A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.87353/2018/19. számú határozata kötbér megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:48. §, 6:73. §, 6:100. §, 6:103. §, 6:104. §, 6:108. §, 6:112. §, 6:185. §, 6:188. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 81. §, 82. §, 83. §, 266. §, 365. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Koleszár Nikolett

Kapcsolódó határozatok:

*Pesti Központi Kerületi Bíróság P.87353/2018/19.*, Fővárosi Törvényszék Pf.632992/2019/12., Kúria Pfv.20067/2020/5. (BH 2021.6.171)

***********

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

17.P.87.353/2018/19.

a dr. Csontos és Társai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Illés Attila József, fél címe 2) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperes által

a dr. Nyéki-Szabó Ágnes ügyvéd (cím 2.) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

kötbér megfizetése iránt indult perben meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 580.000,- (ötszáznyolcvanezer) forintot, és annak 2018. május 16. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, valamint 605.000,- (hatszázötezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a jelen bíróságon lehet elektronikus úton vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon 3 példányban benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

INDOKOLÁS

A bíróság a felek előadása, a rendelkezésre álló okiratok és a tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes mint eladó és az alperes mint vevő között 2017. november 17. napján adásvételi előszerződés megkötésére került sor a ingtlan1 cme, helyrajzi száma helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlanon felépítendő lakóház C/II/23. számú ingatlana vonatkozásában. Az adásvételi előszerződésben rögzítésre került, hogy annak aláírásával a felek megállapodtak abban, hogy az előszerződés aláírásától számított 5 naptári napon belül az alperes (vevő) az általa az előszerződés aláírását megelőzően részletesen megismert és a felperessel (eladóval) minden szerződéses pontot érintően megtárgyalt és ennek alapján az alperes (vevő) által minden észrevételtől és kifogástól mentesen elfogadott végleges adásvételi szerződéssel megvásárolja a rendelkezésre bocsátott, általa megismert és elfogadott műszaki leírás, építészeti- és kiviteli tervek, társasházi alapítóokirat szerint fentiekben megjelölt ingatlant.

A lakás bruttó vételárát a felek 27.000.000,- forintban határozták meg.

Az adásvételi előszerződésben rögzítésre került továbbá, hogy az alperes az adásvételi szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalása megerősítéseként az előszerződés aláírásakor 580.000,- forintot a felperes részére foglaló jogcímén megfizet. Az előszerződés továbbá rögzítette azt is, hogy ha az alperes a végleges adásvételi szerződést nem köti meg a felperessel, úgy a foglaló teljes összegét elveszíti azzal, hogy a foglaló elvesztése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít.

Az adásvételi előszerződésben rögzítették továbbá azt is a felek, hogy amennyiben az alperes az előszerződés aláírásától számított 7 naptári napon belül nem írja alá a végleges adásvételi szerződést, úgy az ingatlan teljes bruttó vételára 50%-ának megfelelő összegű meghiúsulási kötbért köteles megfizetni a felperes részére. A meghiúsulási kötbér megfizetésének határideje az előszerződés aláírását követő 7. naptári napban került meghatározásra.

A végleges szerződéskötéssel kapcsolatban a felek között még egyeztetés folyt. Az alperes ügyvédje útján az adásvételi szerződés szövege tekintetében módosítási javaslatokat tett. Az egyeztetések nem vezettek eredményre, a szerződéskötés elmaradt.

A perbeli ingatlan értékesítésére 2018. február 12. napján került sor egy a perben nem álló személy részére.

A felperes keresetében alperes kötelezését kérte 13.500.000,- forint, és ezen összegnek 2017. november 25. napjától kezdődően a kifizetés napjáig a Ptk. 6:48. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamata, valamint perköltsége megfizetésére. Állította, hogy a felperes mint eladó és az alperes mint vevő között 2017. november 17. napján adásvételi előszerződés megkötésére került sor a ingtlan1 cme, helyrajzi száma helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlanon felépítendő lakóház C/II/23. számú ingatlana vonatkozásában. A felperes hivatkozott arra, hogy az adásvételi előszerződésben rögzítésre került, hogy annak aláírásával a felek megállapodtak abban, hogy az előszerződés aláírásától számított 5 naptári napon belül az alperes az általa az előszerződés aláírását megelőzően részletesen megismert és a felperessel minden szerződéses pontot érintően megtárgyalt és ennek alapján az alperes által minden észrevételtől és kifogástól mentesen elfogadott végleges adásvételi szerződéssel megvásárolja a rendelkezésre bocsátott, általa megismert és elfogadott műszaki leírás, építészeti- és kiviteli tervek, társasházi alapítóokirat szerint fentiekben megjelölt ingatlant. A felperes állította továbbá, hogy a lakás bruttó vételárát a felek 27.000.000,- forintban határozták meg. A felperes hivatkozott arra is, hogy az adásvételi előszerződésben rögzítésre került továbbá, hogy az alperes az adásvételi szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalása megerősítéseként az előszerződés aláírásakor 580.000,- forintot a felperes részére foglaló jogcímén megfizet. Az előszerződés továbbá rögzítette azt is, hogy ha az alperes a végleges adásvételi szerződést nem köti meg a felperessel, úgy a foglaló teljes összegét elveszíti azzal, hogy a foglaló elvesztése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A felperes előadta továbbá, hogy az adásvételi előszerződésben rögzítették továbbá azt is a felek, hogy amennyiben az alperes az előszerződés aláírásától számított 7 naptári napon belül nem írja alá a végleges adásvételi szerződést, úgy az ingatlan teljes bruttó vételára 50%-ának megfelelő összegű meghiúsulási kötbért köteles megfizetni a felperes részére. A meghiúsulási kötbér megfizetésének határideje az előszerződés aláírását követő 7. naptári napban került meghatározásra. A felperes állította, hogy a végleges szerződéskötéssel kapcsolatban a felek között még egyeztetés folyt. Az alperes ügyvédje útján az adásvételi szerződés szövege tekintetében módosítási javaslatokat tett. Az egyeztetések nem vezettek eredményre, a szerződéskötés elmaradt a felperesi álláspont szerint az alperes érdekkörében felmerült okból. A felperes állította, hogy az alperes az adásvételi előszerződést, felperessel történő részletes megtárgyalása után, mint akaratával mindenben egyezőt aláírta. Ebből következően megállapítható, hogy felperes jogosult a 13.500.000,- forint kötbér iránti követelésre, mivel alperes a szerződésben foglalt hét napos teljesítési határidőnem nem tett eleget kötelezettségének, a végleges adásvételi szerződést nem írta alá. A felperes a keresetebén az érvényesíteni kívánt jog alapjául a Ptk. 6:148. § (1) bekezdésére hivatkozott. A felperes az alperes ellenkérelme vonatkozásában előterjesztett válasziratában hangsúlyozta, hogy az adásvételi előszerződés teljes bizonyító erejű magánokirat. A felperes továbbá hivatkozott arra is, hogy az alperes szerződésszegő magatartását nem az ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, és az előszerződés megkötésekor is tudomása volt a végleges adásvételi szerződés tartalmáról, melyre vonatkozó nyilatkozata az adásvételi előszerződésben rögzítésre került.