BH 1995.9.525 Bíróság előtt adó-végrehajtási eljárás megszüntetése, illetőleg korlátozása iránti per nem indítható [Pp. 366-369. §-ok, 1979. évi 18. tvr. 43-44. §-ok, 1994. évi LIII. tv. (új Vht.) 13. §, 1990. évi XCI. tv. 87. § (1) bek., 88. § (3) bek.].

Az elsőfokú bíróság végzésével elutasította a felperes végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét, amit az 1979. évi 18. tvr. (Vht.) 39. §-a (1) bekezdésére alapítottan terjesztett elő.

A határozat indokolása szerint: a Vht. 43. §-ának (1) bekezdése a végrehajtási lappal megindított végrehajtási eljárás megszüntetését teszi lehetővé, meghatározott feltételek fennállása esetén. A Vht. 39. §-ának (1) bekezdése visszautal a Vht. 43. §-ára, amikor a végrehajtás felfüggesztését lehetővé teszi. Mivel nem végrehajtási lappal megindított eljárás felfüggesztését kéri a felperes, ezért a bíróság a Vht. 39. §-ának (1) bekezdésében biztosított mérlegelési joga alapján a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasította.

A felperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és az ellene foganatosított adó-végrehajtási eljárás felfüggesztésének elrendelését kérte. Érvelése szerint: az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 87. §-a alapján a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. tvr.-t kell alkalmazni. Ennek 39. §-ának (1) bekezdése nem tesz különbséget végrehajtási lap alapján vagy más végrehajtható okirat alapján megindult végrehajtási eljárás felfüggeszthetősége között. A felperes esetében a hivatkozott tvr. 43. §-ának (2) bekezdését kell számításba venni, illetve a 44. § (1) bekezdésének a) pontját, mely szerint az okiratban foglalt követelés érvényesen nem jött létre, illetve a b) pontot, amely szerint a követelés részben meg is szűnt.

Az alperes az észrevételében - a per érdemében nyilatkozva - vitatta a kereset jogalapját, azt állítva, hogy a felperes adótartozása fennáll. Téves jogszabályi értelmezésen alapszik az a felperesi érvelés, amely szerint a végrehajtási eljárás ellene végrehajtható okirat nélkül folyik.

A felperes fellebbezési kérelme ugyan nem alapos, de a hivatalból észlelt eljárási szabálysértés miatt a Legfelsőbb Bíróság - a Pp. 259. §-a szerint irányadó 252. §-ának (2) bekezdése alapján - hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság támadott végzését az alábbi indokból.

A felperes a keresetlevelében az 1990. évi XCI. törvény 87. §-án "keresztül érvényesülő" 1979. évi 18. tvr. 43. §-ára alapítottan kérte az ellene elrendelt és foganatosított adó-végrehajtási eljárás megszüntetését. A kereset előterjesztésekor és az első fokú határozat meghozatalkor még irányadó 1979. évi 18. tvr. (Vht.) 9. §-a tartalmazza azokat a végrehajtható okiratokat, amelyek alapján bírósági végrehajtásnak van helye. A felperes ellen foganatosított végrehajtási eljárás alapjául szolgáló határozat nem tekinthető olyan, a hivatkozott szakasz e) pontjában megjelölt egyéb okiratnak sem, amelynek alapján - jogszabály értelmében - bírósági végrehajtás elrendelésének lenne helye. Az 1990. évi XCI. törvény 87. § (1) bekezdésének helyes értelmezéséből az következik - egybevetve a hivatkozott szakasz (2) bekezdésében foglaltakkal -, hogy a végrehajtás elrendelése, illetőleg megindítása kizárólag az adóhatóság hatáskörébe tartozik, mert az adóhatóság jogerős határozata, ha a törvény másként nem rendelkezik - és az adott esetben nincs eltérő rendelkezés - az esedékesség időpontjától végrehajtható, így maga a határozat az a végrehajtható okirat, amelynek alapján a végrehajtást az első fokon eljáró adóhatóság folytatja le [1990. évi XCI. törvény 88. § (3) bekezdés].