A Debreceni Ítélőtábla Pf.20343/2012/4. számú határozata szerződés semmisségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 51. §, 78. §, 82. §, 164. §, 206. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 17. §, 375. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 15. §] Bírók: Csiki Péter, Kocsis Ottília, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.343/2012/4. szám

A Debreceni Ítélőtábla Dr. Lichy Gábor ügyvéd ügyintézése mellett a Lichy & Lichy Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - Dr. Nikházy László ügyvéd ügyintézése mellett a Nikházy és Társa Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt I.rendű alperes neve (cím) I. rendű, a személyesen eljárt II.rendű alperes neve II. és III.rendű alperes neve III. rendű (mindketten cím) alperesek ellen szerződés semmisségének megállapítása iránti perében a Miskolci Törvényszék 25.P.22.524/2009/53. sorszámú, 56. sorszámú ítéletével kiegészített ítélete ellen az I. rendű alperes által 57. sorszám alatt előterjesztett és 59. sorszám alatt indokolt fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy mellőzi a II. és a III. rendű alperes kötelezését az állam javára 900 000 (Kilencszázezer) forint eljárási illeték megfizetésére.

Az I. rendű alperes köteles megfizetni a felperesnek 15 nap alatt 27 000 (Huszonhétezer) forint általános forgalmi adót tartalmazó 127 000 (Egyszáz-huszonhétezer) forint fellebbezési költséget és az államnak külön felhívásra 1 440 000 (Egymillió-négyszáznegyvenezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Felperesnél 2006. augusztusban késői kezdetű Dementia Alzheimer betegséget diagnosztizáltak, állapota az orvosi kezelés ellenére fokozatosan rosszabbodott. A B. Megyei és Egyetemi Oktató Kórház Neurológiai Szakrendelő 2006. november 10-i járóbeteg vizsgálati összefoglalója szerint tiszta tudatú, térben, auto-allopsychesen orientalt, időben desorientalt, rendkívül kifejezett szorongás jellemzi, a javaslat ekkor és 2007. február 16-án is Ebixa terápia volt. A demencia szakrendelés 2007. szeptember 6-án az Ebixa terápia hatásosságát rögzítette, a kezelőorvos annak további szedését javasolta. A kórház ideggyógyászati szakrendelésének 2008. március 13-i járóbeteg vizsgálati összefoglalója szerint az Ebixa terápia mellett a felperes panaszai rosszabbodtak, feledékenysége fokozódott. A kezelőorvos az Ebixa további 6 hónapig történő szedésére tett javaslatot azzal, hogy amennyiben valóban progresszió észlelhető, a gyógyszer további szedése nem javasolt.

Felperes 2008. február 27-én az alperesekkel kötött szerződésben a tulajdonában álló E., P. S. u. .. szám alatti, ..01 helyrajzi számú, "lakóház, udvar és üzlet" ingatlanra az I. rendű alperes javára 2013. február 27-ig vételi jogot engedett. A vételi jog az I. rendű alperesnek a felperes gyermekével, a II. rendű alperessel és a menyével, a III. rendű alperessel szembeni 7 200 000 forint követelése határidőben, 2008. augusztus 31-ig történő megfizetése biztosítékául szolgált. A szerződésben az ingatlan vételárát, amelyen azt az I. rendű alperes jogosult egyoldalú nyilatkozatával megvásárolni, 18 000 000 forintban kötötték ki. A felperes a szerződés aláírásával hozzájárulását adta ahhoz, hogy amennyiben az I. rendű alperes él a vételi jogával, a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba minden további megkérdezése nélkül - vétel jogcímén - bejegyezzék.

A szerződést dr. Sz. F. ügyvéd készítette és jegyezte ellen.

Az alperesek a megállapodást 2008. november 1-jén módosították, a II. és a III. rendű alperesek további 1 000 000 forint kölcsönnel együtt a visszafizetésre 2009. február 28-ig vállaltak kötelezettséget, a szerződéskötés napjától havi 2,5% ügyleti kamatot kötöttek ki. A felperes szerződéses nyilatkozatában az okiratban foglaltakat tudomásul vette, a 2009. február 28-án fennálló tartozás nem teljesítés esetére fenntartotta a 2008. február 27-i nyilatkozatát.

A II. és a III. rendű alperes a módosított határidőig nem teljesített, az I. rendű alperes a 2008. február 27-i szerződésre hivatkozva 2009. március 11-én a felpereshez címzett, és hozzá 2009. március 16-án érkezett egyoldalú nyilatkozatával gyakorolta a vételi jogát. Kijelentette, hogy a felperes ingatlanát megvásárolja, vételárként az általa beszerzett ingatlanforgalmi szakértői vélemény alapján 12 500 000 forintot jelölt meg. Az E.-i Körzeti Földhivatal 34041/2009.03.23. számú határozatával a felperes ingatlanára adásvétel jogcímén az I. rendű alperes tulajdonjogát bejegyezte.

A felperest az E.-i Városi Bíróság a 2009. október 14-én jogerős 1.P.20.117/2009/14. sorszámú ítéletében cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy semmis a 2008. február 27-i vételi jogot alapító szerződés, annak 2008. november 1-jei módosítása, és az I. rendű alperes és a felperes között létrejött adásvételi szerződés. A keresetében az eredeti állapot helyreállításaként az I. rendű alperes tulajdonjogának törlése és a tulajdonjogának visszajegyzése érdekében a földhivatal megkeresését kérte. A II. és a III. rendű alpereseket ennek tűrésére kérte kötelezni.

A felperes kereseti tényállítása szerint a szerződések megkötésekor olyan mértékű szellemi hanyatlásban szenvedett, amely miatt az ügyei önálló viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel és teljes mértékben hiányzott. Hivatkozott a Ptk. 17. §-ának (2) bekezdésére és utalt arra, hogy a (3) bekezdésben foglalt körülmény nem állt fenn, a jogügylet körülményeiből és tartalmából arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a felperes részéről nem volt indokolt, nem szolgálta az érdekét. Bizonyítékul az E.-i Városi Bíróság gondnokság alá helyezési perben hozott ítéletére és a beszerzett igazságügyi elmeorvos-szakértői véleményre hivatkozott.

Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Indokai szerint 2008. február 27-én a szerződéskötésre a felek egyidejű jelenlétében került sor. A felperest személyesen ismerő ügyvéd a feleket a szerződéskötés esetleges akadályairól megnyilatkoztatta, ilyenről említést senki nem tett. Számára sem volt észlelhető olyan körülmény, amely kétségessé tette volna a felperes nyilatkozattételi képességét, a felperes a szerződéskötéskor az életkorának megfelelő szellemi állapotban volt, tudata a szerződést átfogta. Védekezése szerint a gondnokság alá helyezési perben az elmeorvos-szakértő a felperes vélemény előterjesztése időpontjában meglévő szellemi állapotáról foglalt állást, abból következtetés a 2008. február 27-i állapotára nem vonható le. A szakvélemény az Ebixa terápia kedvező hatását igazolja a felperes emlékezőképességére. Hangsúlyozta, hogy a Ptk. 17. §-ának (2) bekezdése alapján a belátási képesség teljes hiánya vezethet a cselekvőképtelenség megállapítására, az pedig a szerződés megkötésének időpontjában nem állapítható meg. Az I. rendű alperes a Ptk. 17. §-ának (3) bekezdése alapján felhozott érvei szerint a szerződés tartalmából és körülményeiből az következik, hogy a felperes által tett jognyilatkozat - gyermeke érdekeire tekintettel - indokolt volt.