ÍH 2015.82 STRATÉGIAILAG KIEMELT JELENTŐSÉGŰ GAZDÁLKODÓ SZERVEZET VAGYONÁNAK ÉRTÉKESÍTÉSE - NEM NYILVÁNOS VAGYONÉRTÉKESÍTÉS

A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések célja a közérdek hatékony, elsődleges érvényre juttatása a hitelezői érdekek érvényesítése mellett.

Ennek érdekében a Cstv. az állami felszámolónak az értékesítés formáinak meghatározása körében nagyobb mozgásteret biztosított, így jogában áll eldönteni, hogy szükséges-e az adós vagyonának nem nyilvános értékesítése. Ha ezt látja indokoltnak, maga választja meg a nem nyilvános értékesítés módját is.

Fentiekre figyelemmel a felszámoló által kiírt zártkörű pályázat, illetve az azt megelőző közvetlen tárgyalás a későbbi pályázóval nem tekinthető jogsértő eljárásnak, különösen akkor nem, ha a meghívott pályázónak az adósi vagyon működtetésére gazdasági értékeltségén túl - önkormányzati mivoltából eredően - közjogi kötelezettsége is fennáll [112/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet; Cstv. 49. § (5) bekezdés, 67. § (9a)-(9b) bekezdés, 70. §].

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az E. Kft. felperes tagja az Sz.-i Fűtőerőmű Kft. I. rendű alperesnek, amely 2012. szeptember 14. óta felszámolás alatt áll. A 112/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet az Sz.-i Fűtőerőmű Kft.-t stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette és megállapította, hogy az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 65-67. § és 68-70. § rendelkezéseit is alkalmazni kell az ellene folyó eljárásban. Az I. rendű alperes felszámolója az N. Reorganizációs Nonprofit Kft.

A felszámoló az adós kizárólagos tulajdonát képező vagyonát zártkörű pályázat keretében értékesítette, amelyre kizárólag Sz. Megyei Jogú Város Önkormányzatát hívta meg. A szerződésben foglalt vételár és az értékesített vagyonrész leírása a 2014. január 30-án megjelent Cégközlönyben került közzétételre. A felszámoló a vételár meghatározásához három szakértői véleményt szerzett be; az ezek alapján meghatározott, a zártkörű pályázati felhívás feltételeiben rögzített minimum vételár 2 750 000 000 forint volt.

A pályázat felbontására 2013. november 27-én került sor, közjegyző előtt. A felszámoló a nem nyilvános értékesítést azzal indokolta, hogy: "az Sz.-i Fűtőerőmű Kft. "f.a." távhőtermelői tevékenységet végez, hőenergiát szolgáltat az Sz. város lakossági távhőszolgáltatását biztosító SZÉ. Zrt. részére. Megállapította, hogy a lakosság közműszolgáltatással való ellátása szempontjából stratégiailag kiemelt közszolgáltatást lát el. Mivel e tevékenység ellátásához kiemelt közérdek fűződik, ezért az adós vagyonának értékesítése egységes egészként a működés folyamatos fenntartása mellett olyan pályázó részére történhet, amely a közérdek messzemenő szem előtt tartásával garantálni tudja az adós által végzett közszolgáltatást minimálisan, a jelenlegi színvonalon való biztonságos fenntartását. A fentiek miatt a zártkörű pályázatra Sz. Megyei Jogú Város Önkormányzatát hívta meg, a pályázati felhívás átadására 2013. szeptember 19-én került sor."

A közjegyzői okiratban rögzítették a pályázat tartalmi elemeit is.

Az I. és a II. rendű alperes 2014. január 17-én 7 adásvételi szerződést kötött, továbbá létrejött közöttük egy "Megállapodás" elnevezésű okirat.

A felszámoló a pályázat kiírását követően, 2013. augusztus 26-án megküldte a pályázat feltételeit részletező füzet tervezetét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak, valamint a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek.

