, illetőleg a magánfél ellen kell az igénypert megindítani.

78/A. §[48] (1) Ha a házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyat olyan tartozásért foglalták le, amely kizárólag az egyik házastársat terheli, a másik házastárs igényperrel kérheti a vagyontárgy foglalás alóli mentesítését a vagyonközösségből őt illető eszmei hányad (1952. évi IV. törvény 27. §) értékéig.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igényperbe alperesként az adóst (az igénylő házastársát) is be kell vonni: az ilyen igényperben a bíróság a házastársi vagyonközösséghez tartozó valamennyi lefoglalt vagyontárgy figyelembevételével hozza meg döntését.

78/B. §[49] (1) Ha a bíróság a 78/A. §-ban említett Igénykeresetnek helyt ad, az igénylőt megillető hányad értékének megfelelő meghatározott vagyontárgyakat - a házastársak és a végrehajtást kérő érdekének figyelembevételével - a foglalás alól feloldja. Ha az igénylőt ily módon nem lehet teljesen kielégíteni, a természetben meg nem osztható vagyontárgyakat a keresetnek helyt adó ítélet esetén is értékesíteni kell. és a vételár megfelelő részét kell az igénylő részére kiutalni.

(2) Az (1) bekezdés alapján a foglalás alól feloldott vagyontárgyak az igényperrel élő házastárs, a foglalás alól fel nem oldott vagyontárgyak pedig az adós különvagyonába kerülnek.

78/C. §[50] A 78/A. és a 78/B. § rendelkezéseit az egyéb közös tulajdonban álló vagyontárgyakkal kapcsolatban is megfelelően alkalmazni keli,

79. § (1) Az igényperre kizárólagosan az a járásbíróság illetékes, amelynek területén a foglalás történt.

(2) Az igényperben

a)[51]

a)[52] az igénylő felperes valamely határnap vagy határidő elmulasztása miatt igazolással nem élhet,

b)[53] az ítélet ellen perújításnak helye nincs.

(3)[54] A bíróság köteles a halasztó hatályú igényperről (51., 84. §) a végrehajtót, ingatlan igényperről pedig a telekkönyvi hatóságot is haladéktalanul értesíteni. Halasztó hatályú igényper esetén a végrehajtást kérő részére a keresetlevelet haladéktalanul kézbesíteni kell.

80. § (1) Ha a bíróság az igénykeresetnek helyt ad, az igényelt vagyontárgyat a foglalás alól feloldja. Ha a vagyontárgyat már értékesítették, a feloldás a vételárra vonatkozik.

(2)[55] Ha a bíróság a haszonélvezeti joggal terhelt ingóság iránt a haszonélvező által indított igénykeresetnek helyt ad, ez a foglalás hatályát nem érinti, az ingóságot azonban csak a haszonélvezeti jog megszűnése után szabad értékesíteni.

(3)[56] Az igényperben hozott ítélet jogereje az igénylő felperes és a perbe nem vont adós közötti jogviszonyra nem terjed ki; ezek igényeiket egymás ellen külön perrel érvényesíthetik. Nem terjed ki az igényperben hozott ítélet jogereje a végrehajtást kérő és az adóssal egy sorban felelős - a 78. § (2) bekezdésében említett - személy egymás közötti jogviszonyára sem.

(4)[57] Az igényperben hozott jogerős ítéletet a végrehajtó részére is kézbesíteni kell.

81. § (1) Igényperben a végrehajtást kérőt a keresetnek helyiadó ítélet esetében is csak akkor lehet a perköltség megtérítésére kötelezni, ha a foglalásnál jelen volt és rosszhiszemű magatartást tanúsított.

(2) A végrehajtást kérőt terhelik azok a költségek, amelyek az igényperben hozott elsőfokú ítélet elleni eredménytelen fellebbezéséből erednek.

Elsőbbségi igények bejelentése

82. §[58] (1) A végrehajtó - előnyös kielégítésük érdekében - a foglalást követően haladéktalanul köteles felhívni igényük bejelentésére mindazokat, akikről a végrehajtás során felmerült adatokból feltehető, hogy szerződéses vagy törvényes zálogjoguk alapján jogosultak a lefoglalt ingóságból a végrehajtást kérőt megelőző kielégítésre (elsőbbségi igény).

(2) A végrehajtó köteles igénybejelentési felhívást kibocsátani azok részére is, akiknek a lefoglalt ingóságra vonatkozó tulajdonjoga vagy egyéb - az igényper megindításához alapul szolgáló - joga a végrehajtási eljárás során felmerült adatok alapján valószínűnek látszik.

83. § (1) Az elsőbbségi igényt a felhívás kézbesítésétől számított három napon belül kell bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett határidő eltelte után, de a végrehajtás során befolyt összeg kiutalásáig, illetőleg a befolyt összegre vonatkozó felosztási tervnek a bíróság elé terjesztéséig (188. §) bejelentett elsőbbségi igényeket a végrehajtó köteles a követelések kielégítési sorrendjének megállapításánál figyelembe venni.

Értékesítés

84. § (1) Ha az adós a behajtandó összeget a foglalástól számított nyolc napon belül nem fizeti meg, a végrehajtó a lefoglalt ingóság értékesítése, illetőleg értékesítésre átadása iránt intézkedik.

(2) Ha a foglalástól számított nyolc napon belül Igénypert indítottak, az (1) bekezdés szerinti intézkedésnek az igényelt ingóságok tekintetében csak az igényper jogerős befejezése után van helye.

85. § (1) Az értékesítés (értékesítésre átadás) a foglalástól, illetőleg az igényper befejezésétől számított harminc napon belül, a végrehajtó által megállapított időpontban történik.

(2) A romlandó dolgokat a foglalás után haladéktalanul értékesíteni kell.

86. § (1) A végrehajtó a lefoglalt vagyontárgyak közül:

a) az értékpapírt a Pénzintézeti Központnak,

b) az arany vagy platina felhasználásával készült tárgyat, a drágakövet, az ezüstöt és az órákat a legközelebbi óra- és ékszerkereskedelmi vállalatnak,

c) az engedély alapján birtokban tartott lőfegyvert és lőszert a jogosított állami vállalatnak adja át megvételre.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervek kötelesek a végrehajtó által átadott ingóságot átvenni és vételárát haladéktalanul befizetni a végrehajtói letéti számlára.

87. § (1) A végrehajtó a lefoglalt állatokat a megfelelő állatforgalmi vállalatnak, a terményekel (bort) pedig a terményforgalmi (borforgalmi) vállalatnak adja át - állami szabadfelvásárlási áron - megvételre

(2)[59]

(3) Az értékesítendő állatnak és terménynek a Jelen §-ban említett vállalatokhoz szállításáról, a végrehajtó gondoskodik.

(4) A jelen §-ban említett vállalatok kötelesek a végrehajtó által átadott terményt és állatot átvenni és vételárukat haladéktalanul befizetni a végrehajtói letéti számlára.

88. § (1) A végrehajtó a lefoglalt és forgalombahozatalra (közfogyasztásra) alkalmas élelmiszereket értékesítés végett a helyi földművesszö-.vetkezetnek, illetőleg Budapesten a KÖZÉRT Vállalatnak, más városokban pedig a megfelelő állami kereskedelmi szervnek adja át, amelyek kötelesek az élelmiszert forgalomba hozni.

(2) Az élelmiszereknek az (1) bekezdésben említeti szervekhez szállításáról a végrehajtó gondoskodik.

(3) Az (1) bekezdésben említett szervek kötelesek az értékesítésből ténylegesen befolyó és a kiskereskedelmi vállalatokat megillető haszonkulcs leszámítása után fennmaradó összeget haladéktalanul befizetni a végrehajtói letéti számlára.

(4) Ha a lefoglalt élelmiszert az átadást követő nyolc napon belül nem sikerült értékesíteni és az élelmiszer megromlásának veszélye áll fenn, a végrehajtó az élelmiszert a foglalás alól feloldja, egyszersmind felhívja az adóst, hogy az élelmiszert az (1) bekezdésben említett szervektől vegye át.

89. § (1) A 86-88. §-ban fel nem sorolt egyéb ingóságok értékesítése a Bizományi Áruház, illetőleg az Alkalmi Aruk Háza vagy a Használt Cikk Szövetkezet (a továbbiakban együtt: kereskedelmi szerv) útján történik.

(2) Az igazságügyminiszter - a kereskedelem szerv szerint érdekelt miniszterrel egyetértésben - a jelen §-ban említett ingóságok értékesítésével az (1) bekezdésben fel nem sorolt más kereskedelmi szervet is megbízhat.

(3) A jelen §-ban említett értékesítendő ingóságoknak a kereskedelmi szervhez szállításáról a végrehajtó gondoskodik.

90. § (1) A kereskedelmi szerv köteles az értékesítésre átadott ingóságokat bizományi áruként kezelni, tárolásukról saját költségén gondoskodni és az ingóságokat becsértékükön forgalomba hozni.

(2) A kereskedelmi szervet az értékesítésnél való közreműködésért - az általános szabályoknak megfelelően - bizományi díj illeti meg.

(3) A kereskedelmi szerv az értékesítés során befolyó összeget - a bizományi díj levonása után - köteles haladéktalanul befizetni a végrehajtói letéti számlára.

91. § (1) Ha a kereskedelmi szerv az ingóságot az értékesítésre átadástól számítolt egy hónapon belül nem tudta értékesíteni, a kereskedelmi szerv vagy a végrehajtást kérő a végrehajtótól az ingóság újrabecslését kérheti.

(2) A végrehajtó az újrabecslést három napon belül köteles foganatosítani.

(3) Az újrabecslésre a végrehajtó köteles az adóst megidézni, az adós távolmaradása azonban az újrabecslést nem akadályozza.

92. §[60] (1) Ha a 87-89. §-okban említett szervek útján történő értékesítés sikertelen maradt, az adós az ingóságot valamennyi végrehajtást kérő és elsőbbségi igényt bejelentő hozzájárulásával szabadkézből eladhatja.

