ÍH 2012.71 MUNKAVISZONY JOGELLENES MEGSZÜNTETÉSE - SZEMÉLYISÉGVÉDELMI IGÉNY - MUNKÁHOZ VALÓ JOG

A munkához való jog, mint szociális jog az egyes ember számára nem teremt alanyi jogosultságot meghatározott foglalkozás folytatásához, vagy konkrét munkaviszony létesítéséhez illetve megtartásához. A munkához (foglalkoztatáshoz) való joggal összefüggésben a munkáltató azzal követhet el jogsértést, ha megszegi a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, továbbá a munkaviszonyból fakadóan a munkavállalót megillető jogokra vonatkozó munkajogi rendelkezéseket.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése önmagában személyiségvédelmi igényt nem alapoz meg. Nem jelenti a polgári jog által védett személyiség védelmét, ha a munkáltató a jogszabályi előírások téves értelmezésével, vagy formai előírások megszegésével, de egyébként a személyiségi jogok megsértése nélkül szünteti meg a munkaviszonyt [Ptk. 75. § (1) bek., 78. § (1) bek.].

Pertörténet:

Kecskeméti Törvényszék P.20238/2010/10., Szegedi Ítélőtábla Pf.20170/2011/3. (*ÍH 2012.71*)

***********

A felperes, mint közalkalmazott gazdasági ügyintézői és adminisztrációs feladatokat látott el az alperesnél. Közalkalmazotti jogviszonyát az alperes 2009. április 1-jén megszüntette. A felperes által a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság előtt indított eljárásban a bíróság a 2009. szeptember 29-én kelt és november 2. napján jogerőre emelkedett ítéletével a munkáltatói intézkedést megsemmisítve a felperest eredeti munkakörébe visszahelyezte, az alperest kötelezte az elmaradt munkabér megfizetésére. Az alperes a 2009. november 3. napján munkavégzésre jelentkező felperessel szemben határozatával fegyelmi vizsgálatot rendelt el, mivel alapos gyanú merült fel arra, hogy a felperes jelentős súlyú fegyelmi vétséget követett el, munkakörével összefüggésben megszegte a titoktartási kötelezettségét. A határozat indokolása szerint a felperes az intézmény adminisztrációjával kapcsolatos elektronikus adatokat tart a birtokában.

Az alperes a 2009. december 22-én kelt határozatával a fegyelmi eljárás eredményeként a felperes közalkalmazotti jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntette. Határozata indokolása szerint bizonyítottnak találta azt a tényt, hogy a felperesnek nem tisztességes eljárás útján került a birtokába a 12/2/2009. számú munkaügyi irat, amely tartalma szerint bizalmas. A felperes a közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetése miatt a Kecskeméti Munkaügyi Bírósághoz fordult, a per az elsőfokú eljárás során folyamatban volt.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a közalkalmazotti jogviszonya két alkalommal történő jogellenes megszüntetésével a munkához való jogát, míg a fegyelmi eljárást kezdeményező iratba, illetve a fegyelmi határozatba foglalt valótlan tényállításokkal, és a valótlan tények híresztelésével a jóhírnévhez való személyiségi jogát sértette meg. A jogsértés megállapításán túlmenően az alperest 1 376 697 Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni. A fenti összegből 500 000 Ft-ot nem vagyoni kára megtérítése címén igényelt, utalva arra, hogy az alperes valótlan tényállítása megnehezítik, illetve korlátozzák az újabb munkaviszony létesítésének lehetőségét, a munkavállalói, társadalmi közösségbe történő visszailleszkedését. A vagyoni kára körében előadta, rendszeres munkabér-átutalás hiányában az OTP Banknál vezetett folyószámlája fedezetlen maradt, folyószámla-hitele kapcsán 73 912 Ft többletköltsége keletkezett, míg megélhetése biztosítása érdekében visszavásárolni kényszerült az életbiztosítását, az ebből származó kárát 539 400 Ft-ban jelölte meg.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, vitatta azt mind a jogalap, mind az összegszerűség tekintetében. Védekezése szerint a jogerősen befejezett munkaügyi perben a felperes közalkalmazotti jogviszonya helyreállításra került, elmaradt munkabéréhez hozzájutott, így személyiségi jogsértés nem valósult meg, míg az utóbb indított munkaügyi per jogerősen nem zárult le, az ezzel kapcsolatos felperesi igény idő előtti. Kiemelte, a fegyelmi vétség alapos gyanúja megállapítható volt, így a fegyelmi eljárást megindító határozat nem személyiségsértő. A fegyelmi határozat indokolásában megjelölt és a keresettel támadott kijelentés valós tényállítás, a felperes ugyanis valóban tisztességtelen úton jutott az érintett munkaügyi irathoz, a valós tény állítása pedig jogsértést nem eredményez. A felperes kártérítési igényét mind a jogalap, mind az összegszerűség tekintetében vitatta.