A Kúria Bfv.957/2011/5. számú precedensképes határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 179. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 420. §, 426. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) II. cikk] Bírók: Akácz József, Demeter Ferencné, Márki Zoltán

A határozat elvi tartalma:

I. Tényszerű és valósághű közlés becsületcsorbításra nem alkalmas. Ilyenkor a felrótt cselekmény azért nem bűncselekmény (Btk. 179. §), mert nem tényállásszerű és nem pedig azért, mert - a véleményszabadságra, vagy a közszereplőtől elvárt tűrőképességre vonatkozó alkotmánybírósági álláspontok folytán - nem jogellenes. A jogellenesség hiányának akkor van jelentősége, ha van becsület csorbítására objektíve alkalmas - gyalázkodástól mentes - tényállítás.

II. Nincs eljárásjogi alapja annak, hogy a bíróság eleve - értelemszerűen a terhelt terhére szóló [Be. 512. § (1) bek.] - fellebbezésnek tekintse, ha a magánvádló az ítélet kihirdetése után, a szóbeli indokolás közben, tehát a jogorvoslati nyilatkozat előtt eltávozik a tárgyalóteremből.

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Járásbíróság B.867/2010/18., Zalaegerszegi Törvényszék Bf.206/2011/4., *Kúria Bfv.957/2011/5.* (EH 2012.06.B8)

***********

KÚRIA

Bfv.III.957/2011/5.szám

A Kúria Budapesten, a 2012. év február hó 14. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A rágalmazás vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a T. A. magánvádló által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Zalaegerszegi Városi Bíróság 5.B.867/2010/18. számú ítéletét, illetőleg a Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Bf.206/2011/4. számú végzését hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárás során felmerült 4.210 (négyezer-kettőszáztíz) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Zalaegerszegi Városi Bíróság a 2011. március 29-én kihirdetett 5.B.867/2010/18. számú ítéletével V. J.-t felmentette az ellene - T. A. magánvádló által - rágalmazás vétsége (Btk. 179. § (1) bek., (2) bek. b) pont) miatt emelt vád alól.

A Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2011. július 8-án meghozott Bf.206/2011/4. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az elsőfokú ítélettel megállapított - és a másodfokú bíróság által is irányadónak tartott - tényállás lényege a következő.

T. A. magánvádló 2007. december 11-éig P. község polgármestere volt. Őt polgármesterként V. J. követte, az átadás-átvétel 2008. május 9-én történt.

2010. június 25-i keltezéssel a magánvádló nyílt levelet intézett a község lakosságához, amiben eredményesnek minősítette korábbi polgármesteri tevékenységét.

A 2010. évi önkormányzati választásokon a magánvádló és V. J. egyaránt polgármesterjelölt volt.

Az önkormányzati választást megelőzően V. J. - a magánvádló korábbi levelére reagálva - szintén levelet intézett a község lakosságához, amiben részletezte a magánvádló korábbi polgármesteri tevékenységét.

2010. október 22-én a magánvádló feljelentést tett V. J. ellen, ami szerint 2010. október 2-án P. községben V. J. megbízásából általa jegyzett és a magánvádlót súlyosan sértő, valótlan tényállításokat tartalmazó leveleket terjesztettek, melyek lejáratására, becsülete csorbítására alkalmasak, őt rossz színben tüntetik fel.

A feljelentéssel egyidejűleg a magánvádló magánindítványt is előterjesztett nagy nyilvánosság előtt elkövetett, a Btk. 179. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő rágalmazás vétsége miatt.

A magánvádló által sérelmezett levél tartalma a következő.

1.

5,5 mFt számlatartozás, mint rendezetlen ügy.

2.

3 mFt közbeszerzési bírság és 20 eFt perköltség.

A levél szerint a közbeszerzési eljárás folyamán hozott valamennyi döntésért a volt polgármester egyszemélyi felelős. A Fővárosi Ítélőtábla 130/2005/4. számú határozatával P. Község Önkormányzatát, mint I. rendű felperest - a polgármester rossz döntése miatt, aki megsértette a közbeszerzésről szóló törvényt - 3 mFt közbeszerzési bírságra, továbbá 20 eFt perköltségre, míg T. A. J.-t, a II. rendű felperest 200 eFt pénzbírságra büntette, aminek többszöri felszólításra sem tett eleget.

A levél szerint 2008-ban a közbeszerzési hivatal vezetője felhívta V. J.-t, mint hivatalban lévő polgármestert azzal, hogy inkasszót alkalmaznak az önkormányzat ellen. V. J. fizetési haladékot kért, amit többszöri kérés után megkapott, és 2011. májusig havi 100 eFt részletben kell a közbeszerzési bírságot törleszteni. A levél megírásáig 2,2 mFt bírság és 20 eFt perköltség kifizetésére került sor.