(2) Szabadkézből eladás esetén a le nem rótt illetéket, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költséget haladéktalanul be kell fizetni a végrehajtói letéti számlára; a befizetés elmulasztása esetében a költségek (illeték) megfizetésére - az eljáró végrehajtó szerint illetékes bíróság végzésével - a végrehajtást kérőt és az adóst egyetemlegesen kell kötelezni.

(3) Ha az ingóságot sem bizományi, sem szabadkézből történő eladás útján nem lehetett értékesíteni, a végrehajtást kérőnek joga van az ingóságot az újrabecslés alkalmával megállapított áron - a végrehajtással érvényesített követelésbe történő beszámítás mellett - átvenni. Ha több végrehajtást kérő van, vagy elsőbbségi igényt jelentettek be, az ingóság átvételére az jogosult, aki a legmagasabb árajánlatot tette. Több egyenlő árajánlat esetén az átvételre való jogosultságot a 186., 187. és 189. §-ban megállapított kielégítési sorrend határozza meg.

(4) A (3) bekezdésben említett érdekelteket joguk gyakorlására a végrehajtó hívja fel. Az érdekeltek a felhívástól számított nyolc napon belül kötelesek a végrehajtóval közölni, hogy az ingóságot át kívánják-e venni.

92/A. §[61] A vagyonelkobzás alá eső ingóságok értékesítése a bűnjelek értékesítésére irányadó szabályok szerint történik.

Ingóárverés

93. §[62] (1) A 86. §-ban fel nem sorolt ingóságok értékesítése árverésen történik:

a) ha a foglalás helyén nincs olyan kereskedelmi szerv, amely a lefoglalt ingóság értékesítésével foglalkozik, és az ingóságnak a kereskedelmi szervhez szállítása jelentős költséggel járna vagy akadályba ütközik,

b) ha az adós kéri, hogy az ingóság értékesítése - a kereskedelmi szerv útján történő értékesítés helyett - árverésen történjék,

c) ha a 87-88. és 92. §-okban foglalt intézkedések a nem bizományi úton értékesítendő ingók tekintetében nem vezettek eredményre.

(2) Ha a bizományi értékesítésre átadott ingóságot a 92. §-ban említett módokon nem sikerült értékesíteni, a lefoglalt ingóságot - a foglalás feloldása mellett - vissza kell adni az adósnak.

94. § (1) Az árverés foganatosítása a végrehajtó hatáskörébe tartozik.

(2) Az árverést a foglalástól, illetőleg - ha a végrehajtást kérő az ingóságot a 92. § alapján nem kívánta átvenni - a végrehajtást kérő nyilatkozatától számított harminc napon belül, a végrehajtó által megállapított időpontban kell foganatosítani.

(3) Az árverés foganatosítása a 89. §-ban említett kereskedelmi szerv telephelyén, ahol pedig ilyen kereskedelmi szerv nincs, a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága által kijelölt helyiségben, illetve - a tanács végrehajtóbizottságának döntéséhez képest - esetleg az adós lakásánál (a foglalás helyén) történik.

95. § (1) A végrehajtó az árverést "Árverési hirdetmény" kibocsátásával tűzi ki.

(2) Az árverési hirdetményben fel kell tüntetni:

a) a végrehajtást kérő és az adós nevét,

b) az árverés helyét és idejét,

c) az árverésre kerülő ingóságok általános megjelölését és becsértékét.

96. § (1) Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:

a) a bíróság hirdetőtábláján,

b) az árverés helye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának hirdetőtábláján.

(2) Az árverési hirdetményt az árverés napjáig: kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.

97. § (1) Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell a végrehajtást kérőnek, valamint az adósnak.

(2) A végrehajtó köteles gondoskodni arról, hogy az árverést - az árverési hirdetményen felül - egyéb megfelelő módon is közhírré tegyék.

98. § (1) Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokirattal vagy hitelesített magánokirattal kell igazolni.

(2) A végrehajtó és az adós az árverésen sem személyesen, sem meghatalmazott útján nem árverezhet és az árverésre kerülő ingóságokat - árvereztetés útján - közvetve sem szerezheti meg.

99. § (1) Az ingóságok árverésre bocsátásának sorrendjét az adós jelölheti meg.

(2) Ha az adós kijelölési jogával nem élt, a lefoglalt ingóságokat a foglalási jegyzőkönyvben megállapított sorrendben kell árverésre bocsátani.

100. § (1) Az árverés megkezdésekor a végrehajtó a megjelent árverezőkkel közli az ingóság becsértékét (kikiáltási ár) és felhívja őket ajánlatuk megtételére.

(2) Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb lehet szállítani a becsérték 2/3 részének megfelelő összegig.

101. § (1) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, a végrehajtó a megajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingóságot a legtöbbet ajánló megvette.

(2) A becsérték kétharmadánál alacsonyabb áron az ingóságot eladni nem lehet.

102. § (1) Á legtöbbet ajánló köteles a teljes vételárat készpénzben azonnal megfizetni.

(2) Ha a legtöbbet ajánló a vételárat nyomban nem fizeti meg, az ingóságot azonnal újra kell árverezni. A fizetést elmulasztó árverező az árverésben tovább nem vehet részt. Ha a kifizetni elmulasztott ingóságot az újabb árverezés során alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó árverező ajánlott, a két ár közötti különbözetet a fizetést elmulasztó köteles - a bíróság végzése alapján - megtéríteni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a 89. §-ban említett kereskedelmi szervekre, amelyek készpénzfizetés helyett egyéb fizetési módon is kiegyenlíthetik az árverési vételárat.

(4)[63] A végrehajtást kérőnek joga van követelése és annak járulékai erejéig az árverésen készpénzfizetés nélkül venni, feltéve, hogy az ingóságot csupán az ő követelése fejében foglalták le, illetőleg - több foglaltató esetén - a készpénzfizetés nélküli vételhez valamennyien hozzájárultak. Elsőbbségi igény bejelentése esetén (82. §) az igénylő hozzájárulása is szükséges. Ezeket a rendelkezéseket csak akkor lehet alkalmazni, ha a le nem rótt illetékek és az állam által előlegezett, költségek már fedezve vannak, vagy azokat a végrehajtást kérő nyomban kifizeti. A vételárat, illetőleg annak az állam javára kifizetett költségekkel csökkentett részét a készpénzfizetés nélkül vásárló végrehajtást kérőnek a követelésébe be kell számítani.

103. § (1) Az árverésen eladott ingóságra az árverési vevő - az árverési vételár kifizetésével - tulajdonjogot szerez.

(2) Ha az árverést utóbb meg is semmisítik, ez a jóhiszemű árverési vevő által megszerzett tulajdonjogot nem érinti.

104. § (1) Az árverésről a végrehajtó "Árverési jegyzőkönyv"-et készít.

(2) Az árverési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a felek nevét,

b) az árverés alapjául szolgáló foglalási jegyzőkönyv ügyszámát,

c) a követelésnek (és járulékaínak) összegét,

d) az elárverezett ingóságok megjelölését, az árverési vevő nevét és lakóhelyét, valamint az ingóságok becsértékét és árverési vételárát.

(3) Az árverési jegyzőkönyvet a végrehajtó és a jelenlevő felek aláírják.

105. § (1) Az első árverésen el nem adott ingóságokat újabb árverésen kell értékesíteni.

(2) A végrehajtó az újabb árverést az első árveréstől számított három hónapon belüli olyan időpontra köteles kitűzni, amely az ingóságok értékesítése szempontjából - a helyi körülmények figyelembevételével - a legkedvezőbbnek mutatkozik.

106. § Ha a 89-105. §-okban foglalt intézkedések nem vezettek eredményre, a lefoglalt ingóságot - a foglalás feloldása mellett - vissza kell adni az adósnak.

V. FEJEZET

INGATLANVÉGREHAJTÁS

107. § Végrehajtás alá vonni csak magánszemély tulajdonában levő lakóházat, házikertet, udvart, valamint házhelyet lehet.

108. § (1) Ha az adós a végrehajtási értesítés kézbesítésétől számított nyolc napon belül nem teljesítette a végrehajtható okiratban megszabott kötelezettségét, a végrehajtó megkeresésére a telekkönyvi hatóság intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt.

(2) Az ingatlan lefoglalása a végrehajtási jog telekkönyvi feljegyzése útján történik.

(3)[64] A végrehajtási jogot csak ötezer forint vagy azt meghaladó összegű követelés esetében lehet a telekkönyvbe bejegyezni. A követelés összegének megállapításánál a lejárt kamatokat és a költségeket is figyelembe kell venni.

109. § (1) A végrehajtási jog feljegyzését elrendelő, illetőleg megtagadó végzést a telekkönyvi hatóság kézbesítteti a végrehajtónak és a feleknek.

(2) A felek a végzés ellen fellebbezést nyújthatnak be a telekkönyvi hatóságnál.

110. § (1) A lefoglalt ingatlant a végrehajtási jog feljegyzését elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számítolt harminc napon belül - a végrehajtó által megállapított időpontban - rendszerint árverésen kell értékesíteni.

(2) A végrehajtó - a végrehajtást kérő és az adós beleegyezésével - az ingatlant szabadkézből is eladhatja, a vételár azonban nem lehet kevesebb a becsértéknél.

110/A. §[65] Ingatlanra vonatkozó vagyonelkobzás esetén a bíróság vagy a végrehajtó megkeresi a telekkönyvi hatóságot az ingatlan tulajdonjogának az állam javára való bejegyzése végett.

Ingatlanárverés

111. § (1) Az ingatlanárverés foganatosítása a végrehajtó hatáskörébe tartozik.

(2) A végrehajtó az árverés kitűzése előtt - hat hónapnál nem régibb hivatalos adó- és értékbizonyítvány alapján - köteles megállapítani az ingatlan becsértékét.

