ÍH 2019.75 HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS TILALMA RÉSZLEGES MEGALAPOZATLANSÁG ESETÉN

A büntetőeljárási törvény csak a teljes - a másodfokú eljárásban helyre nem hozható - megalapozatlanság okából engedi meg a hatályon kívül helyezést, míg az ítélet részleges megalapozatlanságának kiküszöbölését a másodfokú bíróság kategorikus - mérlegelést nem tűrő - kötelezettségévé teszi. A részleges megalapozatlanság ezért hatályon kívül helyezés alapjául nem szolgálhat [Be. 592. § (1)-(2) bekezdés, 593. §, Be. 630. § (2) bekezdés].

A Ny. Járásbíróság a 2017. november 29. napján meghozott ítéletével a vádlottat az ellene csalás bűntette [Btk. 373. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmentette.

Az ítélet ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében.

A Ny. Törvényszék a 2019. április 16. napján meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra utasította. A törvényszék végzésének indokolásában kifejtette, hogy a járásbíróság bár az eljárási szabályok megtartásával folytatta le a bizonyítási eljárást, ugyanakkor tényleges értékelő tevékenységét elmulasztotta, amely miatt a tényállás megalapozottsága nem ellenőrizhető. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság csupán a vádlott és a sértett vallomásait, illetve azok közül is egy-egy önkényesen kiragadott tényt emelt ki az ítélet indokolásában, valamint a megállapított tényállása nem tartalmazta azon okiratokat a maguk teljességében, amelyek a tényállás megállapításánál döntő jelentőséggel bírnak, bizonyos okiratokra csupán az indokolásban hivatkozott.

Mindezekre figyelemmel a törvényszék megállapította, hogy a járásbíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének, illetve ítélete részben megalapozatlan is, merthogy a tényállás hiányos, valamint részben felderítetlen. A törvényszék az ítélet részbeni megalapozatlanságát a Be. 593. § (1) bekezdésének c) pontja alapján kiküszöbölni nem tudta, így az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 609. § (1) és (2) bekezdés d) pontja alapján hatályon kívül helyezte és az eljáró bíróságot új eljárásra utasította, kifejtve a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatását.

A törvényszék végzését az ügyész tudomásul vette, az ellen a védő és a vádlott jelentettek be fellebbezést a hatályon kívül helyező végzés hatályon kívül helyezése érdekében.

A fellebbviteli főügyészség átiratában a vádlott és a védő fellebbezését alaposnak tartotta, így a törvényszék végzésének hatályon kívül helyezésére és a másodfokú eljárás lefolytatására való utasításra tett indítványt.

A fellebbviteli főügyészség indítványával a vádlott védője egyetértett.

A védelmi fellebbezés és a fellebbviteli főügyészség indítványa alapos.

Elöljáróban utal rá az ítélőtábla, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény a hatályon kívül helyező döntéssel szemben rendes jogorvoslatot nem engedett, kizárólag a legfőbb ügyész élhetett ellene jogorvoslattal a törvényesség érdekében. Ez alapján azonban a Kúria csupán a törvénysértés megállapítására szorítkozhatott, és az esetlegesen törvénysértően elrendelt megismételt eljárást is le kellett folytatni. Ezért az új eljárási kódex a Tizenhetedik Részében megteremtette a másod- és a harmadfokú eljárásban hozott hatályon kívül helyező végzés elleni közvetlen jogorvoslat lehetőségét.

Ezen jogorvoslati eljárás során a felülbírálat tárgya nem az alapügyben hozott ítélet, hanem az azt hatályon kívül helyező végzés, és az eldöntendő kérdés nem az, hogy a hatályon kívül helyezett ítélet megalapozott, illetve helyes-e, hanem az, hogy a hatályon kívül helyező döntés alapos-e.

Az új eljárási kódex a korábbi törvénnyel ellentétben már megkülönböztet teljes és részleges megalapozatlanságot. A Be. 592. § (1) bekezdés a) és b) pontjai alapján teljes a megalapozatlanság, amikor a bíróság egyáltalán nem állapított meg tényállást, vagy a tényállás egésze felderítetlen, ami a másodfokú eljárásban nem küszöbölhető ki, és mindez a Be. 610. §-a alapján kasszációhoz vezet.

A Be. 592. § (2) bekezdés a) és b) pontja értelmében az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan, ha e bíróság a tényállást hiányosan állapította meg, illetve akkor is, ha az részben felderítetlen. A Be. 593. § (1) bekezdése értelmében a másodfokú bíróság az ítélet részbeni megalapozatlanságát kiküszöböli a tényállás kiegészítésével vagy helyesbítésével. Ilyenkor a helyes tényállás megállapítható az ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés vagy a felvett bizonyítás útján. A Be. a másodfokú eljárásban érdemi változást hozott a vádlott terhére történő ténybeli nagyreformáció bevezetésével, azaz a vádlott terhére az eltérő tényállás megállapításával [Be. 593. § (1) bekezdés c) pont], amely a korábbi Be. szerint kizárt volt.

A megalapozatlanság miatti hatályon kívül helyezést tehát a megalapozatlanság foka határozza meg. A hatályon kívül helyezés ennek megfelelően egyrészt abból következik, hogy a másodfokú bíróság teljes megalapozatlansággal találkozik, melynek jellege miatt a tényhiba kiküszöbölésére nincs lehetőség. Másfelől a korábbi Be. normarendszerében kasszációt eredményezhetett azon eljárási helyzet is, ha a megalapozatlanság ugyan orvosolható lett volna, de ebben az esetben a vádlott terhére eltérő tényállás megállapítása vált volna szükségessé, mert az 1998. évi XIX. törvény 352. § (1) bekezdés b) pontja alapján, másodfokon csak a vádlott javára lehetett eltérő tényállást megállapítani. Ez utóbbi azonban a nagyreformáció lehetőségével megszűnt.

Ezen hatályon kívül helyezési októl azonban el kell különíteni a Be. 609. § (1) bekezdése szerinti relatív eljárási szabálysértés miatti hatályon kívül helyezés esetét. E szakasz (2) bekezdés d) pontja alapján az indokolási kötelezettség megszegése hatályon kívül helyezést akkor eredményez, ha - jelen esetben - a felmentéshez kapcsolódó tény vagy jogkérdésben az elsőfokú bíróság indokolása oly mértékben hiányos, miszerint nem állapítható meg, hogy a bíróság mire alapította döntését, és mindez a másodfokú eljárásban nem volt orvosolható.

Az ítélőtábla utal rá, hogy a megalapozatlansági hibához gyakran más jellegű relatív eljárási szabálysértés vezet. Az indokolási kötelezettség hatályon kívül helyezést eredményező megszegését azonban határozottan el kell különíteni a megalapozatlanságtól, ami a hatályon kívül helyezés önálló törvényi oka a Be. 610. §-a alapján a Be. 592. § (1) bekezdésében szabályozott teljes megalapozatlanság esetén (Kúria Bhar.III.1.436/2018/8. sz.).