ÍH 2019.98 A FELEK ÉS A BÍRÓSÁG FELADATAI A JOGVITA KERETEINEK TISZTÁZÁSA KÖRÉBEN

A felperesnek - az alperes ellenkérelmének ismeretében - külön erre irányuló hiánypótlási felhívás nélkül is nyilatkoznia kell arról, hogy vitatja-e és miért az alperes állításait.

A perfelvételi tárgyalás célja, hogy az ott - személyesen is - jelenlévő felek a bíróság közreműködésével meghatározzák az adott jogvita kereteit, tisztázzák a kérelem hiányait. Ebből következően az eljárási szabályoknak megfelel az, ha a bíróság - a közreműködési kötelezettségéből következően - a perfelvételi tárgyaláson a felpereshez kérdéseket intéz a keresetét megalapozó tények, bizonyítékok tisztázása céljából.

[a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 181. §, 187. §, 189. §, 192. §, 201. §].

Pertörténet:

Egri Törvényszék G.20151/2018/15., Debreceni Ítélőtábla Gf.30078/2019/3. (*ÍH 2019.98*)

***********

Az alperes, mint eladó a 2015. évben adásvételi keretszerződést kötött a "D-T." Kft.-vel mint vevővel az alperes által gyártott és forgalmazott takarmányok és kiegészítő termékek értékesítésére, szállítására.

2017. július 27-én a "D-R" Kft. ellen felszámolás iránti hitelezői kérelmet nyújtottak be.

Ezt követően a peres felek készfizető kezesi szerződést kötöttek, amelyben a felperes készfizető kezességet vállalt az adásvételi keretszerződés alapján a "D-T" Kft. mint kötelezett szerződésszegése esetén az alperest megillető valamennyi követelés, de legfeljebb 60 000 000 Ft erejéig.

Az adós Kft. felszámolási eljárása 2017. november 17-én indult meg.

A peres felek a készfizető kezesi szerződést a későbbiekben úgy módosították, hogy a felperes készfizető kezesség vállalásának mértékét 60 000 000 Ft-ról 130 000 000 Ft-ra felemelték.

Az alperes a 2018. január 9-én kelt levelében közölte a felperessel, hogy a "D-T" Kft. "f.a."-val szemben 123 220 226 Ft összegű vételár követelése áll fenn, és felszólította, hogy mint kezes azt 8 napon belül fizesse meg. A felszólítást 2018. április 17-én megismételte. Mindkét felszólítás eredménytelen volt.

A felperes a 2018. július 3-án előterjesztett keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:90. § és 6:91. § (1) bekezdésére, valamint a 6:108. §-ára alapítva kérte a készfizető kezesi szerződésmódosítás érvénytelenségének a megállapítását. Arra hivatkozott, hogy annak a megkötésekor tévedésben volt a szerződés lényeges körülményei tekintetében, és ezt az alperes okozta, vagy azt felismerhette.

A jogszabályi alap megjelölése nélkül kifejtette, hogy a jogosult (az alperes) köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett helyzetében beállt minden olyan változásról, amely hátrányosan befolyásolhatja a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét.

Előadta, hogy módosító szerződés megkötésének időpontjában a "D-T" Kft. felszámolási eljárás alá került, ennek a körülménynek az ismeretében pedig a felperes nyilvánvalóan nem kötötte volna meg azt a szerződésmódosítást, amellyel a kezességvállalása mértékét a kétszeresére növelte.

Az alperes, mint az alapszerződés jogosultja elmulasztotta a tájékoztatási kötelezettségét, ennek következtében a felperes tévedésben volt a szerződés megkötése szempontjából lényeges körülmény tekintetében.

Abban az esetben, ha az alperesnek sem volt tudomása a kötelezett ilyen helyzetéről, akkor a közös tévedés megállapításának van helye.

Az alperes az ellenkérelmében előadta, hogy mind a felperessel, mind a felperes cégcsoportjába tartozó több céggel évek óta üzleti kapcsolatban áll, napi szintű kommunikáció zajlik közöttük, ami kizárja a felperes által hivatkozott tévedést és tévedésbe ejtést.