112. § (1) A végrehajtó az árverést "Árverési hirdetmény" kibocsátásával tűzi ki.

(2) Az árverési hirdetményben fel keli tüntetni:

a) a végrehajtást kérő és az adós nevét,

b) az árverés helyét és idejét,

c) az ingatlan telekkönyvi adatait (fekvésének helyét, tulajdonosát, terheket stb.),

d) az ingatlan tartozékait, illetőleg épületnél a jellemző sajátosságokat is,

e) az ingatlan becsértékét,

f) a bánatpénz összegét,

g) a jelen törvényerejű rendelet 116-117., 119-120. és 128-129. §-aiban foglalt rendelkezéseket (árverési feltételek).

113. § (1) Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:

a) a bíróság hirdetőtábláján,

b) az ingatlan fekvése szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsá-gának hirdetőtábláján.

(2) Az árverési hirdetményt az árverés napjáig kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.

114. § (1) Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell:

a) a végrehajtást kérőnek, valamint az adósnak,

b) mindazoknak a személyeknek, akiknek az ingatlanra vonatkozólag telekkönyvileg bejegyzett joguk van,

c) az ingatlan fekvése szerint illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága pénzügyi osztályának,

d) a telekkönyvi hatóságnak.

(2) A telekkönyvi hatóság köteles az árverés kitűzését a telekkönyvben feljegyezni.

115. § A végrehajtó köteles gondoskodni arról, hogy az árverést - az árverési hirdetményen felül - egyéb megfelelő módon is közhírré tegyék.

116. § (1) Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokirattal vagy hitelesített magánokirattal kell igazolni.

(2) A végrehajtó és az adós az árverésen sem személyesen, sem meghatalmazott útján nem árverezhet és az ingatlant - árvéreztetés útján - közvetve sem szerezheti meg.

117. § (1) Ingatlanra csak az árverezhet, aki az ingatlan becsértékének tíz százalékát bánatpénzként letétbe helyezi.

(2) A bánatpénzt legkésőbb az árverési ajánlat megtétele előtt kell a végrehajtónál letétbe helyezni.

(3) Az állam, valamint az állami szervek (intézmények, vállalatok), társadalmi szervezetek és szövetkezetek (szövetkezeli szervek) bánatpénz letétbehelyezése nélkül is árverezhetnek.

118. § (1) Az árverés megkezdésekor a végrehajtó a megjelent árverezőkkel közli az ingatlan becsértékét (kikáltási ár) és felhívja őket ajánlatuk megtételére.

(2) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, a végrehajtó a megajánlott legmagasabb ár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingatlant a legtöbbet ajánló megvette.

(3) A becsértéknél alacsonyabb áron az ingatlant eladni nem lehet.

119. § Az árverési vevő által letétbe helyezett bánatpénzt a vételárba be kell számítani. A többi letevőnek a bánatpénzt az árverés befejeztével vissza kell adni.

120. § (1) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árveréstől - illetőleg, ha az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot eldöntő határozat jogerőre emelkedésétől - számított nyolc napon belül a végrehajtó kezéhez megfizetni; ha ezt elmulasztja, bánatpénzét elveszti.

(2) A vételárnak a bánatpénzzel csökkentett összege után az árverés napjától számítva évi öt százalék kamatot kell fizetni.

(3) A végrehajtó a vételár megfizetésére legfeljebb két hónapig terjedhető halasztást adhat, ha ezt a vételár összege vagy egyéb fontos körülmény indokolttá teszi.

120/A. §[66] (1) Ha az árverési vevőnek az elárverezett ingatlanra telekkönyvileg bejegyzett követelése van, egyelőre visszatarthatja az árverési vételárat, illetőleg annak azt a részét, amely a követelésének kielégítéséhez szükséges.

(2) Ha az árverési vevőnek az (1) bekezdésben említett követelésére a vételár felosztása során nem jut kielégítés, a vevő köteles a vételárat, illetőleg annak visszatartott részét, valamint az időközi kamatokat a végrehajtó felhívásától számított nyolc napon belül a végrehajtó kezéhez megfizetni.

(3) Az árverési vevő a jelzálogos hitelezővel megállapodhat abban, hogy a jelzálogjog -amennyiben a vételárból a jelzálogos hitelező kielégítéshez jutna -, az ingatlanon továbbra is fennmaradjon. Ha az árverési vevő a végrehajtónál a megállapodást igazolja, a vételárnak azt a részét, amely a jelzálogos hitelező követelésének kielégítéséhez szükséges, egyelőre visszatarthatja. A további eljárásra a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés irányadó.

121. § (1) Az árverésről a végrehajtó "Árverési jegyzőkönyv"-et készít.

(2) Az árverési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni-,

a) a felek nevét,

b) a követelésnek (és járulékainak) összegét,

c) az árverés alá kerülő ingatlan telekkönyvi adatait,

d) az árverési vevő nevét és lakóhelyét,

e) az ingatlan árverési vételárát.

(3) Az árverési jegyzőkönyvet a végrehajtó, a vevő és a jelenlevő felek aláírják.

122. § (1) Az árverési jegyzőkönyv másolatát a vételár teljes kifizetése után a vevő kapja meg.

(2) A végrehajtó az árverési jegyzőkönyv másolatát a vételár teljes kifizetése után köteles megküldeni a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága pénzügyi osztályának a vagyonátruházási illeték kiszabása végett.

(3) Ha a vevő a vagyonátruházási illeték megfizetését is igazolja, a jogorvoslati határidő eltelte után a telekkönyvi hatóság intézkedik a tulajdonjog bejegyzése iránt.

123. § (1) Az árverési vevő által szerzett tulajdonjogot csak

a) a telki szolgalom,

b)[67] a telekkönyvileg bejegyzett, valamint a törvényen alapuló haszonélvezeti jog".

c)[68]

(2) A telekkönyvileg bejegyzett, valamint a törvényen alapuló haszonélvezeti jog fenntartása nélkül kell az ingatlant árverésre bocsátani, ha ezt.[69]

a) a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztálya az ingatlant terhelő közadótartozás behajtása végett kívánja, vagy

b) az olyan végrehajtást kérő kívánja, akinek joga a haszonélvezeti jogot megelőző rangsorban van telekkönyvileg bejegyezve.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság a haszonélvezeti jog fejében - az ügy körülményeit figyelembevéve - megfelelő kártalanítást állapít meg, amely a végrehajtás során befolyt összegből a haszonélvezeti jog telekkönyvi bejegyzésének rangsorában kerül kielégítésre.

124. § (1) Az árverési vevőt - a vételár teljes kifizetése után - a végrehajtó helyezi az árverésen megszerzett ingatlan birtokába.

(2) Az ingatlan után fizetendő adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli. Az ingatlan után járó bérösszeg (haszonbér) az árverési vevőt az árverés utáni legközelebb, esedékességi időponttól illeti meg, de csak akkor, ha a vevő az árverésről a bérlőt (haszonbérlőt) értesítette. Az értesítés elmulasztásából vagy a késedelmes értesítésből eredő kár a vevőt terheli.

125. § Az árverést sikertelennek kell tekinteni,

a) ha a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékét,

b) ha az árverési vevő a teljes vételárat az árveréstől számított nyolc napon belül - illetőleg a végrehajtó által a 120. § alapján megállapított határidőn belül - nem fizette meg.

126. § (1) Az árverés sikertelenségének megállapításától számított három hónapon belül - a végrehajtó által megállapított időpontban - újabb árverést kell tartani.

(2) Mellőzni kell az újabb árverés megtartását, ha az árverési vevő az újabb árverés megkezdése előtt a vételárat a végrehajtónál befizeti és egyszersmind az újabb árverés kitűzésével felmerült költségeket is megtéríti.

(3) A (2) bekezdésben említett esetben az utólag megfizetett vételárba a 120. § alapján elvesztett bánatpénzt nem lehet beszámítani.

127. § (1) Az újabb árverésen a korábbi vevő nem árverezhet.

(2) Ha az újabb árverésen az ingatlant a korábbinál alacsonyabb áron adták el, a különbözetet a korábbi vevő köteles - a bíróság végzése alapján - megtéríteni. A megtérítendő összegbe az elvesztett bánatpénzt be kell számítani.

(3) Az elvesztett bánatpénz, valamint a korábbi vevő által megtérített különbözet az árverési vételárhoz csatolva az általános szabályok szerint (185-189. §) kerül felosztásra.

128. § (1) Ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanra nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van a végrehajtási jog telekkönyvileg feljegyezve, az árverést csupán az adós hányadára lehet kitűzni.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben az adós tulajdonostársai együttesen kérhetik, hogy az egész ingatlan árverés alá kerüljön. A kérelmet a végrehajtó által jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatban vagy közjegyzőileg hitelesített beadványban kell előterjeszteni.

129. § (1) A 128. §-ban meghatározott esetben az ingatlanra - az adós kivételével - a tulajdonostársak bármelyike árverezhet.

(2) Az árverező tulajdonostárs a 128. § (2) bekezdésében említett esetben a tulajdoni hányadának megfelelően arányosan csökkentett bánatpénzt köteles letétbe helyezni.

(3) Ha a tulajdonostárs a 128. § (2) bekezdésében említett esetben az ingatlant megveszi, nem köteles megfizetni a vételárnak azt a részét, amely az ő tulajdoni hányadára esik.

130. § (1) Ha a 126. § alapján megtartott újabb árverés is sikertelennek bizonyul, a végrehajtást kérő az árveréstől számított nyolc napon belül az ingatlant becsértékben - árverési vétel hatályával - átveheti.

(2)[70] Ha a végrehajtást kérő az ingatlanra nem tart igényt, a végrehajtás az (1) bekezdésben meghatározott határidő elteltétől mindaddig szünetel, amíg a végrehajtást kérő újabb árverés kitűzését nem kéri. A szünetelés kezdő időpontjától számított hat hónap eltelte előtt nincs helye újabb árverés kitűzésének.

