A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27174/2017/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TULAJDONJOG BEJEGYZÉSE ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, (2) bek., 78. §, (1) bek., 215. §, 339. §, (1) bek., 340. §, (1) bek., 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 32. §, 51. §, (1) bek., 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. §, (2) bek., 72. §, (4) bek. a) pont, 105. §, (1) bek., 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 8. §, 13. §, (3) bek., 18. §, (1) bek. e) pont, (2) bek. a) pont, 21. §, (3) bek., 36. §, (1) bek. b) pont, 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 20. §, b) pont, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:222. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inytv. Vhr.) 69. §, 75. §, (5) bek., 76. §] Bíró: Magyarádyné dr. Vándor Zsuzsanna

Kapcsolódó határozatok:

*Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27174/2017/8.*, Kúria Kfv.37030/2018/5. (BH 2018.11.322)

***********

Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

2.K.27.174/2017/8.

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Mészáros Gyula ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Szenes Attila Csaba (jogtanácsos címe) jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen tulajdonjog bejegyzése tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe alperes pernyertessége érdekében beavatkozott beavatkozó neve (beavatkozó címe) - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság az alperes 30.090/2/2017. számú és a Veszprémi Járási Hivatal 56350/2016.12.01. számú határozatát hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

Az eljárási illetéket az Állam viseli.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg felperesnek 50.000,-Ft (ötvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A bíróság a bizonyítási eljárás adatai, a felek nyilatkozatai és a csatolt közigazgatási iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A Magyar Állam képviseletében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az állam tulajdonában lévő helységnév1. külterület hrsz1. hrsz.-ú ingatlant a 2016. június 16-án kelt adásvételi szerződéssel értékesítette beavatkozó neve vevő (alperesi beavatkozó) részére.

Az adásvételi szerződést kifüggesztették az ingatlan fekvése szerinti polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára és felperes elővásárlási jogára hivatkozással elfogadó nyilatkozatot tett.

A vevő a bejegyzési engedély csatolása mellett kérte tulajdonjogának bejegyzését.

A Veszprémi Járási Hivatal az 56350/2/2016.12.01. számú egyszerűsített határozatával bejegyezte a tulajdonjogot beavatkozó neve vevő javára.

Felperes fellebbezéssel élt a határozat ellen, amit alperes jogelődje a Veszprém Megyei Kormányhivatal a 2017. április 19-én kelt30.090/2/2017. számú határozatával bírált el és az indokolás kiegészítése mellett érdemben helybenhagyta az elsőfokú határozatot.

Megállapította, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás 2016. december 01. napján indult. Az eljárás során az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM. rendelet (Vhr.) 75. § (5) bekezdését kell alkalmazni, amely arról rendelkezett, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerint földnek minősülő ingatlanok esetében az (1)-(3) bekezdésben foglalt iratok, illetve nyilatkozatok helyett a szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton történő közlést igazoló, az eladó részére a jegyző által - az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adásvételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló kormányrendelet szerint - megküldött jognyilatkozatokat és iratjegyzéket kell csatolni. E rendelkezés alapján a földnek minősülő ingatlan esetén a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez szükséges és egyben elegendő az, hogy a vevő a bejegyzési kérelméhez az adásvételi szerződésre tett elfogadó jognyilatkozatot, illetve az elfogadó jognyilatkozatokról kiállított iratjegyzéket csatolja. Amennyiben ezek az iratok az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülnek, úgy a tulajdonjog a vevő javára bejegyezhető. Alperes megállapította, hogy az elsőfokú ingatlan-nyilvántartási eljárásban benyújtásra kerültek a Vhr. 75. § (5) bekezdésében megkövetelt iratok, ezért a vevő javára a tulajdonjog bejegyzése jogszerű volt. Hivatkozott arra, hogy az ingatlanügyi hatóság az elővásárlási jogosulttal szembeni esetleges hatálytalanságot hatáskörének hiánya miatt nem állapíthatja meg. A hatóság a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok alaki és tartalmi követelményeit vizsgálja és a vizsgálat célja annak eldöntése, hogy azok megfelelnek-e az ingatlan-nyilvántartási jogszabályoknak. Az esetlegesen felmerülő jogvita az eladó, a vevő és elővásárlásra jogosultak között polgári peres eljárásra tartozik. Alperes megállapította, hogy az elsőfokú ingatlanügyi hatóság nem hozhatott volna egyszerűsített döntést, figyelemmel arra, hogy a Ket. 72. § (4) bekezdés a) pontja értelmében az ügyben ellenérdekű ügyfél volt, ezért ezen hiányosságot az indokolás kiegészítésével a Ket. 105. § (1) és (2) bekezdése alapján pótolta.

Felperes keresetében kérte a határozat bírósági felülvizsgálatát és elsődlegesen a határozat megváltoztatásával a vevő tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelmének elutasítását, másodsorban hatályon kívül helyezés mellett új eljárás elrendelését, továbbá a megbízási szerződés alapján perköltség megállapítását. Arra hivatkozott, hogy felperes törvényes határidőben elfogadó nyilatkozatot tett, ezzel a szerződés a Magyar Állam eladó és felperes, mint elővásárlásra jogosult között létrejött. Az eladó az eredeti vevő javára adta ki a bejegyzési engedélyt és ennek alapján kérte a vevő tulajdonjogának bejegyzését, azonban felperest erről nem értesítették. Hivatkozott arra, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Ftv.) 36. § (1) bekezdés b) pontja alapján az adásvételi szerződés nem szorul hatósági jóváhagyásra. Miután a felperes a szerződés teljes tartalmát elfogadó érvényes nyilatkozatot tett, így a Ptk. 6:222. § alapján a szerződés létrejött. Felperes megjelölte az Ftv. 13. § (3) bekezdése szerint elővásárlási jogának jogszabályi alapját és az elfogadó nyilatkozatát az Ftv. 21. § (3) bekezdés és 8. §-ában foglalt jogvesztő határidőn belül megtette. Érvelése szerint az eredeti szerződés a vevőt megjelölő részében a felperes elővásárlási jogára figyelemmel érvénytelen, ezért az Inytv. 51. § (1) és (2) bekezdése alapján a kérelmet el kellett volna utasítani. Megalapozatlan az az alperesi érvelés, hogy hatáskör hiányában nem állapíthatja meg a szerződés hatálytalanságát. Hivatkozott a Ket. 1. § (2) bekezdésében foglalt alapelv megsértésére, a szakszerűség hiányára. A tárgyaláson hivatkozott arra, hogy a földhivatalnak feladata a szerződések vizsgálata és amennyiben elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozata rendelkezésre áll, akkor ezt vizsgálnia kell.