Utalt arra, hogy a felperes a per megindítását megelőzően, a felek közötti személyes egyeztetésen egyáltalán nem hivatkozott a keresetlevélben írtakra, ezeket a "D-T" Kft. "f.a." felszámolási eljárásának megindulása óta eltelt több mint 8 hónap alatt nem jelezte.

Arra hivatkozva is kérte a felperes keresetének az elutasítását, hogy a felperes a szerződést a Ptk. 6:89. § (3) bekezdésében előírt egy éven belül nem támadta meg.

Vitatta, hogy a "D-T" Kft. pénzügyi helyzetének megismerése vonatkozásában kedvezőbb helyzetben lett volna, mint a felperes. Álláspontja szerint a felperesnek 2017. június 27-ét követően tudnia kellett arról, hogy a "D-T" Kft.-t a felszámolás veszélye fenyegeti. A felperes a felszámolás menetével tisztában volt, hiszen abban hitelezőként be is jelentkezett. Mivel a felperes sem a 2018. január 9-én, illetve április 17-én küldött fizetési felszólításaiban, sem a 2018. január 23-i hitelezői gyűlést követően nem utalt a szerződésmódosítás érvénytelenségére, ezért ezt a magatartását úgy kell tekinteni, mint a Ptk. 6:89. § (5) bekezdése szerinti megtámadási határidő megnyílása után tett, a szerződéses akaratát megerősítő, illetve a megtámadási jogról lemondó nyilatkozatot. Állította, hogy a felperes mind a levelezés, mint a személyes egyeztetés során megerősítette a kezesi szerződéses akaratát.

A felperes a válasziratában vitatta, hogy elmulasztotta a szerződés megtámadására nyitva álló, a Ptk. 6:89. § (3) bekezdése szerinti határidőt, mivel ezt a jogát közvetlenül a bíróság előtt érvényesítette. A jogszabály pedig nem írja elő, hogy a kereset benyújtását megelőzően írásban jelezze az alperes felé a szerződés megtámadására irányuló szándékát.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak találta.

A Ptk. 6:90. § szerinti tévedésre alapított megtámadási okokkal összefüggésben kifejtette, hogy a perbeli készfizető kezesi szerződés megkötésénél lényeges körülménynek minősül az adós pénzügyi helyzete, ennek - a követelésnek az adóstól való behajthatóságának - vizsgálata a kezesnek is érdeke. Az e körben felmerülő kockázatnak a kezes általi helyes vagy helytelen feltárása nem róható a hitelező terhére. A kezesi szerződés alapján a feleket terhelő együttműködési, tájékoztatási kötelezettség azonban a bírói gyakorlat (BDT 2015.3315. számú eseti döntés) szerint nem terjedhet odáig, hogy a hitelezőnek a kezes helyett és a kezes érdekében is vizsgálnia kellene az adós vagyoni helyzetét.

A "D-T" Kft. "f.a." cégadatai szerint a felperes a Kft.-nek minősített többségi befolyással rendelkező tagja, és mint ilyen, a kezesi szerződés aláírásakor nyilvánvalóan tisztában kellett lennie a "D-T" Kft. "f.a." vagyoni helyzetével. A tulajdonosi minőségből, illetve az ebből fakadó formális és informális kapcsolattartásból eredően már a közzétételi végzés megjelenése előtt tudnia kellett az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetéről, és arról, hogy 2017. július 27-én felszámolási eljárás iránti kérelmet nyújtottak be ellene. A felperes ettől függetlenül elvállalta a plusz 70 000 000 Ft-os kezességet, mert úgy gondolta, hogy az még belefér a felperes akkori kockázati szintjébe.

Az elsőfokú bíróság e körben nem fogadta el a felperes álláspontját, és nem a "D-T" Kft. "f.a." felszámolása elrendelésének, illetve ennek közzétételének, hanem annak tulajdonított jelentőséget, hogy az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt, ezért várható volt a felszámolása elrendelése. Ezzel a lényeges körülménnyel pedig a felperesnek, mint a "D-T" Kft. "f.a." többségi befolyással rendelkező tagjának tisztában kellett lennie.