(3)[71]

VI. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS MUNKABÉRRE ÉS EGYÉB JÁRANDÓSÁGRA

A foglalás (letiltás) általános szabályai

131. § Ha az adós a végrehajtási értesítés kézbesítésétől számított nyolc napon belül nem teljesítette a végrehajtható okiratban megszabott kötelezettségét, a végrehajtó az adós munkabérét - illetőleg egyéb járandóságát - lefoglalja.

132. § A munkabér (egyéb járandóság) lefoglalása úgy történik, hogy a végrehajtó "Letiltás"- t intéz az adós munkáltatójához és ebben felhívja őt hogy az adós munkabéréből a végrehajtható okiratban meghatározott összeget vonja le és azt a végrehajtói letéti számlára utalja át, illetőleg a letiltásban foglalt felhíváshoz képest fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

133. § (1) Ha a bíróság munkaviszonyban álló adóssal szemben gyermektartásdíjat (szüléssel kapcsolatos költséget) állapít meg, a végrehajtó a letiltást legkésőbb a végrehajtási lap átvételét követő napon köteles a munkáltatónak elküldeni.

(2) A letiltás másolatát meg kell küldeni az adósnak és a végrehajtást kérőnek.

134. § (1) A végrehajtó a letiltás másolatát - a letiltás elküldésével egyidejűleg - köteles a munkáltató szerint illetékes járásbírósági végrehajtónak megküldeni.

(2) A munkáltató szerint illetékes végrehajtó kötelessége, hogy a munkabér (egyéb járandóság) végrehajtására vonatkozó rendelkezések megtartását rendszeresen ellenőrizze.

135. § (1) Munkabérre és egyéb járandóságra vezetett végrehajtás esetén figyelembe kell venni a közadók módjára behajtott követeléseket, valamint azokat a követeléseket is, amelyeket a munkáltató - közvetlen levonás útján - bírósági végrehajtás esetén kívül, akár hatósági határozat alapján, akár ilyen határozat nélkül is érvényesíthet.

(2)[72] E törvényerejű rendeletnek a munkabérből (egyéb járandóságból) történő levonásra vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók akkor is, ha a tartozásnak a munkabérből (egyéb járandóságból) való levonása nem bírósági végrehajtás útján, hanem adóbehajtás során vagy a munkáltató (a járandóságot folyósító szerv) által közvetlenül - bírósági (hatósági) határozat nélkül - történik.

Levonás a munkabérből

136. § (1) A munkabérből - a (2) bekezdésben megállapított eseteket kivéve - legfeljebb harminchárom százalékot szabad levonni.

(2) A levonás a munkabér ötven százalékáig terjedhet a következő tartozások fejében:

a)[73] tartásdíj és szüléssel kapcsolatos költség".

b) tévesen kifizetett és rosszhiszeműen felvett munkabér vagy társadalombiztosítási szolgáltatás.

c) társadalmi tulajdonban okozott kár megtérítése,

d) természetbeni juttatások térítési díja,

e)[74]

137. § (1) Ha a 136. § (2) bekezdésében említett tartozások címén történt levonás a munkabér harminchárom százalékát meghaladja, az említett bekezdés alá nem eső követelés fejében levonásnak helye nincs.

(2) Ötven százalék fölé a levonás akkor sem emelkedhet, ha a 136. § (2) bekezdésében említett több címen van helye levonásnak.

138. § A kötelezően igénybe veendő üzemi étkezés és a kötelezően kiszolgáltatandó természetbeni juttatás térítési díjának levonása nem esik a 136-137. §-okban foglalt korlátozás alá.

139. § (1) Az adóst terhelő tartozásokat a munkabérből az alábbi sorrendben kell levonni:

a) a gyermektartásdíjat és a szüléssel kapcsolatos költséget,

b) az adós munkáltatója által az adós javára tévesen kifizetett pénzösszegeket és a tévesen kifizetett társadalombiztosítási szolgáltatásokat (táppénz, családi pótlék stb.),

c) az olyan természetbeni juttatások térítési díját, amelyek kiszolgáltatása vagy igénybevétele kötelező,

d) az egyéb tartásdíjakat, ideértve valamely személy eltartására szolgáló járadékszerű szolgáltatásokat is,

e) a munkabért terhelő adón és nyugdíjjárulékon kívüli köztartozásokat, továbbá a családi ház és lakásépítő szövetkezeti lakás elő- és utótörlesztését,

f)[75]

g) az adóst alkalmazó állami szervvel (vállalattal), társadalmi szervezettel, valamint szövetkezettel (szövetkezeti szervvel) szemben fennálló kártérítést,

h) az állammal, más állami szervvel (vállalattal), társadalmi szervezettel vagy szövetkezettel (szövetkezeti szervvel) szemben fennálló kártérítést,

i) az állami szervvel (vállalattal), illetőleg szövetkezettel (szövetkezeti szervvel) szemben fennálló lakbértartozást, valamint a közüzemi díjakat és a közszolgáltatások díját,

j) a fizetési előleget,

k)[76] a pénzintézetek kölcsönköveteléseit",

l) az adóst terhelő egyéb tartozásokat.

(2) A pénzbüntetést, pénzbírságot, vagyonelkobzást és bűnügyi költséget az (1) bekezdés e) pontjának megfelelő sorrendben, azonban az ott említett köztartozások előtt kell levonni.

140. § (1) Ha a munkabérből többféle cimen történik levonás, a 139. §-ban megállapított sorrendben hátrább álló tartozás levonásának csak a sorrendben megelőző tartozások kielégítése után van helye.

(2)[77] Az adóst terhelő tartozások érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költségeket, valamint a tartozás egyéb járulékait a tartozással egyenlő sorrendben és mértékben kell levonni.

(3)[78] Ha a levont összeg a követelésnek és járulékainak együttes kielégítésére nem elegendő, elsősorban a költségeket, azután az egyéb járulékokat kell kielégíteni.

(4)[79] A 139. § a), d), e), i) és l) pontjában felsorolt tartozásokat csak bírósági végrehajtás során, illetőleg más hatósági határozat alapján szabad levonni.

141. § A 139. § ugyanazon pontja alá eső több követelés egymásközötti sorrendjét - hacsak a bíróság (hatóság) határozata a követelések kielégítésének egymásközti sorrendjét, illetőleg arányát másképpen nem állapította meg - a levonás alapjául szolgáló okiratoknak a munkáltatóhoz való érkezési sorrendje határozza meg.

142. § A levonás alapja a munkabért terhelő adó- és nyugdíjjárulék levonása után fennmaradó minden olyan juttatás, amelyet a béralap terhére kell kifizetni.

143. § (1) A javító-rievelő munkára ítélt adós munkabéréből tartozásai fejében levonható összeget a büntető ügyben hozott ítéletben megállapított módon csökkentett munkabér alapján kell kiszámítani.

(2) A letartóztatott adós munkabéréből tartozásai fejében levonható összeget a letartóztatott eltartásával felmerülő költségekkel csökkentett munkabér alapján kell kiszámítani.

(3) A (2) bekezdés szerint csökkentett munkabérből mentes a végrehajtás alól a letartóztatott adós munkabérének az a része, amelyet - a fennálló rendelkezések értelmében - az általa elért teljesítmény mértékéhez képest saját szükségleteire fordíthat.

Levonás egyéb járandóságokból

144. § Az adós részére folyósított táppénzből csak a tartásdíjakat, valamint a táppénz címén tévesen kifizetett összeget szabad levonni; a levonások együttes összege a táppénz harminchárom százalékát nem haladhatja meg.

145. § (1) Az adós részére folyósított nyugellátásból (nyugdíjból, baleseti járadékból, nyugbér-ből, kegydíjból stb.) - a 139. §-ban meghatározott sorrendben - bármely követelés fejében helye van levonásnak.

(2) A levonás a nyugellátás ötven százalékáig terjedhet" a következő tartozások fejében:

a) gyermektartásdíj és szüléssel kapcsolatos költség,

b) tévesen kifizetett és rosszhiszeműen felvett nyugellátás,

c) a nyugellátást folyósító szerv által megállapított és jogosulatlanul felvett nyugdíj (nyugdíjpótlék) kétszereséig terjedhető térítés.

(3) A (2) bekezdésben fel nem sorolt tartozások fejében a nyugellátás harminchárom százalékát lehet levonni.

146. § A tartalékos katonai szolgálatot teljesítő adós részére járó családi segélyből csak a munkabért terhelő adónak (nyugdíjjáruléknak) és a tartásdíj címén fennálló tartozásoknak akkora hányadát szabad levonni, amekkora hányadát teszi ki a családi segély az adós munkabérének; a levonások együttes összege azonban a családi segély ötven százalékát nem haladhatja meg.

147. § A családi pótlékból csak a családi pótlék címén jogosulatlanul felvett összeget, továbbá annak a tartásdíját lehet levonni, aki után a családi pótlék jár.

148. § A kiküldetési díjból, különélési díjból és az egyéb terhes illetményekből, valamint az újítási és ésszerűsítési díjakból, továbbá a segélyekből és jutalmakból levonásnak nincs helye.

A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos kötelességei

149. § (1) A munkáltató köteles - a végrehajtó felhívása értelmében - az adós munkabéréből (egyéb járandóságából) a letiltásban meghatározott összeget levonni és azt a végrehajtói letéti számlára átutalni, illetőleg a letiltásban foglalt felhíváshoz képest a végrehajtást kérőnek kifizetni.

(2) A munkáltató a letiltás átvételétől számított 24 órán belül köteles az adóst a letiltásról értesíteni, köteles egyuttal a munkabérből (egyéb járandóságból) történő levonásra, illetőleg a levont összeg átutalására (kifizetésére) vonatkozólag az intézkedéseket meglenni.

