A Szegedi Ítélőtábla Pf.20170/2011/3. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/B. § (1) bek., (1) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék P.20238/2010/10., *Szegedi Ítélőtábla Pf.20170/2011/3.* (ÍH 2012.71)

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.170/2011/3. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla dr. Varga Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Buzinkay Zoltánné ügyvéd által képviselt (megye neve) MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT (város neve)-i KÖZOKTATÁSI, GYERMEKVÉDELMI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása és egyéb iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2011. január 11. napján kelt 8.P.20.238/2010/10. számú ítélete ellen a felperes részéről 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.- (harmincezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

A feljegyzett 82.600.- (nyolcvankettőezer-hatszáz) Ft fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S:

A felperes, mint közalkalmazott gazdasági ügyintézői és adminisztrációs feladatokat látott el az alperesnél. Közalkalmazotti jogviszonyát az alperes 2009. április 1-jén megszüntette, majd a felperes által a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság előtt 4.M.241/2009. szám alatt indított eljárásban a bíróság a 2009. szeptember 29-én kelt és november 2. napján jogerőre emelkedett ítéletével a munkáltatói intézkedést megsemmisítve a felperest eredeti munkakörébe visszahelyezte, az alperest kötelezte az elmaradt munkabér megfizetésére. Az alperes a 2009. november 3. napján munkavégzésre jelentkező felperessel szemben a 805/4/2009. számú

- 2 -

határozatával fegyelmi vizsgálatot rendelt el arra hivatkozva, hogy alapos gyanú merült fel arra, miszerint a felperes jelentős súlyú fegyelmi vétséget követett el, munkakörével összefüggésben megszegte a titoktartási kötelezettségét. A határozat indokolása szerint a felperes - (alelnök neve) alelnöknél tett látogatása alkalmával tett nyilatkozata szerint - az intézmény adminisztrációjával kapcsolatos elektronikus adatokat tart a birtokában.

Az alperes a 2009. december 22-én kelt határozatával a fegyelmi eljárás eredményeként a felperes közalkalmazotti jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntette. Határozata indokolása szerint bizonyítottnak találta azt a tényt, hogy a felperesnek nem tisztességes eljárás útján került a birtokába a 12/2/2009. számú munkaügyi irat, amely tartalma szerint bizalmas. A felperes a közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetése miatt a Kecskeméti Munkaügyi Bírósághoz fordult, a per az elsőfokú eljárás során folyamatban volt.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a közalkalmazotti jogviszonya két alkalommal történő jogellenes megszüntetésével a munkához való jogát, míg a fegyelmi eljárást kezdeményező iratba, illetve a fegyelmi határozatba foglalt, fentiekben részletezett valótlan tényállításokkal, és a valótlan tények híresztelésével a jóhírnévhez való személyiségi jogát sértette meg. A jogsértés megállapításán túlmenően az alperest 1.376.697.-Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni. A fenti összegből 500.000.-Ft-ot nem vagyoni kára megtérítése címén igényelt, utalva arra, hogy az alperes valótlan tényállítása megnehezítik, illetve korlátozzák az újabb munkaviszony létesítésének lehetőségét, a munkavállalói, társadalmi közösségbe történő visszailleszkedését. A vagyoni kára körében előadta, rendszeres munkabér-átutalás hiányában az O. Banknál vezetett folyószámlája fedezetlen maradt, folyószámla-hitele kapcsán 73.912.-Ft többletköltsége keletkezett, míg megélhetése biztosítása érdekében visszavásárolni kényszerült az életbiztosítását, az ebből származó kárát 539.400.-Ft-ban jelölte meg.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, vitatta azt mind a jogalap, mind az összegszerűség tekintetében. Védekezése szerint a jogerősen befejezett munkaügyi perben a felperes közalkalmazotti jogviszonya helyreállításra került, elmaradt munkabéréhez hozzájutott, így személyiségi jogsértés nem valósult meg, míg az utóbb indított munkaügyi per jogerősen nem zárult le, az ezzel kapcsolatos felperesi igény idő előtti. Kiemelte, a fegyelmi vétség alapos gyanúja megállapítható volt, így a fegyelmi eljárást megindító határozat nem személyiségsértő. A fegyelmi határozat indokolásában megjelölt és a keresettel támadott kijelentés valós tényállítás, a felperes ugyanis valóban tisztességtelen úton jutott az érintett munkaügyi irathoz, a valós tény állítása pedig jogsértést nem eredményez. A felperes kártérítési igényét mind a jogalap, mind az összegszerűség tekintetében vitatta.

- 3 -