A Szegedi Ítélőtábla Pf.20435/2008/5. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 345. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §, 1986. évi II. törvény (Sajtótv.) 5. §] Bírók: Heidrich Gábor, Kiss Gabriella, Mányoki Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék P.21514/2008/4., *Szegedi Ítélőtábla Pf.20435/2008/5.*

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.III.20.435/2008/5. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Falat László ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) alatti lakos felperesnek, - a Feketéné Dr. Szemző Margit ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alatti székhelyű alperes ellen sajtóhelyreigazítás iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2008. július hó 8. napján kelt 2.P.21.514/2008/4. sorszámú ítéletével szemben az alperes részéről 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban - melyben a felperes csatlakozó fellebbezéssel élt - meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra az államnak fizessen meg 12.000,-(Tizenkettőezer) Ft le nem rótt csatlakozó fellebbezési eljárási illetéket, míg az alperes által le nem rótt 24.000,-(Huszonnégyezer) Ft összegű fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

A peres felek fellebbezési eljárási költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az alperes város 1-en heti rendszerességgel jelenteti meg ... elnevezésű kiadványát. Ennek ... című melléklete 2008. május 16-i számának IV. oldalán "A polgármester politikai alapítványa közhasznú célokat is támogat. Személy 1 ezúttal a jegyzőt citálta bíróságra" címmel közölt cikket. A címben említett önkormányzati képviselő kérdésére a cikk szerint a helyi polgármester elmondta, hogy az általa létrehozott ... Alapítvánnyal részint átláthatóvá tette kampánykiadásait, részint közhasznú célokat szolgált. Ugyanakkor "azt is szóvá tette, hogy közösködhet a szocialisták listáján bejutott városatya az ellene és munkatársai ellen folytatott hadjárataiban - mint fogalmazott - "a ... utcai elmebeteggel", azzal a /felperes neve/ -v al, aki Hitler könyvének, a Mein Kampf-nak a magyarországi népszerűsítője".

-2-

A felperes kereseti kérelmében a következő helyreigazítás közzétételére kérte az alperest kötelezni: A cikk - valótlanul - úgy hivatkozott a felperesre, mint Hitler könyvének, a Mein Kampf-nak a magyarországi népszerűsítőjére. Ezzel szemben a valós tény az, hogy a könyvet a terjesztésen túl magyarra fordította, szerkesztette és utószót írt hozzá. Az is tény, hogy a könyvnek nem kizárólagos magyarországi népszerűsítője: a személy 2 érdekeltségében lévő cég 1 budapesti könyvesboltjában is kapható a mű. A cikk - valótlanul - úgy hivatkozott a felperesre, mint aki elmebeteg. Ezzel szemben a valós tény az, a Legfelsőbb Bíróság Bfv.I.622/2005/6. számú ítélete azt tartalmazza, hogy az ügyben feltárt bizonyítékokból tisztázódott, a magánvádló elmebeteg voltának állítása alaptalan. felperes neve magánvádló beszámítási képességét korlátozó vagy kizáró elmebetegségben nem szenved és nyilvánvalóan nem is szenvedhetett, nem mutathatta ennek jeleit a kérdéses tévéműsorban történt fellépése során sem.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Indokolásként arra hivatkozott, hogy az alperesnek nyilatkozó polgármester véleményt nyilvánított, amikor a felperes vonatkozásában az elmebeteg kifejezést használta. Ezt azzal kívánta alátámasztani, hogy a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.21.130/2006/4. sorszámú ítéletében már véleménynyilvánításnak minősítette, amikor egy korábbi esetben a polgármester azt nyilatkozta, hogy a felperesnek vagy börtönben vagy elmegyógyintézetben lenne a helye, miután az vele szemben büntető feljelentéssel élt. Hivatkozott az alperes arra is, hogy Hitler Mein Kampf című művének fordítása, szerkesztése és ahhoz utószó írása megfelel a köznyelv szerint a népszerűsítés fogalmának, ugyanakkor az alperes soha nem állította, hogy annak kizárólagos magyarországi terjesztője a felperes lenne.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét részben alaposnak találva kötelezte az alperest, hogy a ... című társasági magazin soron következő számában az alábbi tartalmú helyreigazító közleményt tegye közzé: "Valótlanul híreszteltük a ... című magazin 2008. március 16-i lapszámának IV. oldalán, hogy felperes neve elmebeteg lenne". Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában úgy foglalt állást, hogy a polgármester a "... utcai elmebeteg" kifejezéssel konkrétan a felperest kívánta megjelölni. Nyilatkozatával nem a felperes munkáját értékelte, vagy politikai, történelmi kérdésekben való meggyőződését vitatta, tehát nem véleményt nyilvánított, hanem tényt állított, aminek valóságtartalmát az alperes bizonyítani nem tudta. Mivel pedig e valótlan tényt állító híresztelés a felperest sérti, az alperest a helyreigazító közlemény közzétételére kötelezte. A per tárgyává tett másik közléssel kapcsolatosan ugyancsak megállapította, hogy az tényállítás, azonban úgy értékelte, hogy a hivatkozott mű fordítása, szerkesztése, utószóval való ellátása és terjesztése is megtörtént, amely tevékenységek összefoglalóan megvalósítják annak népszerűsítését. Ez a tényállítás tehát valós tartalmú, melynek következtében az elsőfokú bíróság a keresetet evonatkozásban elutasította.

Az ítélettel szemben az alperes jelentett be fellebbezést, kérve az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és a felperes keresetének teljes elutasítását.