150. §[80] (1) Ha az adós munkabéréből (egyéb járandóságából) a meghatározott, rendszeresen visszatérő részletekben levonandó tartozást (tartásdíjat stb.) valamely hónap folyamán egészen vagy részben nem lehet levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt az lehetségessé válik. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell az előző munkáltatónál, valamint a munkaviszonyon kívül töltött idő alatt esedékessé vált részletekre is.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben is irányadók a 136. §-ban, valamint a 144-146. §-okban megállapított korlátozások.

151. § (1) Ha az adós havidíjas, tartozásait - a bérfizetési napok száma szerint - havi egy, illetve két egyenlő részletben kell levonni.

(2) Ha az adós nem havidíjas, tartozásait egy összegben, a havi részfizetésből kell levonni. Az adós írásbeli kérésére azonban a rendszeresen visszatérő részletekben levonandó tartozásokat a részfizetésből és a havi végelszámolás alapján kapott munkabérből két egyenlő részletben kell levonni.

152. §[81] (1) A munkabérre (egyéb járandóságra) vezetett végrehajtásra vonatkozó rendelkezésekben megszabott kötelezettségek elmulasztása esetén a végrehajtást kérővel szemben - a le nem vont összeg erejéig - a munkáltató készfizető kezesként felel.

(2) Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó rendelkezésekben megszabott kötelezettségeket a magánmunkáltató alkalmazottja mulasztja el, és a magánmunkáltatótól az összeg nem hajtható be, a végrehajtást kérővel szemben - a le nem vont összeg erejéig - az alkalmazott készfizető kezesként felel.

(3) Ha a kárt a munkáltató intézkedésre jogosult dolgozója szándékos bűncselekménnyel okozta, a végrehajtást kérővel szemben a dolgozó a munkáltatóval egyetemlegesen készfizető kezesként felel.

153. § A letiltás ellenére történt munkabérfizetés esetén azt, aki a letiltás hatálya alá eső összeget a letiltásról tudva kiutalta, úgyszintén azt, aki a kifizetést a kiutalás szabálytalanságáról tudva teljesítette, a sikkasztásra vonatkozó szabályok szerint kell büntetni.

Igazolás a munkabért terhelő tartozásokról

154. § A munkáltató köteles a munkaviszony megszűnése vagy a munkavállaló áthelyezése esetén a munkavállalónak munkabéréből és egyéb járandóságaiból való levonás útján törlesztendő, ki nem egyenlített tartozásairól a külön jogszabályban előírt igazolást kiállítani.

155. § A munkabérre (egyéb járandóságra) vezetett végrehajtás hatálya a munkahely megváltoztatása esetében újabb foglalás (letiltás) nélkül kiterjed azokra a járandóságokra is, amelyek a munkavállalót új munkáltatójával szemben illetik meg.

156. § (1) A végrehajtást kérővel szemben - a levonni elmulasztott összeg erejéig - készfizető kezesként felelős

a) az az előző munkáltató, aki az igazolást nem állítja ki, vagy azt helytelenül állítja ki,

b) az az új munkáltató, aki a munkavállalót a igazolás átadása nélkül alkalmazza,

c) az a munkáltató, aki az igazolásban foglaltakat a munkabér (egyéb járandóság) folyósításánál figyelmen kívül hagyja.

(2)[82] Ha a munkáltatónak az (1) bekezdés szerint eljáró alkalmazottai a kárt szándékos bűncselekménnyel okozták, a végrehajtást kérővel szemben a munkáltatóval egyetemlegesen készfizető kezesként felelnek.

Végrehajtás kisipari szövetkezeti tag ellen

157. § (1) A kisipari szövetkezeti tagnak a tagsági viszony alapján végzett munkából eredő és a szövetkezettel szemben fennálló munkadíjára - ideértve a tiszta nyereségből a tagnak járó részesedést is - a 131-156. § - oknak megfelelően, a munkabér végrehajtására irányadó szabályok szerint van helye végrehajtásnak.

(2) A 131-156. §-oknak a kisipari szövetkezeti tag tekintetében történő alkalmazása során munkabér helyett munkadíjat, családi pótlék helyett gyermeknevelési pótlékot, a 139. § g) pontjában megállapított kártérítés helyett pedig a tag kisipari szövetkezetének közös vagyonában okozott kár miatt megállapított kártérítést kell érteni.

(3) A tag által a szövetkezetbe bevitt eszközök (vagyontárgyak) ellenértéke fejében a tagnak járó térítéseket teljes egészükben végrehajtás alá lehet vonni

Végrehajtás a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagnak a tagsági viszonyból eredő járandóságaira

158. §[83] (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezet, a termelőszövetkezeti csoport, a termelői szakcsoport, a mezőgazdasági társulás, a szakszövetkezet, a falusi ifjúsági szövetkezet és a halászati termelőszövetkezet (a továbbiakban - a 158-169. §-okban, a 180. §-ban, valamint a 211/A. §-ban - együtt: mezőgazdasági termelőszövetkezet) tagja részére a zárszámadás szerint járó jövedelemrészesedés (pénzbeli és természetbeni jövedelemrészesedés, ideértve a földjáradékot is), valamint az év közben folyósított pénzbeli és természetbeni előlegek, továbbá a bevitt vagyontárgyak fejében járó térítésnek (a térítés esedékessé vált részletének) letiltása esetén a munkabérre vezetett végrehajtást szabályozó rendelkezések megfelelően irányadók.

(2) Ha a végrehajtás a termelőszövetkezeti tagnak a közös munkában résztvevő családtagját terhelő tartozás behajtására irányul, a családtag részére a mezőgazdasági termelőszövetkezettől járó jövedelemrészesedés és előleg letiltása esetén ugyancsak a munkabérre vezetett végrehajtást szabályozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az olyan földjáradék, illetőleg haszonbérkövetelés letiltása esetében is, amely a termelőszövetkezeti taggal közös háztartásban élő családtagot, valamint az idős, élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozó dolgozó parasztot a mezőgazdasági termelőszövetkezet közös használatában levő saját földje után illeti meg.

159. § (1) A jövedelemrészesedés végrehajtás alá vonható részét a pénzbeli jövedelemrészesedés és a természetbeni jövedelemrészesedés - szabadpiaci ár szerinti - pénzegyenértékének együttes összegét alapul véve kell meghatározni.

(2)[84]

160. §[85]

161. §[86]

162. §[87]

163. § (1) Ha a végrehajtás a termelőszövetkezeti tagnak a tagsági viszonyból eredő járandóságaira történik, a végrehajtó a letiltást a termelőszövetkezet elnökének küldi meg.

(2)[88]

(3)[89]

164. § A termelőszövetkezet elnöke a jövedelemrészesedésből levont összegeket közvetlenül a zárszámadás után, illetőleg - egyéb járandóságnál - a járandóság folyósításával egyidejűleg köteles a letiltásban foglaltak szerint a végrehajtói letéti számlára átutalni, illetőleg a végrehajtást kérőnek kifizetni.

165. §[90]

166. § (1) A termelőszövetkezeti tag elleni végrehajtás során levont terményjárandóságot - ha ezt a végrehajtást kérő kívánja - a végrehajtó szabadforgalmi felvásárlási áron átadja a végrehajtást kérőnek a követelésbe történő beszámítás mellett.

(2)[91] Ha a végrehajtást kérő a lefoglalt terményjárandóságot az (1) bekezdés értelmében nem kívánja átvenni, a mezőgazdasági termelőszövetkezet köteles részére annak állami felvásárlási áron számított ellenértékét megfizetni.

167. § (1) A termelőszövetkezet elnöke köteles a termelőszövetkezetből kilépő tag részére olyan igazolást kiállítani, amely részletesen feltünteti a tagsági viszonyból eredő járandóságokból levonandó tartozásokat.

(2) Igazolást kell adni arról is, hogy a kilépő tagnak az (1) bekezdésben említett tartozása nincs.

168. § (1) Ha a kilépő termelőszövetkezeti tag más termelőszövetkezet tagja lesz, vagy egyébként munkaviszonyba lép, köteles a 167. §-ban említett igazolást munkájának megkezdése előtt ennek a másik termelőszövetkezetnek, illetőleg új munkahelyén a munkáltatójának átadni.

(2) A termelőszövetkezeti tag járandóságaira vezetett végrehajtás hatálya kiterjed azokra a járandóságokra is, amelyek őt a másik termelőszövetkezetben, illetőleg új munkahelyén megilletik.

169. § (1) A végrehajtást kérővel szemben - a levonni elmulasztott összeg erejéig - készfizető kezesként felelős

a) az a termelőszövetkezet, amelynek elnöke a 167. §-ban meghatározott igazolást nem állítja ki, vagy azt helytelenig állítja ki,

b) az a termelőszövetkezet (illetőleg az a munkáltató), amely a kilépő tagot az igazolás átadása nélkül tagjai közé felveszi (illetőleg alkalmazza),

c) az a termelőszövetkezet (illetőleg az a munkáltató), amely az igazolásban foglaltakat a járandóságok folyósításánál figyelmen kívül hagyja.

(2)[92] Ha az (1) bekezdés szerint eljáró termelőszövetkezeti elnök vagy tag, illetőleg a munkáltatónak az alkalmazottja a kárt szándékos bűncselekménnyel okozta, a végrehajtást kérővel szemben a mezőgazdasági termelőszövetkezettel (munkáltatóval) egyetemlegesen készfizető kezesként felel.

169/A. §[93] Az alkotó- és munkaközösségi tagok jövedelmenek letiltása esetén - ideértve a felosztható alapból történő juttatás letiltását is - a munkabérre vezetett végrehajtást szabályozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

VII. FEJEZET

MEGHATÁROZOTT CSELEKMÉNY VÉGREHAJTÁSA

170. § (1) Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére, vagy meghatározott magatartásra (tűrésre, abbanhagyásra stb.) irányul, maga a végrehajtó személyesen kézbesíti a végrehajtási értesítést az adósnak (a kötelezettnek) és - megfelelő határidő kitűzésével - felhívja őt az önkéntes teljesítésre.