A keresetben a felperes elsődlegesen azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az I. és a II. rendű alperes között 2014. január 17. napján létrejött 7 adásvételi szerződés és a "Megállapodás" elnevezésű szerződés semmisségét. Kifejtette: a Cstv. 49. § (5) bekezdése alapján kérheti a Cstv. szabályaiba ütköző szerződés semmisségének megállapítását, mivel a felszámoló az értékesítés során megsértette a Cstv. 67. § (9a) bekezdésében foglaltakat. E rendelkezés ugyanis kimondja, hogy a felszámolónak az adós vagyonát működő üzemként olyan szervezet részére kell átadni, amely a közszolgáltatás ellátását folyamatosan biztosítani tudja. Előzményként előadta, hogy a felszámolási eljárás során, 2013. február 12. napján a felszámoló az SZÉ. Zrt.-vel határozott időre, 2020. december 31. napjáig kötött hőszolgáltatási szerződést megszüntette, helyette határozatlan időre szóló, az Sz.-i Fűtőerőmű Kft. számára kevesebb hőmennyiség átvételét biztosító szerződést kötött az Sz.-i Fűtőerőmű Kft. és az SZÉ. Zrt.-vel. Ez az SZÉ. Zrt. nyilatkozata szerint nem tartozik a befektetési megállapodás hatálya alá. Ennek előzménye, hogy az SZÉ. Zrt., az E. Kft., a D. Kft., valamint Sz. Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004. december 15-én befektetési megállapodást kötött egymással Sz. távhőellátásának fejlesztése, az Sz.-i Fűtőerőmű Kft. eredményes működtetése, valamint - ennek érdekében - a feleket megillető kötelezettségek és jogok meghatározása céljából. Az új szerződés megkötésével - a felperes álláspontja szerint - a felszámoló az Sz.-i Fűtőerőmű Kft. javára 2020. december 31. napjáig garantált hőátvételt biztosító hőszolgáltatási alapszerződést megszüntette. Hangsúlyozta: e jog a társaság könyveiben 321 680 000 forint összegben nyilvántartott vagyoni értékű jogot testesített meg. Álláspontja szerint e jog megszüntetésével a felszámoló már az eljárás e szakaszában "ellehetetlenítette" az Sz.-i Fűtőerőmű Kft. vagyonának ténylegesen működő üzemként történő értékesítését, noha ennek megkísérlését a Csődtörvény előírja számára.

Hivatkozott még a felperes a Cstv. 68. § (2) bekezdésére is, amely a felszámoló kötelezettségévé teszi, hogy az adós vagyonát működő üzemként értékesítse. Hangsúlyozta: a felszámoló a vagyont likvidációs értéken, nem működő üzemként, hanem kizárólag eszközként értékesítette a II. rendű alperesnek; a felszámoló a lehető legmagasabb árat zártkörű pályázattal nem tudta elérni, ehhez nyilvános pályázatot kellett volna tartania. Állította: a felszámoló az értékesítés során nem tartotta be a Cstv. 70. § (1), (2) és (3) bekezdésében foglaltakat.

Kifejtette: a Cstv. 70. § (1) bekezdése szerint az adós vagyonának értékesítésekor a felszámolónak meg kell kísérelnie az ingatlan és ingó vagyonát és az ezek hasznosításával összefüggő immateriális javakat működő üzemként a forgalomban elérhető legmagasabb áron értékesíteni. A felszámoló azonban e kötelezettségének nem tett eleget, mivel a zártkörű pályázatot választotta, azonban ennek nem adta indokát. Annak ellenére, hogy az E. Kft.-től, de más, Magyarországon engedéllyel és jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező befektetőtől kapott jelentős összegű árajánlatokat. A hitelezői ülésen kérte egy nem nyilvános pályázaton való részvételét az F. Zrt., az E. Bank és az E. Kft. is; vételi ajánlatot tett az E. Kft., az E.-H. Kft., a P. Kft. és a D. Zrt. A felszámoló érdemben még csak nem is reagált ezekre az ajánlatokra. Ezt követően a kifejezetten szakmai befektetőktől származó ajánlatok ellenére a felszámoló a nem nyilvános értékesítés mellett döntött, majd ehhez megrendelte a Cstv. 70. § (3) bekezdésében előírt értékbecsléseket. Mivel a felszámoló a vagyoni értékű jogot megszüntette, az értékbecslések e joggal már nem számoltak. Annak ellenére járt el így a felszámoló, hogy a Csődtörvény kifejezetten nevesíti azt, hogy az értékesítés az immateriális javakkal együtt kell, hogy megtörténjen.