A Kúria Kfv.38354/2018/6. számú határozata munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzés tárgyában. [2012. évi I. törvény (Mt.) 134. §] Bírók: Farkas Katalin, Magyarfalvi Katalin, Zanathy János

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.X.38.354/2018/6.

A tanács tagjai: Dr. Zanthy János

a tanács elnöke

Dr. Farkas Katalin

előadó bíró

Dr. Magyarfalvi Katalin

bíró

A felperes

A felperes képviselője: jogtanácsos

Az alperes: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala

Az alperes képviselője: járási hivatalvezető-helyettes

A per tárgya: munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzés

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:

Az elsőfokú bíróság határozatának száma:

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 107.K.27.427/2018/8.

Rendelkező rész

A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 107.K.27.427/2018/8. számú ítéletét az alperes 2018. június 15. napján kelt ... számú határozatával módosított 2018. április 27. napján kelt ... számú határozatára kiterjedően hatályon kívül helyezi.

Az elsőfokú bírósági és a felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

Tényállás

[1] Az alperes a felperes (munkáltató) ..., ... szám alatti üzletében 2017. december 28. napján, a ..., ... szám alatti üzletében 2018. január 23. napján tartott ellenőrzés alapján a 2018. április 27. napján kelt ... számú határozatával 540.000 forint munkaügyi bírságot szabott ki, mert a munkáltató megsértette 1 fő munkavállaló vonatkozásában a napi munkaidő mértékére vonatkozó, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 99. § (2) bekezdése előírását. Ezen jogsértést megállapító rendelkezését az alperes a 2018. június 15. napján kelt ... számú határozatával törölte és 510.000 forintra módosította a bírság összegét. A döntés 2. pontjában megállapított jogsértést, amely szerint a munkáltató 17 fő (név szerint felsorolt) munkavállaló tekintetében megsértette a munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó Mt. 134. § (1)-(3) bekezdésében foglalt előírásokat, fenntartotta. A határozat 2. pontja indokolása szerint kecskeméti élelmiszer üzletben az ellenőrzés időpontjában bemutatott tárgyhavi munkaidő-nyilvántartás 2017. december 28.-31. munkavégzési napokra előzetesen kitöltött munkaidő adatokat tartalmazott; a boltvezető nem tudott nem "tervadatokkal" előzetesen kitöltött, naprakész munkaidő-nyilvántartást bemutatni. A munkaügyi ellenőrzés időpontjában a felperes nem rendelkezett naprakész és valós munkaidő-nyilvántartással, továbbá a bemutatott munkaidő-nyilvántartásban szereplő "terv" munkavégzési időadatok, a beosztásban szereplő "terv" időadatokkal nem mindenben egyeztek meg. A felperes lajosmizsei üzletében a bemutatott tárgyhavi munkaidő-nyilvántartás nem tartalmazta a munkavállalók tárgynapi munkavégzésének kezdőidőpontját. Az alperes nem tartotta elfogadhatónak a Kúria EBH 2016.M.13. döntésében kifejtett álláspontjára történő felperesi hivatkozást. A felperesnél az ellenőrzés időpontjában a boltvezető az üzletben, a munkaidő-nyilvántartás helyszínén tartózkodott, olyan tényező, amely a munkaidő-nyilvántartás naprakész vezetését akadályozta volna nem merült fel. A munkaidő-nyilvántartás naprakész vezetése abban az esetben teljesül, ha az eseményszerű, valóságon alapuló és nem utólagosan, a nap végén kerül kitöltésre. Az ellenkező értelmezés nem tenné lehetővé pl. annak érdemi vizsgálatát, hogy egy adott napon mely időpontban kezdődött a munkavégzés, amely időpont egyébként a bérszámfejtés alapjául is szolgálhat. A munkaidő-nyilvántartása a munkáltató kötelessége, objektív felelőssége alapján felel azért, hogy a nyilvántartás tényszerű, valós és teljes körű adatokat tartalmazzon a munkavállalók munkavégzésének ideje tekintetében, továbbá azért, hogy a nyilvántartás rendelkezésre álljon. A munkaügyi bírság összegét az alperes arra figyelemmel határozta meg, hogy a szabálytalanság a két munkavégzési helyen 17 fő munkavállalót érintett, továbbá a hatóság az elmúlt 3 évben már szabott ki munkaügyi bírságot a felperes vonatkozásában hasonló jogsértés miatt.

A felperes keresete és az alperes védirata

[2] A felperes módosított kereseti kérelmében a hatósági határozat 2. pontja megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a felperes rendelkezett megfelelő naprakész munkaidő-nyilvántartással. Az Mt. 134. §-a lehetővé teszi, hogy a nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész átvezetésével kerüljön kitöltésre. A kecskeméti és a lajosmizsei üzlet vonatkozásában a munkavállalók tényleges munkaidő adatai a tárgynapokon a munkaidő-nyilvántartásban végleges rögzítésre kerültek. A felperes a munkaidő-beosztást és a tényleges munkaidő adatokat tartalmazó munkaidő-nyilvántartást az üzletek számítógépén számítógép program segítségével végzi. Az adott munkavégzési napon a boltvezető (vagy a helyettese) a munkaidő-beosztás adatait átmásolja a tényleges munkaidő adatokat tartalmazó jelenléti ívre és naprakészen rögzíti a tényleges munkavégzési időpontokat. A számítógépes program nem zárható le, a munkaidő-beosztásban szereplő munkavállaló napi munkavégzési adatai rögzítésének hiányában. Az eseményszerű munkaidő-nyilvántartás követelménye az Mt. 134. § rendelkezéséből nem következik.

[3] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte határozatában foglalt jogi és ténybeli indokai fenntartásával. Álláspontja szerint döntése a Kúria Mfv.II.10.363/2015. számú határozatának a naprakész munkaidő-nyilvántartás értelmezésével összhangban van, ugyanakkor a felperesnél kialakult gyakorlat a Kúria döntésével ellentétes. A munkáltató által deklarált eljárási rend az ellenőrzés során nem volt megállapítható, a két különböző munkavégzési helyen a munkaidő-nyilvántartás vezetése is eltérő módon történt. Az előre kitöltött munkaidő-nyilvántartás kizárólag akkor fogadható el, ha az egyben munkaidő-beosztás is.

Az elsőfokú ítélet

[4] A bíróság a felperes keresetét elutasította az Mt. 134. § (1)-(3) bekezdése és 97. § (4) bekezdése alkalmazásával. Megállapította, hogy az alperes a tényállást tisztázta, ezért további bizonyítás szükségtelen volt. A munkaidő-nyilvántartás vezetéséről szóló szabályzat értelmében az adatokat a programban a valóságnak megfelelően, naprakészen kell vezetni úgy, hogy a munkavállalók az adataik rögzítését láthassák; napi zárás után a jelenléti ívek adatait nem lehet módosítani. A szabályzat a napi munkaidő-beosztás adatainak a jelenléti ívekben való rögzítésére nem tartalmaz konkrét előírást. Az alperes nem a szabályzat előírásait, hanem a felperesnél a munkaidő-nyilvántartás gyakorlatát értékelte jogsértőnek, ezért a bíróság a jogvita eldöntése szempontjából a szabályzatban foglaltaknak nem tulajdonított jelentőséget.