(2) A határidő elteltével a végrehajtó a teljesítést személyesen ellenőrzi.

171. § Ha az adós (a kötelezett) a meghatározott cselekmény elvégzésére (magatartásra) irányuló felhívásnak önként nem tett eleget, a végrehajtó erről jegyzőkönyvet készít, és ezt intézkedés végett haladéktalanul beterjeszti ahhoz a bírósághoz, amelynél működik.

172. § A 171. § esetében a bíróság - a felek meghallgatása után - az összes körülmények figyelembevételével hozott végzéssel határoz a végrehajtás módjáról. Így:

a) a végrehajtást kérő kívánságára kötelezheti az adóst (a kötelezettet) a szolgáltatás készpénz-egyenértékének megfizetésére, illetőleg feljogosíthatja a végrehajtást kérőt, hogy a végrehajtandó cselekményt az adós (a kötelezett) költségére saját maga elvégezze vagy mással elvégeztesse,

b) ezer forintig terjedhető pénzbírsággal kényszerítheti az adóst (a kötelezettet) a meghatározott cselekmény elvégzésére vagy magatartásra; a pénzbírság kiszabásának ismételten is helye van,

c) rendőrségi közreműködéssel (karhatalommal) kényszerítheti ki a végrehajtandó cselekményt (magatartást),

d)[94]

A gyermek elhelyezésére és a gyermek kiadására vonatkozó határozat végrehajtása[95]

172/A. §[96] (1) A gyermek elhelyezésére és a gyermek kiadására vonatkozó határozat végrehajtására e törvényerejű rendelet rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) ha az önkéntes teljesítésre való felhívás (29. §) nem vezetett eredményre, a bíróság megkeresi a gyámhatóságot vagy a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó más helyi szervezetet, illetőleg iskolaköteles gyermek esetében az iskola igazgatóját, hogy a felek meghallgatása és szükség esetén a törvényes következményekre való figyelmeztetés útján mozdítsa elő a határozat végrehajtását;

b) ha az a) pontban foglalt eljárás nem vezetett eredményre, a bíróság a végrehajtást kérőt és a kötelezettet, valamint az a) pontban említett szervet megidézi, és a meghallgatás eredményéhez képest határoz a gyermek átadásának módja, helye és időpontja tekintetében;

c) ha az a) vagy b) pontban foglaltak nem vezettek eredményre, a bíróság a 172. § b) pontjának megfelelő alkalmazásával bírság kiszabása útján kényszeríti a kötelezettet a határozat végrehajtására;

d) ha a bírság ismételt kiszabása sem vezetett eredményre, a bíróság az iratokat átadja a végrehajtónak, aki - szükség esetén a 172. § c) pontjának alkalmazásával - foganatosítja a végrehajtást.

(2) A bíróság - a körülmények mérlegelése alapján - belátása szerint dönti el, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett szervek közül melyiket keresi meg. A bíróság indokolt esetben felkérheti e szervek valamelyikét, hogy kiküldöttje működjék közre az (1) bekezdés d) pontja szerinti eljárásnál.

(3) A bíróság a felek meghallgatását ismételten is elrendelheti.

VIII. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS ÁLLAMI, TÁRSADALMI ÉS SZÖVETKEZETI SZERV ELLEN

173. § (1) Ha a végrehajtandó határozat pénzfizetésre irányul és mind a jogosított, mind a kötelezett félnek a Magyar Nemzeti Banknál vagy a Magyar Beruházási Banknál számlája van, vagy más pénzintézetnél van ugyan számlája, de a Magyar Nemzeti Bank beszedési megbízási rendszerébe tartozik, a jogosított fél köteles követelését a teljesítési határidő lejártától számított három nap alatt a határozat egy eredeti (hiteles) kiadmányának csatolásával azonnali beszedési megbízással érvényesíteni.

(2)[97]

174. § Az állami szervek, intézmények és vállalatok, a társadalmi szervezetek, valamint a szövetkezetek és szövetkezeti szervek (a továbbiakban: szervek) ellen a végrehajtás foganatosítása a végrehajtó hatáskörébe tartozik abban az esetben,

a) ha a végrehajtást magánszemély vagy nem a 173. § (1) bekezdésében meghatározott szerv kéri,

b) ha a végrehajtás meghatározott ingóság kiadására vagy meghatározott cselekmény elvégzésére irányul.

175. § (1) A 174. § esetében a végrehajtás foganatosítása általában a végrehajtási lapot kiállító bíróságnál működő végrehajtó hatáskörébe tartozik.

(2) A végrehajtás foganatosítását az adós székhelye szerint illetékes végrehajtó végzi:

a) ha a végrehajtás alapjául szolgáló végrehajtási lapot a Legfelsőbb Bíróság (különbíróság) állította ki;

b) ha a végrehajtás közjegyzői végrehajtási záradékkal ellátott okiraton alapul, vagy

c) ha a végrehajtás meghatározott ingó kiadására vagy meghatározott cselekmény elvégzésére irányul.

176. § (1) Ha a végrehajtandó határozat pénzfizetésre irányul, a követelés azonban a 173. § (1) bekezdése szerint azonnali beszedési megbízással nem érvényesíthető, a végrehajtó a végrehajtható okirat alapján felhívja az adós számláját vezető pénzintézetet arra, hogy a követelés összegét az adós számlájáról utalja át a végrehajtói letéti számlára.

(2) A pénzintézet köteles - az adós számláját terhelő munkabérek kiegyenlítésére szükséges összeg érintetlenül hagyásával - az átutalást haladéktalanul teljesíteni.

177. § (1) Ha az állami költségvetés keretében gazdálkodó szerv elleni végrehajtás során a pénzintézet megfelelő fedezet hiánya miatt nem tud eleget tenni a végrehajtó felhívásának, erről köteles haladéktalanul értesíteni a felhívást kibocsátó végrehajtót. Ilyenkor a végrehajtó felhívja az adóst megfelelő pénzügyi eszköz igénylésére.

(2) Az adós - a végrehajtó felhívása értelmében - köteles haladéktalanul hitelt (hitel-előrehozást, pótjavadalmazást, pótellátmányt, szükség esetében póthitelt) igényelni.

(3) A Pénzügyminisztérium, illetőleg az alsóbbfokú pénzügyi szervek (minisztériumi főkönyvelőség, megyei és járási tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztálya stb.) harminc nap alatt intézkednek a hitel rendelkezésre bocsátása iránt.

178. § Ha a fedezet rendelkezésre bocsátása a 177. § (3) bekezdésében előírt harminc nap alatt nem történt meg, a végrehajtó az adós felügyeletét ellátó hatósághoz (szervhez), illetőleg - ha az adós minisztérium vagy országos hatáskörű szerv - a Pénzügyminisztériumhoz fordul a szükséges intézkedések megtétele végett.

179. §[98] Ha a szerv meghatározott ingóság kiadására vagy meghatározott cselekmény elvégzésére köteles, az erre irányuló végrehajtás esetében az 51., illetőleg a 170-172. §-okban foglalt rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) ha a meghatározott ingóság nincs meg, a végrehajtó az 51. § (4) bekezdésében említett foglalás mellőzésével terjeszti be a jegyzőkönyvet a végrehajtást elrendelő bírósághoz, ha pedig a végrehajtást a közjegyző rendelte el, ahhoz a bírósághoz, amelynél a közjegyző működik;

b) a 172. § b) pontjában említett pénzbírságot a kötelezett szerv vezetőjével szemben kell kiszabni;

c) a 172. § c) pontját nem lehet alkalmazni, hanem a szerv közvetlen felügyeleti szervéhez lehet fordulni.

Végrehajtás mezőgazdasági termelőszövetkezet ellen

180. §[99] A mezőgazdasági termelőszövetkezet (158. §) elleni végrehajtásra e fejezet rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a végrehajtó köteles a végrehajtási értesítést a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának is megküldeni; a termelői szakcsoport, mezőgazdasági társulás, szakszövetkezet, valamint falusi ifjúsági szövetkezet elleni végrehajtás esetén a végrehajtási értesítést az illetékes szövetkezeti járási központnak is meg kell küldeni;

b) a mezőgazdasági termelőszövetkezet számláján az azonnali beszedési megbízás vagy a végrehajtói felhívás beérkezésének napján levő összegnek legfeljebb hetven százaléka vonható végrehajtás alá; ha ez az összeg a követelés kielégítésére nem elegendő, a pénzintézet köteles a mezőgazdasági termelőszövetkezet számlájára később beérkező összegek hetven százalékát mindaddig a követelés kielégítésére fordítani, amíg az teljes kielégítést nem nyer;

c) a meghatározott magatartás teljesítésének elmulasztásáról készült jegyzőkönyv másolatát a végrehajtó - az a) pontban foglaltak szerint - megküldi a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának, illetőleg a szövetkezeti járási központnak is.

181. §[100]

182. §[101]

183. §[102]

184. §[103]

IX. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS SORÁN BEFOLYT ÖSSZEG KIFIZETÉSE

185. § (1) A végrehajtás során befolyt összeget - a végrehajtási eljárás költségeinek kielégítése után - a végrehajtást kérők között a végrehajtó osztja fel.

(2)[104] Ha korábbi jogszabály rendelkezése szerint a bíróságnak mint telekkönyvi hatóságnak kellene sorrendi tárgyalást tartania, a felosztás tárgyában az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság dönt.

186. § Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtási eljárásban érvényesített valamennyi követelést, a követeléseket a következő sorrendben kell kielégíteni:

a) a gyermektartásdíjat és a szüléssel kapcsolatos költséget,

b) az adós munkáltatója által az adós javára tévesen kifizetett pénzösszegeket és a tévesen kifizetett társadalombiztosítási szolgáltatásokat (táppénz, családi pótlék stb.),

c) az olyan természetbeni juttatások térítési díját, amelyek kiszolgáltatása vagy igénybevétele kötelező,

d) az egyéb tartásdíjakat, ideértve valamely személy eltartására szolgáló járadékszerű szolgáltatásokat is,

e) a munkaviszonyon alapuló követeléseket,

f) a pénzbüntetést, pénzbírságot, vagyonelkobzást és bűnügyi költséget,

g) a munkabért terhelő adón és nyugdíjjárulékon kívüli köztartozásokat, továbbá a családi ház ós lakásépítő szövetkezeti lakás elő- és utótörlesztését,

h)[105]

i) az adóst alkalmazó állami szervvel (vállalattal), társadalmi szervezettel, valamint szövetkezettel (szövetkezeti szervvel) szemben fennálló kártérítést,

j) az állammal, más állami szervvel (vállalattal), társadalmi szervezettel vagy szövetkezettel (szövetkezeti szervvel) szemben fennálló kártérítést,

k) az állami szervvel (vállalattal), illetőleg szövetkezettel (szövetkezeti szervvel) szemben fennálló lakbértartozást, valamint a közüzemi díjakat és a közszolgáltatások díját,

l) a fizetési előleget,

m)[106] a pénzintézetek kölcsönköveteléseit".

n) az adóst terhelő egyéb tartozásokat.

187. § (1) A követelések kielégítése úgy történik, hogy a 186. §-ban meghatározott sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után kerül csak sor a sorrendben hátrább álló követelés kielégítésére.

(2) Ha a rendelkezésre álló összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni.

(3) A követelés érvényesítésével felmerült költségeket, valamint a követelés egyéb járulékait a követeléssel egyenlő sorrendben kell kielégíteni.

(4) Ha a befolyt összeg a követelés és a követelés érvényesítésével felmerült költségek együttes kielégítésére nem elegendő, elsősorban a költségeket kell kielégíteni; a követelés kielégítésére csak ezt követőleg kerülhet sor.

188. § (1) Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtási eljárásban érvényesített valamennyi követelést, a végrehajtó a 186-187. §-oknak megfelelő "Felosztási terv"-et készít és azt jóváhagyás végeit a bíróság elé terjeszti.

(2) A jóváhagyás tárgyában a felosztási tervet elkészítő végrehajtó szerint illetékes bíróság - a nem peres ügyekre irányadó szabályok szerint - végzéssel határoz.

189. § (1) A zálogtárgy értékesítéséből befolyt összeget - a 186. §-ban megállapított sorrendtől függetlenül - elsősorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani.

(2) Ingatlanvégrehajtás esetén az ingatlan értékesítéséből befolyt összegből - függetlenül az ingatlant esetleg terhelő jelzálog-jogtól - minden egyéb követelést megelőzően kell kielégíteni:

a) az ingatlan tulajdonosát terhelő közadókat.

b) az ingatlan volt tulajdonosát terhelő, öt évnél nem régibb közadókat, feltéve, hogy a közadó kivetésének, illetőleg kiszabásának időpontjában ő volt az ingatlan tulajdonosa,

c) az ingatlan átszállása vagy átruházása után járó illetékekét.

(3) A felosztási terv elkészítésénél figyelembe kell venni a 82-83. §-ok alapján bejelentett elsőbbségi igényeket is.

X. FEJEZET

JOGORVOSLATOK

190. § (1) A végrehajtó törvénysértő vagy alaptalan határozata és intézkedése ellen az ügyész óvással, más érdekelt pedig panasszal élhet ahhoz a bírósághoz, amelynél a végrehajtó működik.

(2) A panaszt a határozat közlésétől (az intézkedés foganatosításának napjától), illetőleg attól az időponttól számított nyolc napi határidőn belül kell bejelenteni, amikor az a panaszos tudomására jutott.

191. § (1) Az ügyész illetékességi körében vagy különleges hatásköre keretében felügyeletet gyakorol a bírósági határozatok végrehajtásának törvényessége felett.

(2) E feladat ellátása során az ügyész

a) vizsgálhatja, hogy a bírósági végrehajtás kellő időben és a törvénynek megfelelően történik-e;

b) ellenőrizheti, hogy törvényesen járnak-e el azok a szervek, amelyek a bíróság büntető ügyben hozott határozatának pénzfizetésre kötelezést, vagyonelkobzást vagy polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalást tartalmazó részét hajtják végre, ezeknek a szerveknek kötelező utasításokat adhat a bírósági végrehajtásra vonatkozó jogszabályok megtartására;

c) az ügyészséghez érkezett panaszok és beadványok alapján ellenőrizheti, hogy a bírósági végrehajtók törvényesen és kellő időben hajtják-e végre a hatáskörükbe utalt határozatokat.

192. § (1) Az ügyészi óvás, illetőleg a panasz tárgyában a bíróság - szükség esetén az érdekeltek megidézésével, nyilvános tárgyaláson - végzéssel határoz.

(2) A bíróság végzése ellen fellebbezésnek (fellebbezési óvásnak) van helye.

193. § (1) Névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén a végrehajtási lap (végrehajtási záradék) kijavításának van helye.

(2) Ha a végrehajtási lapon (végrehajtási záradékban) nincsenek feltüntetve a szükséges adatok (10. §, 15. §), a hiány pótlása a végrehajtási lap (végrehajtási záradék) kiegészítése útján történik.

(3) Ha a végrehajtási lap kiállítása a 2-9. §-okban foglalt rendelkezések megszegésével történt, a végrehajtási lap visszavonásának, illetőleg ha a végrehajtási záradéknak az okiratra vezetése a 12-14. §-okban foglalt szabályok megszegésével történt, a végrehajtási záradék törlésének van helye.

194. § (1) A bíróság (közjegyző) a végrehajtható okirat kijavítását és kiegészítését, továbbá a végrehajtási lap visszavonását (a végrehajtási záradék törlését) hivatalból, továbbá a végrehajtó észrevétele alapján, vagy a felek kérelmére végzéssel bármikor elrendelheti. A végzést a feleknek kézbesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben említett végzés ellen a végrehajtást kérő és az adós fellebbezhet. A fellebbezésnek a végrehajtási eljárás folytatására vonatkozólag nincs halasztó hatálya, a bíróság (közjegyző) azonban a végrehajtási eljárást a fellebbezés elbírálásáig felfüggesztheti.

XI. FEJEZET

BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA

Pénzkövetelés biztosítása

195. § A bíróság pénzkövetelés biztosítását rendeli el:

a) a felügyeletet gyakorló szerv megkeresése alapján, ha valamely állami szerv (intézmény, vállalat), társadalmi szervezet vagy szövetkezet (szövetkezeti szerv) dolgozója ellen olyan követelést érvényesítenek, amely pénz-, illetőleg vagyonkezelésből származó felelősségen alapul,

b) a bérbeadó kérelme alapján az egy évnél nem hosszabb idő óta hátralékos bérösszeg erejéig, de csak a bérlemény területén levő ingóságokra.

196. § Ha a felperes valószínűsítette, hogy másként a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a bíróság - a 195. §-b;an foglalt eseteken kívül - a pénzkövetelés biztosítását rendeli el továbbá:

a) a jogerős marasztaló bírósági itélet alapján, a teljesítési határidő lejárta előtt;

b) az olyan bírósági itélet alapján, amelyet megfellebbeztek, vagy amelyre nézve a fellebbezési határidő még nem járt le;

c) a kereseti kérelem alapján, ha a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyítékul szolgáló magánokirattal, váltóval vagy csekkel bizonyították;

d) a büntető eljárás során érvényesített polgári jogi igény valószínű összege erejéig.

197. § Állami szerv, intézmény és vállalat, társadalmi szervezet, valamint szövetkezet és szövetkezeti szerv ellen nincs helye pénzkövetelés biztosítására irányuló intézkedés elrendelésének.

198. §[107] (1) Pénzkövetelés biztosítását elrendelő határozat végrehajtása esetén a személyesen eljáró végrehajtó felhívja az adóst, hogy a biztosítandó pénzösszeget nyomban helyezze végrehajtói letétbe. Ha ennek a felhívásnak az adós nem tesz eleget, a végrehajtó - a 29. §-ban meghatározott eljárást mellőzve - az adós ingóságait lefoglalja,

(2) Az ötszáz forint vagy azt meghaladó összegű pénzkövetelés biztosítását elrendelő határozat végrehajtása során az ingatlan lefoglalása úgy történik, hogy a bíróság, illetőleg a végrehajtó haladéktalanul megkeresi a telekkönyvi hatóságot a pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtási jog bejegyzése iránt.

(3) Munkabér (egyéb járandóság) letiltásának csak akkor van helye, ha az adósnak a biztosítandó pénzösszeg fedezetéül szolgáló más, végrehajtás alá vonható vagyontárgya nincs.

(4) Ha az adós a foglalást követően végrehajtói letétbe helyezi a biztosítandó pénzösszeget, a lefoglalt vagyontárgyat a foglalás alól fel kell oldani.

199. § Pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtás esetén a végrehajtási cselekmények a foglalással, illetőleg adott esetben a zár alá vétellel, követelés lefoglalása és munkabér (egyéb járandóság) letiltása esetén pedig a végrehajtói letéti számlára befizetéssel befejeződnek. A lefoglalt romlandó dolgokat azonban - a 85. § (2) bekezdése, illetőleg a 88. § alapján - ilyenkor is értékesíteni kell. Az értékesítésből befolyó összeget a végrehajtást kérő részére kiutalni nem szabad, hanem azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni.

200. § (1) A foglalás hatálya addig tart, amíg a bíróság a foglalást fel nem oldja, illetőleg amíg a lefoglalt vagyontárgyak értékesítésére nem kerül sor.

