A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40010/2015/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 201. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 49. §, 67. §, 70. §] Bírók: Pálné dr. Mikola Júlia, Senyei György, Vuleta Csaba

Kapcsolódó határozatok:

Kúria G.40018/2014., Székesfehérvári Törvényszék G.40018/2014/29., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40010/2015/5.* (ÍH 2015.82), Kúria Gfv.30201/2015/6., 3006/2018. (I. 22.) AB határozat

***********

Fővárosi Ítélőtábla

15.Gf.40.010/2015/5/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Strausz Ügyvédi Iroda (felperes címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek,

a Dr. Holobrádi Emese Ügyvédi Iroda (jogi képviselő címe) által képviselt I. rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű és

a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda (jogi képviselő címe) által képviselt II. rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen, szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében,

a Székesfehérvári Törvényszék 2014. december 11. napján kelt, 34.G.40.018/2014/29. számú ítélete ellen, a felperes által előterjesztett fellebbezés folytán - a 2015. március 11. napján megtartott nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az I. rendű alpereseknek 1.500.000 (Egymillió-ötszázezer) forint + áfa, a II. rendű alperesnek 2.000.000 (Kettőmillió) forint + áfa másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a 29. sorszámú - a 30. sorszámú végzéssel kijavított - ítéletével a keresetet elutasította; kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek személyenként 8.000.000 forint + áfa perköltséget.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes tagja az I. rendű alperesnek, amely 2012. szeptember 14. óta felszámolás alatt áll. A ... Kormányrendelet az I. rendű alperest stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette és megállapította, hogy az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 65-67. § és 68-70. § rendelkezéseit is alkalmazni kell az ellene folyó eljárásban. Az I. rendű alperes felszámolója a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.

A felszámoló az adós kizárólagos tulajdonát képező vagyonát zártkörű pályázat keretében értékesítette, amelyre kizárólag II. rendű alperest hívta meg. A szerződésben foglalt vételár és az értékesített vagyonrész leírása a 2014. január 30-án megjelent Cégközlönyben került közzétételre. A felszámoló a vételár meghatározásához három szakértői véleményt szerzett be; az ezek alapján meghatározott, a zártkörű pályázati felhívás feltételeiben rögzített minimum vételár 2.750.000.000 forint volt.

A pályázat felbontására 2013. november 27-én került sor, dr. M. J. közjegyző előtt. A felszámoló a nem nyilvános értékesítést azzal indokolta, hogy: "az I. rendű alperes "f.a." távhőtermelői tevékenységet végez, hőenergiát szolgáltat a ... város lakossági távhőszolgáltatását biztosító SZ Zrt. részére. Megállapította, hogy a lakosság közműszolgáltatással való ellátása szempontjából stratégiailag kiemelt közszolgáltatást lát el. Mivel e tevékenység ellátásához kiemelt közérdek fűződik, ezért az adós vagyonának értékesítése egységes egészként a működés folyamatos fenntartása mellett olyan pályázó részére történhet, amely a közérdek messzemenő szem előtt tartásával garantálni tudja az adós által végzett közszolgáltatást minimálisan, a jelenlegi színvonalon való biztonságos fenntartását. A fentiek miatt a zártkörű pályázatra II. rendű alperest hívta meg, a pályázati felhívás átadására 2013. szeptember 19-én került sor."

A közjegyzői okiratban rögzítették a pályázat tartalmi elemeit is.

Az I. és a II. rendű alperes 2014. január 17-én 7 adásvételi szerződést kötött, továbbá létrejött közöttük egy "Megállapodás" elnevezésű okirat.

A felszámoló a pályázat kiírását követően, 2013. augusztus 26-án megküldte a pályázat feltételeit részletező füzet tervezetét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak, valamint a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek.

Az elsőfokú bíróság ismertette a 2014. február 28. napján előterjesztett keresetet, amelyben a felperes elsődlegesen azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az I. és a II. rendű alperes között 2014. január 17. napján létrejött 7 adásvételi szerződés és a "Megállapodás" elnevezésű szerződés semmisségét.

Kifejtette: a Cstv. 49. § (5) bekezdése alapján kérheti a Cstv. szabályaiba ütköző szerződés semmisségének megállapítását, mivel a felszámoló az értékesítés során megsértette a Cstv. 67. § (9a) bekezdésében foglaltakat. E rendelkezés ugyanis kimondja, hogy a felszámolónak az adós vagyonát működő üzemként olyan szervezet részére kell átadni, amely a közszolgáltatás ellátását folyamatosan biztosítani tudja. Előzményként előadta, hogy a felszámolási eljárás során, 2013. február 12. napján a felszámoló az SZ Zrt.-vel határozott időre, 2020. december 31. napjáig kötött hőszolgáltatási szerződést megszüntette, helyette határozatlan időre szóló, az I. rendű alperes számára kevesebb hőmennyiség átvételét biztosító szerződést kötött az I. rendű alperes és az SZ Zrt.-vel. Ez az SZ Zrt. nyilatkozata szerint nem tartozik a befektetési megállapodás hatálya alá. Ennek előzménye, hogy az SZ Zrt., a felperes, a D Kft., valamint II.rendű alperes 2004. december 15-én befektetési megállapodást kötött egymással ... távhőellátásának fejlesztése, az I. rendű alperes eredményes működtetése, valamint - ennek érdekében - a feleket megillető kötelezettségek és jogok meghatározása céljából. Az új szerződés megkötésével - a felperes álláspontja szerint - a felszámoló az I. rendű alperes javára 2020. december 31. napjáig garantált hőátvételt biztosító hőszolgáltatási alapszerződést megszüntette. Hangsúlyozta: e jog a társaság könyveiben 321.680.000 forint összegben nyilvántartott vagyoni értékű jogot testesített meg. Álláspontja szerint e jog megszüntetésével a felszámoló már az eljárás e szakaszában "ellehetetlenítette" az I. rendű alperes vagyonának ténylegesen működő üzemként történő értékesítését, noha ennek megkísérlését a Csődtörvény előírja számára.

Hivatkozott még a felperes a Cstv. 68. § (2) bekezdésére is, amely a felszámoló kötelezettségévé teszi, hogy az adós vagyonát működő üzemként értékesítse. Hangsúlyozta: a felszámoló a vagyont likvidációs értéken, nem működő üzemként, hanem kizárólag eszközként értékesítette a II. rendű alperesnek; a felszámoló a lehető legmagasabb árat zártkörű pályázattal nem tudta elérni, ehhez nyilvános pályázatot kellett volna tartania. Állította: a felszámoló az értékesítés során nem tartotta be a Cstv. 70. § (1), (2) és (3) bekezdésében foglaltakat.

Kifejtette: a Cstv. 70. § (1) bekezdése szerint az adós vagyonának értékesítésekor a felszámolónak meg kell kísérelnie az ingatlan és ingó vagyonát és az ezek hasznosításával összefüggő immateriális javakat működő üzemként a forgalomban elérhető legmagasabb áron értékesíteni. A felszámoló azonban e kötelezettségének nem tett eleget, mivel a zártkörű pályázatot választotta, azonban ennek nem adta indokát. Annak ellenére, hogy a felperestől, de más, ...on engedéllyel és jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező befektetőtől kapott jelentős összegű árajánlatokat. A hitelezői ülésen kérte egy nem nyilvános pályázaton való részvételét az F Zrt., az ... Bank és a felperes is; vételi ajánlatot tett a felperes, az EH Kft. a P Kft. és a DA Zrt. A felszámoló érdemben még csak nem is reagált ezekre az ajánlatokra. Ezt követően a kifejezetten szakmai befektetőktől származó ajánlatok ellenére a felszámoló a nem nyilvános értékesítés mellett döntött, majd ehhez megrendelte a Cstv. 70. § (3) bekezdésében előírt értékbecsléseket. Mivel a felszámoló a vagyoni értékű jogot megszüntette, az értékbecslések e joggal már nem számoltak. Annak ellenére járt el így a felszámoló, hogy a Csődtörvény kifejezetten nevesíti azt, hogy az értékesítés az immateriális javakkal együtt kell, hogy megtörténjen.