A Debreceni Ítélőtábla Gf.30078/2019/3. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 115. §, 381. §] Bírók: Cogoiné dr. Boros Ágnes, Görög Attila, Riczu András
Kapcsolódó határozatok:
Egri Törvényszék G.20151/2018/15., *Debreceni Ítélőtábla Gf.30078/2019/3.* (ÍH 2019.98)
***********
Debreceni Ítélőtábla
A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Fridman Róbert Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Fridman Róbert ügyvéd) által képviselt felperes neve (Cg..., címe) felperesnek - a dr. Farkas Gábor ügyvéd (címe) által képviselt cégjegyzékszámú alperes neve (Cg..., címe) alperes ellen szerződésmódosítás érvénytelenségének megállapítása iránti perében az Egri Törvényszék 2018. december 7. napján kelt 4.G.20151/2018/15. számú - a 25. sorszámú kiegészítő ítélettel kiegészített - ítélete ellen a felperes 17. sorszámú fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő.
ítéletet:
Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az illetékhatóság felhívására - 2 500 000 (Kétmillió-ötszázezer) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
Indokolás:
Az elsőfokú bíróságnak a fellebbezett - a keresetet elutasító - ítélete indokolásában megállapított tényállás szerint az alperes, mint eladó 2015 évben adásvételi keretszerződést kötött a perben nem álló cégjegyzékszámú "D-T" Korlátolt Felelősségű Társasággal (Cg..., címe), mint vevővel az alperes által gyártott és forgalmazott takarmányok és kiegészítő termékek értékesítésére, szállítására.
2017. július 27-én a "D-R" Kft. ellen felszámolás iránti hitelezői kérelmet nyújtottak be.
Ezt követően a peres felek (a felperes által B.-en, 2017. augusztus 28-án, az alperes által K.-on, 2017. augusztus 31-én aláírt) készfizető kezesi szerződést kötöttek, amelyben a felperes készfizető kezességet vállalt az adásvételi keretszerződés alapján a "D-T" Kft., mint kötelezett szerződésszegése esetén az alperest megillető valamennyi követelés, de legfeljebb 60 000 000 Ft erejéig.
Az adós Kft. felszámolási eljárása 2017. november 17-én indult meg.
A peres felek között létrejött "Készfizető kezesi szerződés módosítása" elnevezésű okiratot a felperes 2017. november 20-án, B.-en, az alperes 2017. november 22-én, K.-on írta alá. A felek a szerződésmódosításban a felperes készfizető kezesség vállalásának mértékét 60 000 000 Ft-ról 130 000 000 Ft-ra felemelték.
Az alperes a 2018. január 9-én kelt levelében közölte a felperessel, hogy a "D-T" Kft. "f.a."-val szemben 123 220 226 Ft összegű vételár követelése áll fenn, és felszólította, hogy mint kezes azt nyolc napon belül fizesse meg.
A felszólítást 2018. április 17-én megismételte. Mindkét felszólítás eredménytelen volt. Ezt követően a felek képviselői az alperes székhelyén személyesen egyeztettek, amelynek az eredményeként a felperes a 2018. június 21-én kelt levelében kérte, hogy az alperes küldjön egy szerződés tervezetet a "D-T" Kft. "f. a." tartozásaiért való kezességvállalása rendezése érdekében.
A felperes a 2018. július 3-án előterjesztett keresetében a Ptk. 6:90. § és 6:91. § (1) bekezdésére, valamint a 6:108. §-ára alapítva kérte a készfizető kezesi szerződésmódosítás érvénytelenségének a megállapítását. Arra hivatkozott, hogy annak a megkötésekor tévedésben volt a szerződés lényeges körülményei tekintetében, és ezt az alperes okozta, vagy azt felismerhette.
A jogszabályi alap megjelölése nélkül kifejtette, hogy a jogosult (az alperes) köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett helyzetében beállt minden olyan változásról, amely hátrányosan befolyásolhatja a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét.
Előadta, hogy módosító szerződés megkötésének időpontjában a "D-T" Kft. felszámolási eljárás alá került, ennek a körülménynek az ismeretében pedig a felperes nyilvánvalóan nem kötötte volna meg azt a szerződésmódosítást, amellyel a kezességvállalása mértékét a kétszeresére növelte.
Az alperes, mint az alapszerződés jogosultja elmulasztotta a tájékoztatási kötelezettségét, ennek következtében a felperes tévedésben volt a szerződés megkötése szempontjából lényeges körülmény tekintetében.
Abban az esetben, ha az alperesnek sem volt tudomása a kötelezett ilyen helyzetéről, akkor a közös tévedés megállapításának van helye.
Az alperes az ellenkérelmében előadta, hogy mind a felperessel, mind a felperes cégcsoportjába tartozó több céggel évek óta üzleti kapcsolatban áll, napi szintű kommunikáció zajlik közöttük, ami kizárja a felperes által hivatkozott tévedést és tévedésbe ejtést.
Utalt arra, hogy a felperes a per megindítását megelőzően, a felek közötti személyes egyeztetésen egyáltalán nem hivatkozott a keresetlevélben írtakra, ezeket a "D-T" Kft. "f.a." felszámolási eljárásának megindulása óta eltelt több mint 8 hónap alatt nem jelezte.
Arra hivatkozva is kérte a felperes keresetének az elutasítását, hogy a felperes a szerződést a Ptk. 6:89. § (3) bekezdésében előírt egy éven belül nem támadta meg.
Vitatta, hogy a "D-T" Kft. pénzügyi helyzetének megismerése vonatkozásában kedvezőbb helyzetben lett volna, mint a felperes.
Előadta, hogy a "D-T" Kft.-nek közvetlenül és közvetve is tagja a felperes, hiszen a másik tag - K.B. - a közhiteles cégnyilvántartás szerint U.E.-hoz köthető, aki a felperes többségi részesedés tagja, és ő az egyszemélyes tulajdonosa a felpereshez és a "D-T" Kft. "f.a."-hoz kapcsolódó cégcsoportnak is. Valamennyi érintett cég cégjegyzékében - akár székhelyként, akár telephelyként vagy fióktelephelyként - megjelenik a felperes B., ... u. 15. szám alatti székhely címe. Valamennyi, a "D-T" Kft. "f.a." ügyvezetőjének, B.A.-nak a személyéhez köthető cég cégtörténetében szerepel U.E. neve.
Álláspontja szerint a felperesnek 2017. június 27-ét követően tudnia kellett arról, hogy a "D-T" Kft.-t a felszámolás veszélye fenyegeti. A felperes a felszámolás menetével tisztában volt, hiszen abban hitelezőként be is jelentkezett. Mivel a felperes sem a 2018. január 9-én illetve április 17-én küldött fizetési felszólításaiban, sem a 2018. január 23-i hitelezői gyűlést követően nem utalt a szerződésmódosítás érvénytelenségére, ezért ezt a magatartását úgy kell tekinteni, mint a Ptk. 6:89. § (5) bekezdése szerinti megtámadási határidő megnyílása után tett, a szerződéses akaratát megerősítő, illetve a megtámadási jogról lemondó nyilatkozatot. Állította, hogy a felperes mind a levelezés, mint a személyes egyeztetés során megerősítette a kezesi szerződéses akaratát.
A felperes vitatta, hogy elmulasztotta a szerződés megtámadására nyitva álló, a Ptk. 6:89. § (3) bekezdése szerinti határidőt, mivel ezt a jogát közvetlenül a bíróság előtt érvényesítette. A jogszabály pedig nem írja elő, hogy a kereset benyújtását megelőzően írásban jelezze az alperes felé a szerződés megtámadására irányuló szándékát.
Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a felperes indítványozta a felperes ügyvezetőjének orosz tolmács útján történő tanúkénti meghallgatását, valamint az ügyleti tanúk közül a megtámadott szerződés előkészítését, aláírását végig kísérő L.J. és K.É. tanúkénti meghallgatását. Az alperes a felperesi bizonyítási indítvány elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a felperes nem jelölte meg, hogy a nevezett személyek milyen olyan tényre tudnának nyilatkozni, amelyre a felperes a keresetében nem hivatkozott, illetve amelyre a felperes hivatkozott, de azt az alperes vitatta.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!