(2) A bíróság a foglalást - igényper esetén kívül - akkor is feloldja, ha a végrehajtást kérőt pénzkövetelésével jogerősen elutasították, vagy a pénzkövetelés iránt indított eljárás egyéb okból az adós marasztalása nélkül ért véget.

(3) Ha a pénzkövetelés iránt indított eljárás az adós marasztalásával végződött, a lefoglalt vagyontárgyakat e marasztaló határozat alapján foganatosított végrehajtás során kell értékesíteni.

201. § (1) Ha a bíróság a foglalást - igényper esetén kívül - feloldja, a pénzkövetelés biztosítását elrendelő határozat végrehajtásával felmerült költségeket a végrehajtást kérő viseli.

(2) Ha a pénzkövetelés iránti eljárásban az adóst a biztosított pénzkövetelésnél kisebb összeg megfizetésére kötelezték, az adós csak e kisebb marasztalási összegnek arányosan megfelelő végrehajtási költségek viselésére köteles.

(3) A végrehajtást kérő köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet a biztosítási intézkedés rosszhiszemű kérésével az adósnak okozott.

Zárlat

202. § (1) Ha egyedileg meghatározott dologra irányuló igényt kell biztosítani, a bíróság e dolog zárlatát rendeli el.

(2) Zárlat elrendelésének a 195. § a) pontjában és a 196. §-ban felsorolt esetekben van helye.

(3) A (2) bekezdés esetén kívül a bíróság zárlatot rendel el annak a vagyonára, illetőleg vagyona egy részére is, akivel szemben az eljárás vagyonelkobzással büntetendő bűncselekmény miatt folyik, ha tartani lehet attól, hogy a terhelt vagy más személy a terhelt vagyontárgyait elidegeníti, elrejti vagy megterheli.

203. § Állami szerv, intézmény és vállalat, társadalmi szervezet, valamint szövetkezet és szövetkezeti szerv ellen zárlat elrendelésének helye nincs.

204. § (1) Ingók zárlata foglalással, illetőleg - az ügy körülményeihez képest - zár alá vétellel (73-75. §) történik. A 199. §-nak a romlandó dolgok értékesítésével kapcsolatos rendelkezései ingók zárlata esetén is irányadók.

(2) Ingók zárlata esetén a végrehajtó - a 61.§-nak megfelelően - a végrehajtási értesítés kézbesítésével egyidejűleg foglalja le az ingóságokat.

205. § (1)[108] Ingatlan zárlatának végrehajtása úgy történik, hogy a végrehajtó a zárlatot elrendelő végzés átvétele után haladéktalanul megkeresi a telekkönyvi hatóságot a zárlat bejegyzése iránt. A telekkönyvi hatóság a végrehajtó megkeresésére a zárlatot bejegyzi, a 206. §-ban említett esetekben pedig a végrehajtó - a telekkönyvi hatóság végzésének jogerőre emelkedése után - az ingatlant zárgondnok kezelésébe adja.

(2) A zárlat feljegyzése után harmadik személy az ingatlannal kapcsolatban jogot csak azzal a feltétellel szerezhet, hogy jogszerzése a végrehajtást kérő érdekeit nem sérti, illetőleg a zárlat célját nem hiúsítja meg.

206. § Ingatlan zárlata esetén zárgondnok kijelölésének csak akkor van helye,

a) ha az adós az ingatlan kezelésében - huzamos távollét miatt vagy egyéb okból - ténylegesen akadályozva van vagy pedig

b) ha a végrehajtást kérő a zárgondnok kijelölését kéri és az adós - a végrehajtó megállapítása szerint is - alkalmatlannak látszik az ingatlan gondos kezelésére.

207. § (1) Mezőgazdasági ingatlan zárgondnokául a végrehajtó elsősorban a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának mezőgazdasági osztálya által javasolt személyt (szervet) jelöli ki. A mezőgazdasági osztály a végrehajtó megkeresésére nyolc napon belül nyilatkozni köteles arra vonatkozólag, kíván-e valakit zárgondnokként javaslatba hozni.

(2)[109]

208. § (1) A zárgondnok köteles az ingatlant a rendes gazdálkodás szerint kezelni, működéséről a végrehajtónak negyedévenként jelentést tenni, az ingatlan jövedelméről pontosan elszámolni és az ingatlan tiszta jövedelmét a végrehajtói letéti számlára befizetni.

(2) A zárgondnokot díjazás illeti. A zárgondnok díját - a végrehajtó javaslatának figyelembevételével - a bíróság állapítja meg. A zárgondnok költségeinek és díjának viselésére a 201. §-ban foglalt rendelkezések irányadók.

XII. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Külföldi határozat végrehajtása

209. §[110]

210. § (1) A külföldi bíróság határozatának végrehajtása végrehajtási lap alapján történik.

(2) Az adós lakóhelye szerint illetékes járásbíróság végrehajtási lapot a következő esetekben állít ki:

a) a polgári ügyben vagyonjogi igény tekintetében hozott ítélet alapján,

b) a büntető ügyben hozott ítéletnek vagyonjogi igénnyel kapcsolatos része alapján,

c) a vagyonjogi igényre vonatkozó bírói egyezség alapján.

211. § (1) Külföldi bírósági határozat végrehajtására - a jelen törvényerejű rendeleten kívül - a nemzetközi szerződésekben megállapított részletes szabályok is irányadók.

(2) Azokban az esetekben, amikor a nemzetközi szerződésekben végrehajtás elrendeléséről van szó, a jelen törvényerejű rendelet szerinti végrehatási lap kiállítását kell érteni.

Kényszerfelszámolás[111]

211/A. §[112]

211/B. §[113]

211/C. §[114]

211/D. §[115]

211/E. §[116]

211/F. §[117]

211/G. §[118]

A polgári perrendtartás rendelkezéseinek alkalmazása

212. § Azokra az eljárási kérdésekre - így a fellebbezési határidőre, a határidők elmulasztása miatt használható igazolásra, a végrehajtási eljárás során szükséges bizonyítás módjára és egyéb kérdésekre - vonatkozólag, amelyeket ez a törvényerejű rendelet külön nem szabályoz, a polgári perrendtartás, illetőleg a polgári perrendtartás hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

Hatálybalépés

213. § (1) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésének napját és a végrehajtásával kapcsolatos rendelkezéseket külön jogszabály* állapítja meg.[119]

(2) A jelen törvényefejű rendelet végrehajtásáról az igazságügymíníszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben gondoskodik.

214. § A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével a bírósági végrehajtási eljárásra vonatkozó korábbi jogszabályok hatályukat vesztik. Így - a maguk egészében, illetőleg még hatályban levő részükben - hatályukat vesztik különösen:

a bírósági végrehajtókról szóló 1871: LI. tv. és az ezt módosító 1875: IX. tv.;

a végrehajtási eljárásról szóló 1881: LX. tv. és az ezt módosító, illetőleg kiegészítő 1908: XLI tv.;

az egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról szóló 1912: VII. tv. 26-28 §-ai;

az 1911: I. tv. életbeléptetéséről szóló 1912: LIV. tv. 31-58. §-ai;

a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról szóló 1925: VIII. tv. 24-29. §-aí, valamint 37. §-a;

a bírói végrehajtásra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1929 : XIV. tv.;

a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930: XXXIV. tv. 58-90. §-ai;

a végrehajtási eljárás szabályainak a jelzálogjogról szóló 1927: XXXV. tv. életbeléptetésével kapcsolatban szükséges kiegészítéséről és módosításáról szóló 24.000/1929. I. M. számú rendelet és az ezt kiegészítő 41.900/1930. I. M. számú rendelet;

a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930: XXXIV. tv. életbeléptetése, valamint az arra vonatkozó átmeneti és végrehajtási szabályok tárgyában kibocsátott 49.000/1930. I. M. számú rendelet 15-28. §-ai;

az egyes hitelügyi kérdések szabályozásáról szóló 5610/1931. M. E. számú rendelet 19-23. §-ai és 25-26. §-ai;

a peres és nemperes eljárásra vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló 6300/1932. M. E. számú rendelet 24-31. §-ai, valamint a 14.000/1933. M. E. számú rendelet 17. §-a;

a termelőszövetkezeti csoportok egyes vagyoni kérdéséről szóló 2550/1949. (III. 19.) Korm. számú rendelet 17. §-a;

a szolgálati viszonyból eredő járandóságok lefoglalásáról szóló 4250/1949. (IX. 24.) M. T. számú rendelet 7. és 8. §-ának a bírósági végrehajtás során történő lefoglalásra vonatkozó rendelkezései;

az állami vállalatok elleni bírói végrehajtásról szóló 60/1952. (VII. 6.) M. T. számú rendelet;

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezésekről szóló 105/1952. (XII. 28.) M. T. számú rendelet 32. § e) pontjának a végrehajtás elrendelésére vonatkozó része, h) és i) pontja, továbbá 39. §-a;

a gyermekek és az anyák fokozottabb bírói jogvédelméről szóló 7/1953. (II. 8.) M. T. számú rendelet 9. §-a;

a munkabérből és egyéb járandóságból való levonások szabályozásáról szóló 54/1953. (XI. 28.) M. T. számú rendeletnek a bírósági végrehajtás során történő levonásra vonatkozó rendelkezései;

az 1954: V. tv. (Bpn.) hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló 1954:17. tvr. 20. §-a;

a szállítási szerződésekre és a döntőbizottsági eljárásra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról szóló 10/1954. (II. 7.) M. T. számú rendelet 9. §-a;

a kisipari szövetkezetek tagjainak munkadíjából és egyéb járandóságából való levonások szabályozásáról szóló 25/1954. (IV. 10.) M. T. számú rendeletnek a bírósági végrehajtás során történő levonásra vonatkozó rendelkezései;

valamint a jogszabályoknak azok a rendelkezései, amelyek a jelen törvényerejű rendelet értelmében bírósági végrehajtási útra kerülő követeléseknek közadók módjára történő behajtását rendelték el.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Darabos Iván s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára