A Pécsi Törvényszék P.20881/2008/18. számú határozata öröklés megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 205. §, 216. §, 217. §, 234. §, 237. §, 579. §, 599. §, 607. §, 615. §, 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (He.) 58. §] Bíró: Döme Attila

Kapcsolódó határozatok:

*Pécsi Törvényszék P.20881/2008/18.*, Pécsi Ítélőtábla Pf.20104/2009/5., Kúria Pfv.21186/2009/7. (BH 2011.7.196)

***********

A Magyar Köztársaság nevében!

A Baranya Megyei Bíróság a. Dr. Vida Sándor ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Horváth Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Horváth Gábor ügyvéd) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen - öröklési jogállás megállapítása és egyéb iránt indított perében meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy a felperes a (helység)i (helyrajzi szám) helyrajzi számú, (helyrajzi szám) helyrajzi számú, (helyrajzi szám) helyrajzi számú ingatlanok 1/2-ed tulajdoni illetőségét, a (helység)i (helyrajzi szám) helyrajzi számú ingatlan 1350/10094-ed tulajdoni illetőségének 1/2-ed részét, a (helység)i (helyrajzi szám) helyrajzi számú ingatlan 1/2-ed tulajdoni illetőségét, a (helység)i (helyrajzi szám) helyrajzi számú ingatlan 1178/2061-ed tulajdoni illetőségének 1/2-ed részét, a (helység)i (helyrajzi szám) és (helyrajzi szám) helyrajzi számú ingatlanok 1/2-ed tulajdoni illetőségét, a (helység)i (helyrajzi szám) helyrajzi számú ingatlan tekintetében (név) özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten, egyebekben özvegyi haszonélvezeti jogtól mentesen, öröklés címén megszerezte.

A közbenső ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Pécsi Ítélőtáblához címzett, de a Baranya Megyei Bíróságon, mint elsőfokú bíróságon három példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. A pártfogó ügyvédi képviseletet a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi. Az erre irányuló kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye, vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Igazságügyi Hivatalnál, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet kérni.

Tájékoztatja a peres feleket arról is, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s

A bíróság a peres felek tényelőadása, az általuk becsatolt iratok, a 4117/Kjő. 633/2003. számú hagyatéki eljárás iratai, valamint a Baranya Megyei Bíróság 8.P.20.457/2007. lajstromszámú peres eljárásának az iratai alapján az alábbi tényeket állapította meg.

A peres felek a gyermekei néhai (név) örökhagyónak, aki 2003. július 21. napján végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt. Az örökhagyónak a peres feleken kívül gyermeke nem volt. Házastársa őt túlélte, jelenleg is jó egészségnek örvend.

Az örökhagyó és a házastársa korábban értésére adták fiatalabb gyermeküknek, a felperesnek azt a kívánságukat, hogy hagyatékukat egyedül idősebbik gyermekükre, az alperesre kívánják örökíteni, és kérték a felperest, hogy "ne akarjon osztozkodni a nővérével". E szülői akarat mögött egyrészt az a megfontolás húzódott, hogy az alperes és a szülők által közösen lakott házingatlan megmaradjon, és abban az alperes és az ő családja lakhatása a szülők halála után is biztosított legyen, másrészt az örökhagyó és házastársa úgy gondolták, hogy a felperesnek már életükben juttattak akkora mértékű vagyont, ami arányban áll az ő örökrészével. Az örökhagyó házastársa a felperes megnyilatkozásaiból úgy gondolta, hogy ezt maga a felperes is így gondolja.

Az örökhagyó hagyatékában volt a (helység)i (helyrajzi szám)-ös helyrajzi számú (helység, utca, házszám) szám alatti lakóházas ingatlan egésze, amely az alperesnek és családjának, valamint az örökhagyó túlélő házastársának az otthona jelenleg is. Ezen kívül különféle - a rendelkező részben tételesen felsorolt - termőföldek voltak részben, illetve egészben az örökhagyó hagyatékában. E földek művelésében a felperes és családja is részt vettek az alperes családja mellett.

Az örökhagyó hagyatékát Kásádiné dr. Kréter Judit siklósi közjegyző tárgyalta Kjő.633/2003. lajstromszám alatt. A 2004. november 24. napjára kitűzött hagyatéki tárgyaláson megjelent az örökhagyó túlélő házastársa: (név), az alperes és a felperes. (név) bejelentette, hogy özvegyi haszonélvezeti jogát csak a lakóházas ingatlanra kívánja érvényesíteni, a felperes pedig a fent írt szülői akaratnak megfelelő nyilatkozatot tett. A hagyatéki tárgyalásról készült jegyzőkönyvben a felperes szóbeli nyilatkozata akként szerepel, hogy "az örökhagyó után örökölni nem kíván, a hagyatékot visszautasítja". A jegyzőkönyv nem tartalmaz az alperes által tett nyilatkozatot. Ezt a jegyzőkönyvet a közjegyző az örökösök távollétében, a hagyatéki tárgyalás befejezését követően készítette el. (név) és a felperes nyilatkozatát követően a közjegyző meghozta az 5. sorszámú hagyatékátadó végzését, amellyel az örökhagyó hagyatékát a lakóházas ingatlan vonatkozásában özvegyi haszonélvezeti joggal terhelten, teljes hatállyal az alperesnek adta át. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az alperes a teljes hagyatéknak a részére történő átadását kérte. A végzést a közjegyző még az érdekeltek jelenlétében írásba foglalta, ismertette előttük annak tartalmát, a végzés egy-egy kiadmányát átadta nekik, és az átvételt az eredeti példányon az átvevők névaláírásával igazoltatta.

A hagyatéki tárgyalást követően a közjegyző hivatali helyiségéből távozva (név) megkérdezte a fiatalabb lányát, hogy mit fog szólni a férje a hagyatéki tárgyaláson történtekhez, és közölte vele azt is: ne gondolja a férje, azaz a felperes házastársa, hogy a felperes gyermekének nem fognak adni semmit. A felperes és családja azonban hiába várakoztak türelemmel, hogy "valahogy rendezni fogja az alperes ezt az öröklési helyzetet", nem került erre sor a számukra megfelelő módon. A felperes házastársának ezzel kapcsolatos kérdésére az alperes és az ő házastársa felajánlottak 4.000.000,-Ft-ot a felperesnek és az ő házastársának, úgymond, a hagyatéki termőföldek "ellenértékeként", de ez nem volt elfogadható a felperes és az ő házastársa számára. Ezért a felperes ügyvédhez fordult jogi tanácsért, aki a felperes és családja érdekeinek érvényesítése végett a legegyszerűbb jogi megoldásnak azt találta, ha a felperes gyermeke indít pert az alperessel szemben örökségi igény érvényesítése iránt, hivatkozással arra, hogy a felperes örökséget visszautasító jognyilatkozata következtében néhai (név) hagyatékának 1/2-ed részét ő (a felperes gyermeke) szerezte meg törvényes öröklés címén. E peres eljárás a Baranya Megyei Bíróságon 8.P.20.457/2007. lajstromszám alatt indult. Az eljárás eredményeként az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, megállapítva azt, hogy a felperesnek a hagyatéki tárgyaláson tett nyilatkozata nem tekinthető az örökség visszautasításának, hanem jognyilatkozatát úgy kell megítélni, mintha szabályosan elfogadta volna az örökséget, és azt egyidejűleg elajándékozta volna az alperesnek. A fellebbezés folytán eljárt Pécsi Ítélőtábla a Pf. III. 20.006/2008/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.