A Kúria Gfv.30002/2014/4. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 474. §, 476. §, 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 49. §, 125. §] Bírók: Négyessy András, Pethőné dr. Kovács Ágnes, Vezekényi Ursula

A határozat elvi tartalma:

Közbeszerzési tanácsadó kártérítési kötelezettsége 1959. IV. Tv. 474. § (1), 1959. IV. Tv. 476. §, 1959. IV. Tv. 318. §, 1959. IV. Tv. 339. §, 2003. CXXIX. Tv. 9. § (1), 2003. CXXIX. Tv. 9. § (2), 2003. CXXIX. Tv. 4. §, 2003. CXXIX. Tv. 125. § (2) b)

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság G.302370/2012/10., Fővárosi Törvényszék Gf.75086/2013/9., *Kúria Gfv.30002/2014/4.* (BH+ 2014.9.407)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.VII.30.002/2014/4. szám

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a dr. Kugler Zsolt ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Lukovics Péter ügyvéd és a dr. Bíró J. Judit ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 14.G.302.370/2012. számon indult, majd a Fővárosi Törvényszék 1.Gf.75.086/2013/9. számú ítéletével jogerősen befejezett perben a jogerős ítélet ellen az alperes részéről benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 158.750,- (százötvennyolcezer-hétszázötven) forint felülvizsgálati költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felperes jogelődje (a továbbiakban: felperes) 2007. augusztus 13. napján együttműködési megállapodást kötött a U.T.A.Korlátolt Felelősségű Társasággal (továbbiakban: UTA Kft.) "Mini e-Gov" rendszer tervezése, kifejlesztése, hasznosítása és üzemeltetése tárgyában.

A megállapodás keretében a UTA Kft. a 2008. március 21. napján kelt szakvéleményében rögzítette, hogy a felperes által megjelölt feladatok kompakt ellátására csak az E. termékcsalád felel meg annak a feltételnek, hogy létrehozhatók legyenek olyan zónák, amelyekhez csak adott kulcsokkal lehet hozzá férni, s amely biztosítja, hogy a kulcsok beállítása a rendszergazdától is elszeparálva működjön. Nem zárta ki azonban a szakvélemény annak az elvi lehetőségét, hogy a forráskód és a továbbértékesítés kapcsán különböző nemzetközi cégekkel a felperes tárgyalásokat folytasson, azzal azonban, hogy ennek időbeli és költségbeli vonzata vélhetően növelné a bekerülés értékét.

A beszerzett szakvéleményben megjelölt E. védelmi szoftver és speciális licence jogainak kizárólagos jogosultja a S. LLC volt.

A felperes és az alperes között 2008. április 23. napján megbízási szerződés jött létre, amellyel a felperes mint megbízó, szoftverlicence beszerzésére irányuló, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban hivatalos közbeszerzési tanácsadói feladatok ellátásával bízta meg az alperest.

A szerződés alapján az alperes kötelezettsége volt, többek között, a közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívásának véleményezése, igény szerinti elkészítése, a közbeszerzési döntőbizottság tájékoztatása, illetve szükség esetén a közbeszerzési, szakmai képviselet a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: döntőbizottság) előtt.

A szerződés III.3. pontja alapján a felek tudomásul vették, hogy a megbízó nem köteles a megbízott által előterjesztett iránymutatásban, állásfoglalásban foglaltak szerint eljárni. A megbízó maga dönt arról, figyelembe veszi-e a megbízott javaslatait. Amennyiben a megbízó a megbízott által tett javaslatokkal ellentétes döntést hoz, a megbízott a továbbiakban sem anyagi, sem jogi felelősséggel nem tartozik.

A III. 4. pont szerint a megbízott, amennyiben a megbízó az általa javasoltak szerint a kiadott iránymutatásoknak megfelelően jár el, az okozott kárért a Ptk. szerint felelősséggel tartozik.

A VIII.4. pont alapján a megbízott a közbeszerzési eljárás során okozott kárért a Ptk. szerinti felelősséggel tartozik.

A felperes 2008. április 24. napján kelt ajánlattételi felhívása szerint a választott eljárás hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás volt. A közbeszerzés tárgya az E. One és E. Professional védelmi rendszerek speciális és technológiai licence, forráskódja (elsősorban betekintési opcióval), valamint a rendszer végfelhasználói lincence-ének közigazgatáson belül történő kizárólagos értékesítési joga volt.

2008. április 25. napján az alperes tájékoztatta a döntőbizottságot a perbeli hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatásának megkezdéséről, amelyre figyelemmel a döntőbizottság jogorvoslati eljárást indított.

A döntőbizottság eljárása során az alperes a UTA Kft.-től kiegészítő szakvéleményt kért. Aszerint a felperesi jogelőd helyesen értelmezte azt, hogy az elvárásainak kizárólag az E. termékcsalád felel meg. A kft. egyben rögzítette, hogy azért csak a szakvéleményben feltüntetett hat szoftvert vizsgálta meg, mert ezen szoftverek felelnek meg összességében a felperesi jogelőd elvárásának, az általa meghatározott négy igénypont közül az első három igénypont alapján.

A döntőbizottság a D.226/9/2008. számú határozatával megállapította, hogy a felperes mint ajánlatkérő, megsértette a jogvita eldöntésére alkalmazandó, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 49. §-át és 125. § (2) bekezdés b) pontját. Az ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és a közbeszerzési eljárás során hozott döntéseit ezért megsemmisítette és őt 5.000.000,-Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte.

A határozat indokolásában kifejtette, a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárás akkor alkalmazható, ha csak és kizárólag egy szervezet, egy személy képes a szerződés teljesítésére, és ezt a kizárólagosságot a beszerzés tárgyához kapcsolódó műszaki-technológiai sajátosság, művészeti szempontok vagy a kizárólagos jogok védelme teremti meg. A szerződés teljesítésére való képességet a beszerzési igénynek tartalmat adó tárgy szerint kell összevetni a törvényi feltételekkel. A felperes konkrét termék megnevezésével határozta meg a beszerzés tárgyát a felhívásában. E konkrét termék vonatkozásában hivatkozott a kizárólagos jog fennállására, továbbá arra, hogy csak az ajánlattételre felhívott ajánlattevő képes a szerződést teljesíteni. A döntőbizottság erre tekintettel megállapította, hogy a felperes jogsértően határozta meg a közbeszerzés tárgyát, és jogsértő az erre alapított eljárásfajta választása is. A műszaki leírásban meghatározott beszerzési igény ugyanis nem indokolta a vizsgálatba bevont szoftverek körének szűkítését. Az ajánlatkérő a kizárólagosságot a szoftver olyan tulajdonságára alapította, amely a műszaki specifikációban nem került meghatározásra. Az ajánlattevő ezért az esélyegyenlőség alapelvét sértően járt el, amikor az ajánlattételi felhívásának 6. pontjában kikötötte, hogy kizárólagosan az E. One és E. Professional termékek felelnek meg a felhívásban rögzített beszerzési igénye kielégítésére. Ezzel az ajánlattevő kizárta annak lehetőségét, hogy a potenciális ajánlattevők egyenlő eséllyel nyújthassanak be ajánlatot.